kivancsigi hozzászólásai

Kiemelkedően jó. Remélem, nincs vége.

Nagyon jó, reális történet. Kár, hogy a néhány elírás akadozóvá teszi az olvasást.

Szépen megfogalmazott, érzelmes történet egy sok buktatóval leélt életről.

Tetszik, hogy nem csak a férfi-nő kapcsolatban ragad le, hanem egyúttal egy jó korrajzot is ad. Ismerős környezet, én is annak kornak a gyermeke voltam és matek mániás.

Felsorolni nem tudom. Csak példákat:
- Túlértékelni - egy szó.
- Két ige közé mindig egy vessző kívánkozik. Pl. Tudom, figyel
- Sok más helyen is elspóroltál vesszőket. De ahol nem kell (pl. több mint), ott van.
Ez a mondat önmagáért beszél:
"Aztán becsuküdott az ajtó. Vagyis nem csak becsuküdott, hanem berobbant. Az ordítás már az előszobában fülsértő vokt."
Tudom, ezek szomszédos betűk, de érdemes újra végigolvasni elküldés előtt.

Kellemes történet. Szeretem az eseményeket több szemszögből megismerni.
Ahhoz képest, hogy első írása a szerzőnek, reményekre jogosít. Ugye, folytatódik? Rengeteg lehetőség van benne.

Kellemes romantikus történet.

Kell, hogy legyen, különben a másik 3 lány feltűnése az elején, teljesen felesleges volt.

Nincs történet, helyette van sok helyesírási hiba vagy elírás.

Meg voltam lepve. Szépen megírt történet, de mégsem tudott úgy magával ragadni, mint Kékég eddigi írásai. Várom a következőt.

Szépen megfogalmazott történet. De nem szép dolog egy "Folyt. Köv."- vel becsapni az olvasót. Abban nem bízom, hogy 12 év elteltével még jön a folytatás.

Lehet, hogy nekem éppen azért tetszett  mert nem családi történet. A lány tépelődése ad valóságízt, és egyben feszültséget a történetnek. Nekem tetszett, mint minden írásod.

őszintén szólva, nem értem a viszonylag alacsony pontszámot, nekem ez a rész is nagyon tetszett

Rengeteg nyelvtani hiba, helytelen szóhasználat. Még szerencse, hogy nem egy színvonalas történetet rontanak el.

Nagyon tetszett. Ez kékég írásánál nem is újdonság, de az igen, hogy ez nem a szex érzéki leírása miatt tetszett (ami nála a megszokott), hanem a mai életünket bemutató körkép miatt. Persze abban is vannak idealizált elemek. Pl. "Képviselőként az üléseken egymásnak estünk, időnként könyörtelenül, hangosan, az élő közvetítések alatt, aztán pár óra múlva egy kávé mellett már röhögtünk az egészen." Ez nagyon emberi (vagy talán asszonyi), de attól tartok, hogy a politikában ritka lehet.

Ez is egy magával ragadó, igazi Éva-történet. Köszönöm.

Csapni sem való helyesírás. Igekötők, -ba, -be,- ban, -ben használatát is még gyakorolni kell. Az sem mentség, hogy kezdő író vagy ezeknek általános iskola óta kéne természetesnek lennie. Ezek után a történet már érdektelen.

Nem bűvölt el.

Ismerős, bizonytalan gyermeki érzések.

Nem ragadott meg. És elég sok a hiba is benne.

Nem csak a helyesírásra kell jobban figyelned, hanem az írásjelekre is. Nekem majdnem minden írásnál vesszők tömege hiányzik. Na, arra most nem panaszkodhatok, azok a helyükön vannak, de sok a felesleges kérdőjel, amiknek semmi jelentése nincs, csak többségükben zavaróak.

Nekem ez nagyon tetszett benne, hogy Ági a kapcsolatot az őszinteségre akarja építeni. Remélem, sikeres lesz.
Az is tetszett, hogy "én is kíváncsi vagyok mi lesz a végeredmény". Szóval nálad is írás közben alakul ki a történet menete?  Azt hittem csak én vagyok ilyen ilyen szerencsétlenkedő, aki nem tervezi meg előre a történet menetét. (Bocs, nem nem akartalak szerencsétlenkedőnek titulálni, az csak rám vonatkozik.😄).

Érzelemhiányos történet.

Az első pár bekezdésnél úgy éreztem, ez nem is Kékég írása. Nyomasztott. De ez kellett ahhoz, hogy a végén érezzem azt a felszabadultságot, amit Kékég is éreztetni akart. Sikeresen.

Elég életszerűtlen.
Csak az jutott eszembe, hogy "na és?"

Nekem nagyon tetszett.

Lebilincselő (talán ez a történethez illő jelző, bár ezt most másképp értem) érzéskavalkád. Kékég írásai mindig lenyűgöznek, ez viszont a többségnél is jobban megfogott.

Minden jó, ha a vége jó. Ez jó. De az nem jó, hogy vége van.

Sokkal izgalmasabb volt, mint az előző rész.

Egyetértek a gyenge minősítésekkel.

Szeretem a vártúrákat.

Ez is jól sikerült. Kár, hogy 2012 óta nem írtál még több hasonlót.

Már megjelent a folytatás. Az se kutya.

Remek és izgató történet. Amilyent Évától már meg is szokhattunk.

Igen  érdekes, fordulatos történet

Nekem ebben kevés  a cselekmény (az aktuson kívül).

Köszönöm a válaszod. Ne gondold, hogy nem vagyok tisztában történet-érlelés időigényével, nekem is sokkal több időm megy el egy-egy rész megírására, mint szeretném. Pedig én nyugdíjas vagyok. Igaz, nem munkanélküli. De nem magamról akarok írni. Viszont az aktív időszakom tapasztalatai szerint a páros szerzői munka inkább segíti a munkát, mint lassítja.
Mindenesetre az csalódás, hogy nem ültök össze dolgozni.
További sok sikert kívánok.

Természetesen azokat is láttam. De annyira megkedveltem ezt a sorozatot (és titeket is), hogy már most, két nappal az előző rész óta is kezdődik a hiányérzetem.

Kellemes kezdete egy új évnek.

Már nagyon hiányoztatok 🙂

Az élet is folyton változik.😀

Sok magyar fiú is élvezhette a háború után a német nők (elsősorban az NDK-beliek) nagy férfihiányát.

Izgalmas történet.

Zavaró a sok "még" a "míg", helyesebben "amíg" helyett.

Eredetileg annak szántam. De végül is a közel két éve megismert és megszeretett szereplőim nagyon a szívemhez nőttek, nem tudtam ilyen hirtelen elengedni őket . Leginkább az izgatott hogy mi történt Muriel hirtelen távozása (9. rész) és újra feltűnése (15. rész) között. Hogy élt, mit csinált? Miután most újra sok időt tölthettünk együtt részletesen kifaggattam erről az időszakról. És neki is kezdtem a története megírásának. Így - remélem - lesz még egy 16. rész is.

Igazad van, hogy a férfiolvasókat elbűvöli (engem legalábbis) és avval is egyetértek, hogy azok kerültek össze, akik összeillettek. De azért én - lehet, hogy a korom miatt - nagyon drukkoltam az idősebb Thomasnak is.

Most másodszorra olvasva is magával ragadott a történet.

Hűha! Ez meglepett.

Welldone adatlapján az áll, hogy férfi.

Ugye, tényleg nem csak egy éjszaka lett?