Ulysses hozzászólásai

Örülök, hogy másnak is megakadt a szeme ezen a remek íráson. Mi, írással kísérletezők tanulhatunk a szerzőtől mindannyian.

Csak sejtésem van, hogy a másik oldalra a szerzők saját történeteit nyúlják le, a fordításokat valamiért kerülik. (Nem ellenőrzött információ!)
Udvariatlanságnak éreztem, hogy itt irkálunk kissé más témáról Begyowsky sztorija alatt:
Elolvastam, és tetszett. A megcsillanó humor, a valósnak tűnő szereplők hihetővé tették ezt a mesét. Szerintem jól sikerült az arány a sztori és az akció között. Kellemes, színes írás.

Annyiban mindenképpen igazad van, hogy a te alkotásoddal te rendelkezel. Az, hogy a forrás megjelölése (pláne az engedélyed) nélkül közlik le az írásodat, egyértelműen szabálytalan.
A másik oldal hozzáállása valóban nem szimpatikus, nem tudom az okát. Talán arra gondolnak, a negatív reklám is reklám?
Nah, nézzük ezt az írást inkább!
Durva, de az előzmények alapján megkönnyebbültem, hogy mégsem annyira durva. Persze nem tudom egyik szereplő helyébe sem képzelni magamat, ezért inkább tartózkodom a pontozástól. Hm, Waderlaci meg jobban örült volna, ha keményebb történések szerepelnek benne. Különbözőek vagyunk.
A szövegalkotás egyre jobban megy neked, és unalmassággal sem vádolhatnak.
Szerencsés megoldásnak tartom, hogy ezt a fejezetet két epizódra választottad, túl tömény lenne egyben.
A kommenteket olvasva láthatjuk, tényleg nem okozott problémát a közönségnek az általam kifogásolt mozzanat, felesleges lett volna átírni. 

 

Tempora mutantur. Egy időben pont a másik hasonló oldalon megjelent írásokat lopkodták, és töltötték fel ide, mivel ott ingyenesen elérhetők a sztorik, itt viszont egy-egy írás beküldésével lehet 30 nap tagsághoz jutni. Véleményem szerint ezzel nem az itt publikáló szerzőknek okoznak problémát, hanem ennek az oldalnak az üzemeltetőinek, méginkább a pénzért VIP-et vásárlóknak. Mert minek fizessenek elő olyanért, amit némi késedelemmel máshol ingyen elolvashatnak. 

Roppant tanulságos Titti és az ikeás-pezsgőfürdős úr párbeszédje.  Köszönet mindkettőjüknek! Titti humora feldobott, az úr szaktudása lenyűgözött.

Ez az írás kiváló példa arra, hogy a jól megrajzolt szereplők, az eleven párbeszéd, az emberi történet képes annyira magával ragadni az olvasót, hogy megbocsátja az ejtett hibákat, vagy megfeledkezik róluk. 
Nálam ez egy 10 pontos sztori.

Valamelyik korábbi "Magam" szerzeménynél már szóvá tettem, hogy a "stílus" kísértetiesen hasonlít az általad említett "művésznő" írásaira. Köszönöm a megerősítést!
(Igen, azok az árulkodó hibák.)

Az eredeti sztori sem egy bajnok, de a fordítás: szégyen.

Igen, a megemelkedett ingerküszöbről megfeledkeztem. Az igazság valahol ezek között elosztva lehet, bizonyára többtényezős dolog a valódi magyarázat. 
Az beszédes adat, hogy a családi-incest-taboo kategóriában megjelenő írások és a "normál" hetero sztorik száma nagyságrendileg egyezik akár angol, akár német, akár magyar nyelvű oldalakat nézünk.

Vaníliás csoki? Ne már! Annál már a virtuális csoki is jobb lehet. A csoki az legyen csokoládés!
Miben kellene megfelelned? Örülök, hogy egyébként ilyen vidám a hangulatod!

