A+ A-

Túra

Pár lépéssel a bátyám mögött lépdeltem és azon töprengtem, hogy vajon eltévedtünk-e. John imádta a túrázást és elvileg akár csukott szemmel is képes lett volna navigálni a túraösvények között, ezért is kezdett aggasztani hogy időnként megállt és gondterhelt arccal nézett körbe.
- Eltévedtünk?- tettem fel végül a kérdést nyíltan.
John nagyot sóhajtott és azt felelte:
- Nem tévedtünk el, ne aggódj! Tudom merre tartunk.
- Akkor azt is tudod hogy hol vagyunk.
Körbemutatott a fákra és azt mondta:
- Egy erdőben.
Az égre emeltem a tekintetem, noha John nem nézett rám hogy láthassa.
- Köszi ezt a hasznos információt!
A testvérem végül felém fordult. A nagy hátizsákja miatt bizarr látványt nyújtott oldalról nézve. Az ember azt hitte volna hogy bármelyik pillanatban hanyatt rántja, de nyilván nem volt olyan nehéz mint amilyennek tűnt.
- Nem bízol bennem? -kérdezte.
Egy pillanatig fontolgattam a választ. Eddig sohasem volt okom kételkedni a tájékozódási képességéban. A ‘kishúg’ szerepe persze feljogosított volna valami csípős válaszra, de úgy döntöttem hogy nem élek vele.
- De igen. Követlek, ó rettenthetetlen vezér! -mondtam és megismételtem a körbemutató gesztusát.
John szeme összeszűkült egy másodpercre, azután vállat vont és megfordult. A léptei céltudatosabbnak tűntek amikor nekilódultunk. Talán azt érezte hogy most bizonyítania kell és nem mutathat határozatlanságot. Vagy tényleg tudta mit csinál és csak én képzelődtem.
Eszembe jutott a tavalyi túránk. Én közel sem voltam akkora természetrajongó mint ő, de sikerült kirángatni a civilizációból. Másnak valószínűleg nem sikerült volna erre rávennie. Az előző évben ugyanezen a vidéken voltunk, de másik útvonalat jártunk be. Azt ígérte hogy az idei túra könnyebb lesz, mert nem szeretné még egyszer végighallgatni utána a panaszokat a fájó lábamról. Tetszett hogy milyen türelmes velem. Könnyedén és boldogan rohangált volna hegyről fel és le egy héten át, de a kedvemért egy olyan utat választott amin alig kellett néha megizzadni.
A fák hirtelen ritkulni kezdtek körülöttünk. “Máris kiértünk az erdőből?” -gondoltam először zavartan, de hamar rájöttem hogy csak egy tisztáshoz értünk. Nagyobb füves terület volt és a közepét egy folyócska szelte át.
- Jó helyen vagyunk? -kérdeztem.
- Megint kételkedsz?
- Őszintén szólva...igen…
John újra sóhajtott és megindult a rét közepe felé. Más lehetőség híján követtem. A kérdésemre nem kaptam választ.
- Éjszakára megállunk itt. Valószínűleg ez a legjobb hely a környéken a sátorállításhoz, ráadásul itt van víz is ha mosni akarnánk vagy valami hasonló.
A kezemből ellenzőt csinálva felnéztem az égre és megpróbáltam belőni hogy merre jár a nap.
- Biztos hogy meg akarsz állni? Nekem úgy tűnik van még pár napfényes óránk. -adtam hangot kétségemnek.
- Ha akarsz, továbbmehetsz. Én maradok.
- Tudtam! Fogalmad sincs hol vagyunk, ugye? Azért akarsz megállni, hogy kitalálhasd.
- Ha boldoggá tesz hogy ezt hiszed…
Igazából nem hittem, de mindenesetre zavarba hozott a döntése. Mindig én voltam az, aki meg akart állni, nem ő. A szavai kísértetiesen emlékeztettek arra, amikor én szoktam a fáradtság miatt megállást kérni. John keresett egy kellően sima területet a sátorveréshez. Én ledobtam a hátizsákomat és kinyújtóztam. Nem voltam hozzászokva a teherrel gyalogláshoz.
