A+ A-

Álom 9/1. rész - A majomtól...?

A nőstény láthatóan nem volt magánál.
Horho már többször művelt ilyet, hogy a szomszéd törzsből elragadott egy-egy asszonynak valót, de hiába volt nagydarab, magas ember, valamiért nem tudott mit kezdeni velük.
A törzs varázslója már említette, hogy az istenek büntetése a törzsfőnök terméketlensége, és ez ellen senki sem tehet semmit.
Ez a szerencsétlen is úgy járt, mint az elődei, egy átkiabált, átsikoltozott éjszaka után, a lányt hibáztatva megverte és kilökte a sátrából.
Most ott feküdt a porban véresen, kék-zöld foltokkal.
Horta óvatosan közelített felé, biztos ami biztos.
Mindig is bátyja árnyékában élt, és mert korántsem volt olyan magas és erős, gyakran érezte mellőzöttnek magát.
Már amikor az új lányt vonszolta a faluba Horho, kinézte magának, hogy egy ilyen nőstényt szeretne a sátrába. A fekvőhöz érve még egyszer körülnézett - nem szívesen keveredett volna nyílt konfliktusba a meglehetősen durva bátyjával - felnyalábolta a nyögdécselőt, és eliramlott.
Néhány holdtöltével korábban felfedezett egy kisebb barlangot, amelynek belső végéből meleg forrásvíz tört elő. Igaz kicsit büdös volt, viszont éppen ezért semmilyen állat nem veszélyeztette a benn tartózkodót.
Ide cipelte új szerzeményét, és fektette le, a korábban már sok pihentető alvásnak helyet adó, maga eszkábálta fekhelyre.
Megnedvesített fűcsomókkal, állatbőrdarabokkal elkezdte mosdatni, a még mindig csukott szemmel nyögdécselőt. Fáradságának eredményeként, egy jól fejlett tizenöt, tizenhat nyarat megért remek, formás nőstény került elő a vérrel keveredett sárréteg alól. Mint kiderült igazi sebet nem talált, talán az orra vére lehetett.
Horta jól emlékezett még gyerekkorából, hogy anyjuk mennyit noszogatta nővéreit, hogy ágyékukat tartsák tisztán, mert különben elkerüli őket a gyermekáldás. Jól jött a lány öntudatlansága, így legalább senki sem kritizálta esetlen mozdulatait. Felemelte a két lábát, mint amikor egy csecsemő fenekét törlik ki, és egy nedves nyúlbunda darabbal kezdett neki a műveletnek.
Megörült, hogy nem talált sérülés ott sem, viszont zavarba jött az altestében beálló szorító feszítő érzés miatt. Az eddigi tizenhét nyara alatt fordult már elő ilyen, de ez valahogy más volt. A lány már teljesen tiszta ágyékát gyönyörködve törölgette tovább, és meglepve tapasztalta, hogy valahányszor nagyjából arra pontra ért, ahonnan a nővéreit vizelni látta, a nőstény megremegett, megrándult. Nem úgy, mint amikor fájdalmat érez, nem menekülési ingert váltott ki.
Nagy igyekezetében kilógott a nyelve, és nem vette észre, hogy a lány magához tért. Hatalmasra nyílt, rémült szemekkel.
Ám pillanatok alatt felmérte, hogy ez a helyzet nem az a helyzet. Nem mert mozdulni.
Sandítva, megállapította, hogy nem elrablója ügyködik a lábai között, hanem egy szimpatikus fiú, aki bármit csinál is ott, igen kellemes érzés. Körbe pislantott, s rájött megmosdatták. Az ütlegelések nyomait, meg sajgó fejét leszámítva, megvolt. Nem érzett magán béklyót, tehát nem fogoly. Kellemes kis barlangban voltak, nem messze a kijárattól. Egyre jobban érezte magát.
A fiú meglepve látta, hogy a gyönyörű rózsaszín redők közötti nyílásból nedvesség csillan elő. Korábban látta már,hogy az állatok, a nőstényből eredő szagokat, ízeket elemezve állapítják meg, hogy fogamzóképes-e a kiszemelt egyed.
Félretette a nyúlbőrt, és kíváncsian közelebb hajolt. Azonnal megérezte a gyógyforrás
szagát is elnyomó nőstény szagot. Bódultan hajolt bele, a már nem általa széttárt ágyékba, és nyalt bele a hívogató nyílásba.
Minden eddiginél nagyobb remegés hullám volt a válasz a lány részéről.
Meglepődött, amikor a széttárt lábak térdben behajoltak, és a sarkukkal további érintésre ösztökélték. Szeme sarkából látta, hogy a magához tért nőstény őt nézi, és nemhogy vadság nincs a szemében, hanem egyenesen a teljes odaadás tüze ég a tekintetében. Önmagán is csodálkozva, de engedelmesen visszahajolt és nyalogatni kezdte a teljes szőrmentes területet.
Hamar rájött, hogy bizonyos területeken csak sóhajtozik a másik, míg más részekre érve, remegni kezd. Egy idő múlva már csak ezeket a helyeket masszírozta érdes nyelvével, bezsebelve az érte járó remegés hullámokat. Kis idő múltán a lány teste megfeszült, és remegés helyett félelmetes erejű rángások hullámai dobálták a tagjait. A fiú elvesztvén a rángó testen az izgatható pontokat, úgy döntött itt az ideje saját feszítő ágyékán is segíteni. Feltérdelt, a másik csípője alá nyúlt, és magához illesztette. Nem maradt ideje csodálkozni, mennyire könnyedén, mennyire csúszósan, mennyire tövig, "zuhant" a lányba. Rátörtek az ösztönök, és állati erővel pumpált.
Ha eddig vonaglott a nőstény, hát most dobálni kezdte magát, bár fel sem merült a fiúban, hogy menekülni szeretne. Közel egyszerre értek a csúcsra. A lány sikítása, vinnyogása, a fiú artikulálatlan ordítása másodpercekig visszhangzott a barlangban.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.56 pont (61 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 sihupapa 2008. 11. 21. péntek 19:33
#4 someone 2005. 01. 18. kedd 18:32
Érdekes, majdnem mint egy Zsoldos Péter regény/ novella, egy kis erotikus beütéssel.
#3 Zümi 2002. 07. 27. szombat 23:10
Az ilyen ember minek él...?!
#2 Bandee 2002. 07. 25. csütörtök 01:11
Nagyon jó! :)
#1 Törté-Net 2002. 07. 25. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?