Ezek nagyon érdekes gondolatok az incest téma vonatkozásában. Párszor törtem a fejemet azon, amit Éva felvetett, miért zabálják annyira az itteni olvasók a családi téma írásait?
Amit te mondasz, az viszont nem magyarázza, miért pontozzák, értékelik túl azokat a sztorikat, ha csak azért olvassák, hogy a saját normalitásukat igazolják vele.
A literotica német nyelvű oldalán olvastam ezzel kapcsolatos cikkét az egyik írónak, de ő sem adott megfejtést, magyarázatot az incest aránytalan népszerűségének. Ő valami olyasmit fejtegetett, hogy a család a biztonságot adó környezet, ahol mindenki bátrabban kimutathatja vágyait... Meg hogy az olvasó könnyebben el tudja képzelni a szereplőket és a köztük alakuló viszonyokat.
Én arra gondolok, hogy a büntetőjogilag, erkölcsileg tiltott dolgot csak itt, ilyen írásos formában lelik fel legálisan az ehhez vonzódók, így ez egyfajta gyűjtőhelye lett az ilyen érdeklődésű embereknek.
Évától bocs az offért!
A sztori jó mozgalmas, eredeti. Igen, nehezen emészthető az átlag érdeklődésű versenyző számára, de a maga műfajában jónak érzem.

Jajj már Titti! 😀 Olvasd el a GYIK-et! A T-pontjaidat beválthatod VIP tagságra. A jobb felső sorban a buszjegyet tartó kezecskére kattintva láthatod, hogyan állsz, meg hány nap tagságot tudsz szerezni vele.

Valakinek a lábára léptél, vagy találva érezte magát egyik-másik jelződ miatt?  Mert lepontozták a kommentedet. Aki meg egyetértett veled, azét nem, hm. Az ilyen hozzászólások motiválnak engem egy-egy sztori elolvasására. Köszi!

Igen, kedves Titti, jár a 3 T-pont az itt írt hozzászólás után is.

Mit kellene bepótolnod? A főhajtást? 🙂 Ezt a hozzászólást csak teszt jelleggel írtam, hogy válaszolni tudjak a kérdésedre, jár pont az itteni hozzászólásokért.

Bocs, hogy kéretlenül válaszolok Ottó helyett! Tudomásom szerint nincs folytatása az eredetinek. Ha belegondolsz, akkor az "unalmas" hétköznapok következnek innen, a már megismert szereplőkkel és az eddigi keveréseikkel.

Akkor ezt a sztorit kerested. Igus szerintem is nagyon jól írt, ő az egyik, akitől mai napig szívesen olvasnék újabb írásokat. Felismerhető, saját stílusa van.

Jó kis kalandregény, megvan a happy end. Mit akartok még? Hm, nyomhatnátok rá pár magasabb értékelést!

Ha fordítás, akkor nem olyan rossz. Igen, helyenként furcsa kicsit a szóhasználat, de ez lehet akár a most divatos kifejezések, szófordulatok miatt, vagy a szerző sok ilyent olvasott korábban. Nem hibátlan, de messze nem a rosszak közül való a nyelvezete.
És tényleg hihetően vezette a cselekményt.

Csak le kell másolni ennek a sztorinak a receptjét. Szép kerek történet, eleven, hihető szereplők. Nincs túlcicomázva. Megmutatja az esendőséget, a vágyat. Látványos a szex leírása.
Hm, azt hiszem, ennyi. Úgy emlékszem, kedves Lolamacko, több írásodra is igazak ezek az észrevételek. Csak rövidebbre kell fognod, ehhez hasonlóan.
 

Hm, sajnos nagyon látszik, hogy kapkodósan készült, mert elég sok hiba benne maradt. Bocsi!

Otto! Mivel egyben küldted be, ezért egy sztorinak kezelik. Ez eddig nem volt világos? Naiv66 írótársunk egész kisregényeket küldött be, bőven 100 ezer karakter feletti méretben, (tehát hozzá képest nem is hosszú). Ő például kifejezetten kérte, hogy egyben jelenjenek meg ezek az írásai.
A cím nagyon találó! A sztori tömény pornó, nincs benne üresjárat. Én próbáltam a humoros oldalát megfogni, azaz igyekeztem elnézni a szerző költői túlzásait.
Tetszett az a húzás, hogy a vagyonos anyós call girl-t játszott. Nem egy mélyenszántó történet, de van pár eredeti megmozdulás benne. 

 

Uram, egy elismerő főhajtás jár önnek részemről. 🙂 Meglátta a lényeget, amiért felemlegettem a rendíthetetlen kommentelőt. Bárcsak ő lenne a legnagyobb probléma itt!