- Úszok egyet! -jelentettem be.
John felvonta a szemöldökét és megkérdezte:
- Mi lenne ha előbb felállítanánk a sátrat, fát gyűjtenénk a tűzhöz…? Tudod… megtennénk azokat a dolgokat amik hiánya miatt később panaszkodhatnál.
- Melegem van és teljesen átizzadtam. Ezenkívül sok van még hátra a napból, köszönhetően neked.
- Nem olyan sok mint gondolod.
- Azért megpróbálom. -mondtam vállat vonva.
John lenyelte a válaszát és csak intett hogy menjek. Amúgy is gyorsabban tudott dolgozni a ‘segítségem’ nélkül, úgyhogy semmi oka nem volt a panaszkodásra. A terep kicsit emelkedett, majd süllyedt ahogy a folyó felé közeledtem. A partról visszanézve csak a bátyám fejét láttam miközben ügyködött. Vártam egy pillanatot, hátha csatlakozik hozzám, de nem így lett. Egyedül kell úsznom. Tavaly egészen más volt. Nagyobb volt a forróság és még az éjszaka is meleg volt. John-nal együtt mentünk a folyóhoz -talán ugyanehhez, csak másik pontján- és együtt merültünk bele hogy hűsöljünk. Alsóneműre vetkőztünk és a vízbe vetettük magunkat. Olyan élénk volt a kép, mint ha a múlt héten történt volna és nem egy évvel ezelőtt.
Lassan vetkőzni kezdtem. A bugyimhoz és a melltartómhoz érve tétovázni kezdtem. Tavaly kész rémálom volt amikor nedvesen kellett viselnem őket. Most hajlottam rá, hogy a magányomat kihasználva inkább meztelenül úszok. Habár… Eszembe jutott ahogy a tűz mellett ültünk és vártuk hogy megszáradjon rajtunk a fehérnemű. John lopva rám nézegetett amikor azt hitte hogy másfelé figyelek.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 9.4 pont (107 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#17 feherfabia 2019. 03. 5. kedd 06:58
Tetszett!8P ennyi a vélemènyem
#16 joe013 2019. 03. 4. hétfő 21:56
nagyon jó volt tetszett...
#15 sunyilo 2019. 03. 4. hétfő 21:36
Jó lett.
#14 Jani47 2019. 03. 4. hétfő 13:12
Szuper, tiszta a történet.
#13 listike 2019. 03. 4. hétfő 11:49
Maga az írás jó, de a szerzőre nem jellemző, hogy folytatná a sztorikat.
#12 zsuzsika 2019. 03. 4. hétfő 10:48
Nekem tetszett
#11 genius33 2019. 03. 4. hétfő 08:52
Szépen megírt történet smile Tetszett!
#10 cscsu50 2019. 03. 4. hétfő 08:18
Jó történet.
#9 gyuri0926 2019. 03. 4. hétfő 07:39
Andreas6 , De olvastad ? Rokonok !
#8 Andreas6 2019. 03. 4. hétfő 06:53
Kellemes, hangulatos írás.
#7 sanyi0227 2019. 03. 4. hétfő 06:50
én is örülnék a folytatásnak.
#6 A57L 2019. 03. 4. hétfő 04:40
Jó történet.
#5 veteran 2019. 03. 4. hétfő 03:53
Nagyon remekül megírt történet.
#4 zoltan611230 2019. 03. 4. hétfő 02:30
Jó kis írás .
#3 Bizse42 2019. 03. 4. hétfő 01:14
Érzékien megírt történetecske. Inkább "tiniknek" ajánlom. Amennyiben lenne folytatása, azt szívesen olvasnám..
#2 jedi64 2019. 03. 4. hétfő 01:08
Zseniális
#1 Törté-Net 2019. 03. 4. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?