A+ A-

Angyali történet 7. rész - Az ünnep 3. fejezet

Az ünnepség után nyolcan indultunk haza.
A kapuban Judy és férje elköszönnek. Micsoda csalódás! Azt hittem Judy is Miu-ék házában lakik és még együtt tölthetjük az estét. De nem. Judy rövid puszit nyom a számra.
- Nem foglak elfelejteni. - és elmennek.
Dermesztő hideget és éles fájdalmat érzek a szívemben. Tudom, sejtem, és szavai is azt nyomatékosítják bennem, hogy soha nem fogom viszontlátni. És kedves invitáló mosolya, amikor visszautasítottam, örökre mély seb marad a szívemben. Pedig ebből a mosolyból a világ legszebb élménye is lehetett volna.
Nehezen térek vissza a valóságba zaklatottságomból. Félig dermedten követem a többieket és ülök le a nappaliban az asztal mellé.
Sophie szabadkozva közli, hogy a végén már nem volt ideje zuhanyozni és most teszi meg, de előtte a szobájába kíséri Nuri-t. Josi a konyha felé indul, hármasban maradunk a szobában.
- Jól éreztétek magatokat? Nem bántátok meg, hogy eljöttetek? - kérdi Miurita.
- Én nagyon élveztem, nagyon jól éreztem magam. - és kérdően kedvesemre néztem. - És téged is. - tettem hozzá rajongással fordulva Miu felé.
- Nekem is rendkívül finom érzés volt. - csatlakozott a véleményemhez a kedvesem is. - Csodálatos nőket és férfiakat ismertem meg.
Ekkor lépett be Josi a szobába.
- Mit szólnál hozzá, ha megkínálnálak Miuritá-val? - fordult hozzám.
Megállt bennem az ütő. Sok meglepőt tapasztaltam már a mai napon, de azt, hogy valaki ilyen nyersen ajánlja fel feleségét, azt nem vártam. Kiszáradt a torkom, nem tudtam megszólalni, de azért egy kis izgatottságot éreztem. Josi, látva zavaromat, felnevetett:
- Ne vágj olyan rémült képet. Erre gondoltam. - és előhúzott egy palackot a háta mögül.
Felmutatta a címkéjét. Egy üveg Miurita nevű pezsgő volt.
- Ez a gazdaságunk egyik új terméke. - magyarázza - Amióta a kókusz mellett szőlőt is termelünk - amit zömében Sophie irányit - én mindig újfajta borokkal próbálkozom. Idén már pezsgőt is állítottunk elő, és Miuritá-ról neveztem el.
Jót derültek ijedtségemen, majd megkóstoltuk a pezsgőt.
- Nagyon finom és friss az íze. - dicsértem őszintén az ízletes száraz pezsgőt.
- Akárcsak nekem. - cukkolt Miu. - Csak én nem vagyok olyan száraz.
Mikor Sophie belépett a szobába, az első üveg pezsgő már el is fogyott. Sophie egy teljesen átlátszó, rövid csipkeköntösben és alatta falatnyi bugyiban érkezett és a friss, tavaszi szellő illata érkezett vele. Bizonyára csak teljesen véletlen volt, hogy fél perccel utána ért vissza Nuri is.
- Miuritát isztok? - kérdezte és már indult is a következő üvegért.
Az üveggel mellettem állt meg és a töltéshez úgy hajolt át az asztalon, hogy minden egyes pohárnál a vállamhoz vagy az arcomhoz nyomta melleit.
- Igyunk a jól pörgő nyelvedre. Isten tartsa meg a jó szokását. - és poharát az enyémhez koccintotta. majd Josi-hoz fordult. - Te nem is tudod, milyen ügyesen használja a nyelvét.
Ezzel megadta a következő percek alaphangját. Ő is, Miu is teljes nyíltsággal ecsetelte az élményeit. Kedvesem kicsit visszafogottabb volt, és kicsit zavarban azt emelte ki, hogy milyen jó volt velem, amikor a sok izgatás után végre valódi fasz volt a puncijában. Más élményeit - pedig láttam, hallottam belőle ízelítőket - kevésbé emlegette. Én kötelességemnek éreztem elmondani, milyen jól esett, hogy sikerült élvezetet okoznom a házigazda hölgyeknek.
- És te, Nuri? Hányszor élveztél el? - kezdte faggatni Miu a hallgatag fiút.
- Háát... Volt egy-kettő. - mondta zavartan.
- Az én kezembe igen szép adagot lövelltél. - hozza zavarba a kedvesem. - És ügyesen viszonozta is. - ezt már felénk fordulva mondta.
A mondat végére ő is elpirult, de büszkén nézett körül, hogy sikerült kimondania.
- Én is megfejtem a gyíkját, - kontráz Sophie - de nekem itthonig kellett várnom, hogy viszonozza.
Nuri legszívesebben eltűnt volna a szőnyeg alatt.
Sophie - szokásos fecsegő stílusában - részletesen elmesélte a viszonzást, hogy a késedelem miatt kétszeri kielégítésre ítélte Nuri-t. Először kinyalatta vele a puniját, azután megengedte, hogy rendesen megkefélje.
- Mert itthon már szabad. - tette hozzá nekünk magyarázva. - Így mindketten két élvezetet szereztünk a másiknak. Most Kvittek vagyunk. Nem úgy, mint veled. - fordult felém. - Neked még tartozom egy elélvezéssel, most már le kéne dolgoznom.
Most én jöttem zavarba. Josi majd leesett a székről a nevetéstől, úgy tetszett neki, amikor a vendégek ennyire zavarba jönnek.
- Talán megmutatnám nektek a ház többi részét is. - mondta, miután kitöltötte a harmadik üveg pezsgő végét is.
Egy folyosón indultunk el, ahonnan vagy öt ajtó nyílt. Az elsőn Sophie tessékelt be minket. Szép, nagy szoba volt, láthatóan női lakóval. Mindenhol példás rend, csak az ágyterítő volt gyűrött.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.88 pont (32 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 papi 2014. 09. 11. csütörtök 13:25
Egész jó
#2 A57L 2013. 09. 29. vasárnap 06:38
Nem rossz.
#1 Törté-Net 2007. 09. 11. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?