Szólna valaki "vasas62"-nek, hogy csak napi max. 5 azaz öt hozzászólásért jár az a 3 "T" pont?
Néha az a gyanúm, hogy valami "bot" lehet.

Van ebben minden, még egy kis krimi is. 
Amit viszont hiányolok, az a párbeszédekben a narráció. Helyenként találgatni kell, melyik sort, ki mondta. Segíts az olvasónak, hogy: ...mondta Jancsi, ...sóhajtotta Juliska, ...kárálta a banya. 

Talán kellene olyan címkéket szerkeszteni, hogy guglis fordítás, vagy igénytelen fordítás.
A szerkesztőket kérdezem, ezt a sztorit így ebben a formában kitennétek az oldal címlapjára, hogy becsalogassa az olvasókat? 
 

Eddig ez a rész a kedvencem, mert ebben találtam olyan jelenetet, amibe bele tudtam képzelni, élni magamat. Tehát itt nagyon életszerűre sikerült faragni a sztorit a szerzőnek.
Úgy látom, nem kell megvédenem az írót és döntéseit, mert ő és mások már megmagyarázták: mindannyian másképpen vagyunk egyformák.

Ha 18 évesen végzett az óvónőképzőben, akkor 15 évesen kellett érettségiznie. Mondtam, hogy hagyjuk, mert csak engem zavart.
Ettől még egyben van a történet.

Miért van olyan érzésem, hogy a szerző stílusa megtévesztően hasonlít Kékég stílusára?
Az alaphelyzet, a sztori érdekes.

A főbenjáró: a bemutatkozós résznél egy visszakérdezés - "– És Ön?" Névmás, nem tulajdonnév, mondat közben kisbetű. Ez olyan pirossal háromszor aláhúzós hiba.
Hm, meg a 13 év korkülönbség. Ha a srác három évesen került oviba, akkor a nő még csak 16 volt akkor, nem jellemző ilyen zsenge korban az óvónőség. Még dadusok sincsenek ilyen fiatalon. Esetleg bébiszitterek. Mindegy, másokat nem zavar.
A sztori egyébként rendben van. 

Ne az átlaghoz, vagy az átlag alattiakhoz mérd magadat, illetve a munkádat! A saját képességeid, elérhető határaid legyenek a mérce. Ha a saját igényeidnek megfelelő minőséget adsz ki a kezed alól, akkor nyugodtabban alszol, és reggel szívesebben nézel a tükörbe. 

Pár megbocsátható- meg néhány főbenjáró hiba.
A sztori tetszett! Ötletes, hihető, jól előadott. Hétköznapi, mégis egyedi. Eleven szereplők, kellemes hangulat. Hm, látom másnak is eszébe jutott ez a jelző.

Nekem igazából csak egy kifogásom van: az a részletekbe menő aprólékosság, amivel a hétköznapi, ismétlődő életképeket, cselekményeket leírja. A reggeli készítése, elfogyasztása, a készülődés mozzanatai; vagy az elköszönés, kézfogás, hazaautózás. Szerintem ezek sok helyen kihagyhatók. De azt hiszem, kénytelen leszek ezzel együttélni, mert ez valahogy Éva stílusjegye lett. Az előző sorozatában megfigyeltem, hogy szereti ezeket az apró rutinokat. Talán ezzel ábrázolja a szereplő akkurátusságát?
Az akció lenyűgöző, tömény, viharos... Hm, helyenként irigylésre méltó. 
Látom, többen keveslik a dialógusok arányát. Lehet benne valami, de ebben a részben legfeljebb öncélú szószaporítás lett volna a több párbeszéd. Főleg akció közben. Nem ismeritek a szólást, hogy tele szájjal beszélni illetlenség? 😀
Végül egy kéretlen jótanács: Fogadd meg "szalay" és "salsa" javaslatát!

A hozzászólásokból azt látom, hogy tibo77 hasonló cipőben jár. Reklamáltak nála a folytatásért, amit ő már régen beküldött, csak valamiért nem került még sorra.

Nem nagyon érkezik a folytatás. Ilyen sok a megjelenésre váró sztori? 

