családi, anya, romantikus, fordítás
Ez egy anya és egy fiú története, de egy történet a történetben is és ez is egy anyáról és egy fiúról szól. Az évek során megpróbáltam megérteni és összeegyeztetni a hitemet a történtekkel. Tudom, hogy a társadalom egésze és a keresztények kifejezetten több indokot találnak arra, hogy becsméreljenek minket és a tetteinket, de végül is csak szeretet volt megosztva és nem látom, hogy valódi rossz történt volna. A végén ott volt az igazság, a szeretet és a hit és ezek együtt alkotnak valami varázslatosat és különlegeset... vagy hangosan ki merem mondani, ezt – - mi teremtettünk valami szentet.
Sok helyen elkezdhetném a mesémet – - ahogy már mondtam, ez egy történet a történetben. Azt...
gruppen, biszex, diák, szomszéd, szűz, testvérek, tini
Hiába volt már gyógyszer, hiába voltam védett a nem kívánt terhességtől... én nem voltam készen rá. Beszélgetni sokat beszélgettünk, főleg Zolival a suliban, de a szó és tett az nálam külön oldalon volt még mindig.
Elképzeltük a hármast. Sokat. Hármasban. Meg bennem a fasz, na meg a dilemma. Zoli vékony farka lehet jobb lenne, de Tibi már volt nővel, nem bénázik. A döntésem végül Tibi lett. Zoli megkönnyebbült – ő jobban félt, mint én. Még egy dolog volt: hogy Tibi határozottságából adódó rámenőssége nehogy durva legyen számomra. Megígérte, hogy nem és figyel.
Már csak a nyugodt alkalom kellett. Persze ilyenkor, mikor annyira akarja az ember, soha nem jön.
Aztán...
családi, gruppen, anál, apa, lánya, testvérek
hetero, fürdőszoba, szabadban-természetben
Huszonhét évesen egy tervező irodában dolgozom. Szabad kezet kapok a tervezésbe, de precizitást várnak el az építésfelügyeletnél. A szigor nem büntetés, nem harag – előrelátás és felelősség. Ha kell, egy egész heti munkát is vissza kell bontatni. A kevés megmaradt időmben maszekot is vállalhatok családi házak, kisebb vállalkozások bővítéséhez, felújításához.
Nem tartoztam a csórók közé, de nem is panaszkodtam. Nagyszüleim kulákok voltak. Szüleim megörökölték az erdőket, a szántókat, a szőlészetet a pincével, és apám által kibővített szőlőfeldolgozót. Egy idő után apa öregnek érezte magát. A szántókat eladta, és az úgynevezett vidéki panelekbe vett lakásokat a pénzből. Előrelátó volt –...
leszbi, ápoló/ápolónő, fürdőszoba
Arcunk szinte összeér, de nem és nem is mozdulunk. Mennyi idő telt el? Fél perc? Egy perc? Több perc? A monitoron János bácsi egyenletes szuszogása, néha egy horkantás egy álom végeztével. Csak Katalin leheletét éreztem az arcomban. Halvány acetilén. Cukor.
Meg kell nézni – ez volt az első gondolatom. Az ápolói agyam automatikusan elindult. A cukorbetegség jele. Az acetilénszag. De aztán a második gondolatom már nem az ápolói agyamé volt.
Mit veszítek?
Azt, ami eddig volt. A lakást. A pénzt. A Mazdát. A biztonságot. Katalin jóindulatát. Ha ezt elcseszem, lehet, hogy holnap már pakolhatok. Pali úgysem jön haza – ha hazajön is, ki tudja, meddig marad. Az albérletet...
családi, hetero, férj-feleség
A kocsiban ültünk. A kis Rita a hátsó ülésen, az autós hordozóban, mélyen aludta a szállodai éjszakák után járó pótlást. Elöl Zsófi vezetett – én túl fáradt voltam, és talán ő is jobban szerette így, ha a kezében van a kormány, ha ő irányít.
Az eső kopogott a szélvédőn. Az ablaktörlők monoton ritmusa ringatott.
– Apának köszönhetjük – mondtam halkan.
Zsófi rám sandított.
– Mit?
– Hogy... ez megtörténhetett.
Nem kellett magyaráznom. Tudta, mire gondolok. Az ajtó. Az az ötlet, hogy a közös főfalba ajtót kell ütni. Hogy ne kelljen átmenni a kertben, ne kelljen kopogni, ne kelljen külön lenni.
– Felnyitott egy ajtót – mondta Zsófi, és...
leszbi, fordítás
Volt egy magasabb szint az egyszerű kanosság fölött, amiről pár nappal ezelőttig nem is tudtam, hogy létezik. Közel három hétig nem dugott hülyére a barátnőm, és én már a robbanás határán voltam. Amíg bírtam, tartottam magam, aztán elbuktam. Háromszor is.
Alex túl jól ismert. Hiába voltam majd’ szétcsúszva a vágytól, azonnal levágta, hogy ez még mindig nem az igazi, hogy nem lett olyan intenzív, mint amilyennek lennie kellett volna
– Azt hittem, megegyeztünk: nincs orgazmus, amíg vissza nem jövök – mondta halkan, és pontosan úgy kérdezett, hogy ne tudjak kibújni alóla.
– Meg is... csak... én... – az ujjai már ott voltak bennem, köröztek, a G-pontomon. Egy hajszál...
hetero, hermafrodita/transznemű, szobalány/lakáj
családi, férj-feleség, munkatárs, sógor/sógornő, masszázs, megcsalás
E történet elmesélését huszonegy éves koromtól kezdem. Akkor Jani bácsinál voltam kőműves. Megbecsült az öreg, jól fizetett, hiszen az anyagiakon kívül mindent is én csináltam. Egy péntek volt. A céges kocsit letettem, és három kilométerre a saját ötvenhat négyzetméteres panelomig mentem gyalog. Fáradt voltam, de ezt nem engedtem látszani a mozgásomon.
Egy kis utcából egy robogó vágódott ki. Elugrottam, centikkel került el, de én hanyatt vágódtam. Megállt. Nő... persze, hogy nő. Látásból ismertem. Pár utcára laknak tőlünk. Nagyon megijedt. Rendőrt nem akart hívni... én sem, hiába a járdán száguldozott. A könyökömet súroltam le, meg a farokcsontom zsibbadt.
A lány Bia,...
hetero, ápoló/ápolónő, fürdőszoba
31 éves vagyok, Melinda, de mindenki csak Melinek hív. Tizenhárom, sőt a gyakorlattal együtt már tizennégy éve vagyok a neurológiai osztályon. Kötelező és önszorgalmi képzésen folyamatosan képzem tovább magam, sőt mondták, beiskoláznak felsőfokra is. Nem hinném, hogy nekem kell egy középvezetői teher – már a főnővér helyettesítése is sok.
Most hoztak át egy hetven éves bácsikát. Az életveszélyen túl van, már csak ő, mi és az idő, ami mindent eldönt. Láttam a leleteit. Időben kapták el, és jó helyen volt a baj. Nem mindenki ilyen szerencsés. Van, aki kóma, mélyaltatás, küzdelem – és minden mindig ötven-ötven százalék. Mosoly vagy sírás.
Jani bácsinál a mérleg a mosoly felé...
