JAN.
2.
2026

Hogyan csábítottam el a nagyapámat?

Zsófinak hívnak, néhány nap múlva töltöm be a tizenhatodik évemet. A korosztályomhoz képest fejlettebb vagyok, köszönhető a sportnak. Igazolt kézilabda játékos vagyok, de más sportot is kipróbáltam. Elhatároztam, hogy idén nyáron elvesztem a szüzességem. Mivel a korombeli fiuk még nagyon éretlenek, és idétlenek voltak, úgy döntöttem, hogy egy tapasztalt, idősebb férfit keresek magamnak. Az alakommal meg voltam elégedve, napról napra egyre nőiesebb lettem. Már két éve menstruáltam, a melleim már szépen gömbölyödtek, és az ölemet selymes punciszőr borította. A nyári szünetet mindig a nagyszüleimnél töltöttem, ez idén sem volt másképp. Nagyon szerettek, mert én voltam az egyetlen unokájuk....


Második fiatalság 1. rész

A kerti székben ülök Máriával, és a kezét simogatom. Ez a kéz... három évtizede ismerem minden vonását. Néha még mindig eszembe jut az az első éjszaka, amely olyan rosszul kezdődött, és olyan csodálatosan végződött. Akkoriban, harminckilenc éves századosként, a katonai ügyészség nyomozójaként, már azt hittem, az érzéseim belekövesedtek a számtalan piszkos ügy és kétszínű "takarítás" mocsarába. Aztán megismerkedtem vele.
A katonai üdülőben voltunk, egy hosszú, papíron fontos, valójában a nép pénzén való mulatásnak szentelt "megbeszélésen". A helyet ellepték a hordók és a nők – többségükben nyilvánvalóan fizetett társaság. Egy aljas, önbecsülést romboló környezet, ahol én is részt vettem...


JAN.
1.
2026

Boldog Új Évet Kívánunk Minden Kedves Írónknak, Fordítónknak és Olvasónknak!


És hagyj kedveskedjünk a szokásos kis szilveszteri statisztikával nektek: a 2025-as évben 712 új történet (könyvhöz viszonyítva több, mint 7500 oldalnyi) és rekordszámú 243 új képregény (több, mint 11 ezer oldalnyi!) került fel a Törté-Net-re.
Köszönjük az Íróinknak, Fordítóinknak, reméljük, hogy a most következő új évben is sok-sok remekművet olvashatunk a tollaitokból!
És köszönjük az Olvasóinknak is, igyekszünk továbbra is méltóak maradni a figyelmetekre! :)

Köszönettel: Törté-Net Szerkesztőség

Karácsonyi cuckold 2. rész

Stacy elegánsan megtörölte a száját a szalvétával, majd a szülei felé fordult azzal a tökéletesen ártatlan arckifejezéssel, amit csak ő tudott színlelni. Közben a lába az asztal alatt végigsimított a combomon, a cipője hegye veszélyesen közel került a ketrecbe zárt, lüktető farkamhoz. Tudtam, hogy szándékosan teszi, és élvezi a kínlódásom minden másodpercét.
– Elnézést kérek, de ki kell mennem a mosdóba – mondta kedvesen, majd felállt, és kecsesen kisétált az ebédlőből.
Ahogy távolodott, a szemem megakadt a feszes fenekén, ami tökéletesen kirajzolódott a szűk szoknyája alatt. Kettesben maradtam Robertával és Stevennel, akik mindketten kedvesen mosolyogtak rám. Az étkező hirtelen túl...


Néger csajjal 2. rész

Eltelt egy megerőltető hónap. A gépsor már-már stabilan működött, de a 90%-os hatékonyság mögött még mindig állandó küzdelem állt. Volt, hogy éjszakákon át ültünk egyetlen beállítási problémán gondolkodva, a fejünket törtük a számok és diagramok között. Ilyen éjszakák végén, amikor az agyunk már forró porcelánnal töltött zsákként csapódott a koponyánk falához, az irodám adta a csillapító nyugalmat.
Az egyik ilyen hajnali órában, amikor a csarnok már kihalt és csendes volt, csak mi ketten maradtunk. Mari bejött az irodámba és anélkül, hogy szólt volna, becsukta maga mögött az ajtót. A szeme alatt karikák voltak, de a tekintete még mindig éles és figyelmes. Hozzám lépett, és a keze az...


DEC.
31.
2025

A nővérem videói 5. rész

– Ne nézz ilyen elkeseredetten, Ronnie – mondta a nővérem és hátulról átölelt, miközben kibámultam a nappali ablakán. – Mindketten tudtuk, hogy eljön ez a nap.
– Tudom – válaszoltam halkan, és a kezeimet az övére tettem. – Csak nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar.
– Egyikünk sem gondolta. – Maryanne az állát a vállamra támasztotta, és éreztem a leheletét a nyakamon. – Mark ugyanúgy meglepődött, mint bárki más, amikor a csapatkivonás része lett.
– Ne érts félre – Felé fordultam. – Nagyon örülök neki, hogy Mark hazajön – mondtam, a szemébe nézve. – Csak ne várj örömet azért, mert véget ér az együtt töltött időnk. Ez volt életem legszebb nyara.
Egy kósza tincset söpörtem el...


Szadista

Harmincnyolc éves vagyok, és Juditot – a keresztlányomat, – már nyolc éve nevelem, mióta a szülei, – a nővérem és a férje – egy közúti szerencsétlenségben meghaltak. Tíz éves volt akkor, és ő is a kocsiban ült. Néha azt hiszem, túl korán nőttünk fel mindketten.
A gyász olyan, mint egy régi seb: néha tíz év után is felnyílik. Előfordul, hogy éjjel besurran a szobámba és sírva borul rám, van, hogy én találom meg az ágyánál, remegve a rémálmaitól. Ilyenkor megsimogatom a haját, és mellé bújok, míg újra meg nem nyugszik. Néha csak úgy spontán alszunk együtt, egy dumcsizás után. Nem anya-lánya kapcsolat ez, inkább két túlélőé, két barátnőé, akik egymás kötélékévé váltak. Az élet minket is...