Nagyon tetszett. Kevés, nem zavaró hibát találtam benne, ekkora terjedelemnél megbocsátható. 
Én keveselltem a varázslattal kapcsolatos dolgokat. A boszi talán egy alkalommal villantja meg tudományát. Arra mindenképpen jó ez a "világ", hogy elvegye az élét azoknak a kifogásoknak, amik a precíz valóságot, hihetőséget kérik számon. 
Kis ellentmondást éreztem abban, hogy a sztori elején kicsinek és gömbölydednek leírt (mint kiderült 61 kilós) nőt máshol vékonynak jellemzi a varázsló. Aztán meg kellemesen gömbölydednek. Minden bizonnyal kívánatos, nőies figura.
A tegezés-magázás váltogatása bizonyos helyzetben indokolt, de helyenként tévesztésként hat.
A péntek esti találkozásuknál a boszi lakásán éreztem még kis képzavart, mikor a férfi kinyúlt? az ajtón, hogy megragadja a nőt.
Az akció rész nagyon érzékletes, izgalmas, látványos!!! 
Pár helyen érződik a fordítás íz, de igazán halványan.
Összefoglalva: le vagyok nyűgözve!

Erre nyomtam egy tízest. Az a bemutatkozós rész tényleg vicces.

Hm, van itt fordulat. Nilla bemutatkozása némi fáziskéséssel megérkezett. Elismerem, tényleg vad dolgokra képes a hősnő. Pont emiatt csak pornó-forgatókönyvként tekintek rá. Annak nem rossz, de annál nem hihetőbb.
A remek akcióleírás miatt több pontot érdemelne.

Még a megjelenés napján elkezdtem olvasni, csak idő híján nem jutottam a végére. De remekül szórakoztam rajta. Nem akartam értékelést írni, míg nyugodtan végig nem nézem. Kis türelmet kérek hozzá. 

Nekem ez a rész tetszett a legjobban. 

Hm, az az igazság, hogy ennél kíméletesebben nem tudtam közölni, elég sok hiba maradt a szövegben. De a meseszövés tetszett, meg a karakterek árnyalása.
Hogy melyik bor a főhős kedvence? Ízlés dolga, nem lehet vitatkozni rajta. Ha Bocsinak ilyen az ízlése, akkor vállalja, hogy puncinak tartom. (Bár inkább Chardonnay, mint valami olcsó rosé.) 🙂 Ha megfigyeled,  (főként az amerikai) filmekben a nők nagytöbbsége száraz Chardonnayt iszogat. A macsók meg whiskyt. Mindegy. Egészségükre!
Az egyébként nagyon jó, ha a szereplőt, vagy bizonyos tulajdonságait, beszédmódját valós személyről mintázod.

Áh, azt kicsit méregből írtam. Ha finomítani akarok rajta, akkor ez lenne a szituáció: Országos havazás, hófúvás, akadozó tömegközlekedés. A pasi meglátja, amint a nő a villamossínekről próbál lerángatni egy magatehetetlennek tűnő embert. A váratlan találkozástól a férfi ledermed, a nőnek kell rápirítani, hogy segítsen. Még morog kicsit, hogy rajta sem segített senki, mikor szüksége lett volna rá. Aztán erőt vesz magán, és előkapja lovagias énjét. A segítségre szoruló emberről kiderül, hogy siket és cukorbeteg. A pasi pedig lenyűgözi a nőt, mivel ismeri a jelbeszédet, mert a családjában volt hallássérült ember. Máris van miről beszélgetniük, van közös feladat, amiben jobban megismerhetik egymást. A veszélyhelyzet elmúltával pedig adódik az újabb esély egy randira...

Jaj, dehogy bántottál meg! És nekem sincs ilyen szándékom.(Nem álltam neki ízekre szedni az előforduló néhány hiba miatt.) Csak hiányolom a sztoritokból az igazán meglepő fordulatot. Az a szembekötősdi remek játék, de így az első randin teljesen elvitte a valószerűtlenség irányába. Hiányoltam a vívódást a szereplőkből ( a pasinál még úgy ahogy megvan), amikor még nem biztosak abban, hogy a másik is ugyanazt a vonzódást érzi. Ez így inkább egy egyéjszakás kalandnál hihető, mikor egyértelmű a partnereknek, hogy csak szex lesz, nem kell bókolni egymásnak, nem kell udvarolni. 
Céloztam is rá, hogy a hiba valószínűleg az én készülékemben van, mert másra számítottam.

