Angyali történet 14. rész - 12. fejezet - Ausztrália - Keppel sziget

Továbbra is Paul vitte a szót.
– Gyerekek! El kell döntenünk, hogy mivel töltsük el ezt a 2 órát. Van valakinek javaslata?
– Persze. – szólt közbe Lola. – Játszunk „Megismersz-e” játékot!
– Az mi? – kotyogtam közbe.
– A többség ismeri, ti meg, Zsófi és te, majd menetközben megismeritek. Nem bonyolult, az a lényege, hogy egy bekötött szemű nőt megérinti az összes férfi, vagy férfit a nők és a bekötött szeműnek ki kell találnia, hogy melyik ki volt. Akkor érdekes, amikor a játékosok már elég jól ismerik egymást. A megérintés módja igen különböző lehet, menetenként változó.
– Rendben? Van valakinek kifogása vagy más ötlete?
Egy-két halvány nincs elhangzott, egyébként csend volt. Paul folytatta.
– Lola és én leszünk a játékvezetők.
Lola odaállt Paul mellé és halkan megbeszéltek valamit. Paul elmondta a megbeszélésük eredményét.
– 4-4 forduló lesz, a lányok kezdenek. Lola, tiéd a pálya.
– Az első forduló a csók. Egy csók fél percig tarthat. Judy kezdi a játékot. – Vette át a szót Lola.
Látszott, hogy ismerik a játékot. A pillanatnyilag feladat nélküliek lepakolták az asztalt, Judy odalépett Lola elé, aki egy fekete sálfélével bekötötte a szemét. Megfogta Judy kezét és segített neki felfeküdni az asztalra. Ezt követően szó nélkül intett Lacinak, aki szintén szótlanul odalépett az asztal mellé, Judy fölé hajolt, száját ráeresztette Judyéra, Judy enyhén szétnyitott ajkakkal várta. Elkezdtek csókolózni. Lola a fülembe súgta:
– Nem szabad hangot kiadniuk és a szájon kívül máshol megérinteni a másikat.
Nem tűntek a szabályok túl bonyolultnak, tényleg elég volt menet közben elmagyarázni. Közben Lola ismét szótlanul odaintette magához Royt, majd jelezte, hogy letelt a 30 másodperc és csere. Ezúttal Roy kezdte csókolni a feleségét, utána Lola nekem intett. Odaálltam, amikor Lola szólt, hogy ismét letelt a 30 másodperc, én következtem. Számat odaillesztettem Judy ajkaihoz és egy pillanatig lágyan, majd hevesen kezdtem csókolni. Közben az járt az eszemben, hogy ha nekem is be lenne kötve a szemem, vajon megismerném-e Judy csókját. Bár az elmúlt napokban jónéhányszor volt részem benne, kétségesnek tartottam. De nem is nekem volt a feladatom. Viszont így is nagyon jól esett a csókja. Úgy éreztem, még alig kezdtük el, amikor Lola szólt, hogy letelt az időnk. Felegyenesedtem és átadtam a helyem Paulnak.