Jóga

Olivia az anyját nézte a jegesedő ablakon keresztül. A hóvihar olyan erős volt hogy szürkületnek tűnt pedig még csak dél volt. A lány a homlokát a hideg üvegnek nyomta és elmosolyodott. Az anyja nem havat lapátolni vagy fát behozni volt kint. De még csak hóembert sem épített. Jógázott. Egy hóvihar közepén. A lány nézte ahogy a nő megint megcsúszik odakint. Megrázta a fejét és felsóhajtott. Catherine nyilvánvalóan jóga-megszállott volt, de Oliviának el kellett ismernie hogy a nő két szülés után is jó formában volt. És a testvérével nekik sem tett rosszat a heti három “kötelező” házi jógafoglakozás az anyjukkal. Az iskolai barátnői kifejezetten irigyek voltak az alakjára és mióta jógázni kezdett, a fiúk is más tekintettel néztek rá.
Catherine odakint láthatóan feladta. Kisebb hófúvás csapott be az ajtón amikor a nő belépett. Olivia elnevette magát az anyja fancsali arckifejezése láttán.
– Hát... neked volt igazad. Még egy fegyelmezett elme sem bír ezzel az idővel. Egyszerre izzadok és fagyok meg... Forró víz alá kell állnom! – mondta a nő.
Mielőtt azonban becsukta volna maga mögött a fürdőszoba ajtaját, visszakiáltott:
– De nem úszod meg az esti foglalkozást ifjú hölgy!
A két nő a délután többi részét együtt töltötte. Néhányszor elment az áram, de csak egy-két percre. Catherine azért óvatosságból begyújtotta a kandallót. Vacsora után megint megszűnt az áram, de ezúttal nem is jött vissza. Egy órával később – még mindig világítás nélkül – a nappaliban voltak jóganadrágban és topban. Úgy tűnt Catherine-t nem bosszantja az áramszünet. Sőt. Kifejezetten boldognak tűnt miatta.
– Nincs semmi zavaró tényező. – közölte elégedett mosollyal.
A kandalló tüze nem adott elég fényt, ezért Olivia meggyújtott pár gyertyát. Nem ismerte volna el hangosan, de titkon egyetértett anyjával. A kedvenc tv műsorát ugyan nem fogja látni, de valóban kellemesebbnek ígérkezett a jógázás egy ilyen nyugodt helyen. A kinti vihar tombolása és a nappali némasága különös kontrasztot alkotott.
Egy hosszan kitartott piramis póz közben egyszer csak azt érezte hogy verejtékcsepp gurul végig az orrán.
– Anya... neked nincs meleged? – kérdezte.
– Csupa víz vagyok. – jött a válasz.
– Ablakot nyitni viszont nincs kedvem...
– Nekem sincs. – mondta Catherine, majd miután leültek a padlóra folytatta:
– Figyelj csak!... Amikor egyedül vagyok.. rendszerint meztelenül jógázom.