A szexjelenet nagyon érzékletes, magával ragadó. Emiatt hajlandó vagyok elnézni a hibák többségét. Amit túlzásnak érzek, az a huszonhét évig tartó gyász. Ha valaki ennyi időn keresztül nem tud továbblépni, az már nem egészséges, ő már nem lesz alkalmas normális kapcsolatra. Ezen nem segít, ha a negyvenötéves "fiút" a nő meg akarja vigasztalni.
Hm, talán még ezt is elnézem. Az viszont megbocsáthatatlan, hogy ilyen komoly vezető létére, felnőtt férfiként Chardonnayt iszogat magában, az a punciknak való. 😀

Egy kicsit becsapva érzem magamat.  Hol a sztori? A mese. A varázslat. Mert ez így:
De kurva jól néz ki ez a nő! Bejön nekem ez a pasi. Dugjunk? Aha, dugjunk. És dugtak.
Mondjuk szerintem pont az a rész árulkodik valamiféle érzelemről, meg belső vívódásról, ahol a pasi még a pincérre is féltékeny lesz. Vártam volna valami érdekes párbeszédet, nem ezt a szokványos, sablonos két-mondatos bemutatkozást, mivel foglalkozol és hasonlók. Izgalmasnak találtam volna, ha tényleg rövid úton véget vetnek a randinak, és a véletlen ismét összehozza őket, valami más szituációban. Együtt mentenek ki a vízből és élesztenek újra egy kutyasétáltó éjjeliőrt, vagy a bicikliző pasit elüti a nő Ópusztaszeren.
Vagy a másodállásban pizzafutárként dolgozó pasi beleütközik a csajba a lépcsőházban. Vagy összefutnak egy kiállításon, koncerten, az emlegetett közös ismerős, azaz Szilvi harmadunokaöccsének bármicvóján.
Áh, bocs. Ez nem az én sztorim, ha nektek tetszett és izgalmas volt, akkor jó ez így.

Maci, nálam elvitted a hét hozzászólása díjat. (Ízlés szerint egy jó hideg virtuális sör, vagy egy sör, esetleg kettő.)

Megérte a belé fektetett munka. Kiváló helyesírás! Próbáltam hibákat keresni benne. Némelyik mondatot többször elolvastam. Nagy nehezen találtam olyant, amiben módosítottam volna a szórendet. Meg egy-két helyen lecseréltem volna egy-egy szót. Aztán rájöttem, hogy ez nem az én írásom, és azok a dolgok Éva stílusához tartoznak. 10 pontot adtam, de csak azért, mert mégis találtam benne javítanivalót. 🙂 
Különös figyelemmel "kerestem" rá arra a részre, amit Kékég kifogásolt. Nehéz igazságot tenni. Mert az egy dolog, hogy a szerző, és az olvasók egy része úgy érti a "hüvelykujjam megkereste a csiklómat" szófordulatot, hogy az a "megérintette" szinonimája. Igen, ezt lehetett volna pontosítani, mert Éva magyarázata, azaz a gyakorlatlanság, bennem sem merült fel. Viszont nem tartom annyira releváns részletnek, hogy ezzel érdemes lenne ilyen mélységben foglalkozni. 
Ügyes húzás a kis titokzatos 12 személy szerepének belengetése. Az akció és a történet közötti arányokat nagyon jónak tartom, főleg, hogy ez a felvezetés része. Nem lóg a levegőben a főszereplő merészsége, szexuális étvágya, érdeklődése.
 

Nagyon találó észrevétel!

Nem volt gyanús a "macko" rész miatt. Meg nem nagyon szoktam találgatni, miért éppen azt a nevet választotta valaki, ami ott áll a lap tetején.
Pont ilyen férfi? Hm, akár létezhet, hozzá hasonlók biztosan vannak. Szimpatikus ember, foglalkozása okán intellektuális alkat. Az én szememben kicsit gyenge, de vannak nők, akiknek az emocionális érzékenysége miatt nagyon bejön. Az általam legtöbbre becsült erénye az őszintesége, nyíltsága, ez a felnőttség jele. 
Mint korábbi hozzászólásomban említettem, ezt a fajta befejezést túlságosan sziruposnak tartom. Nem kellett volna ilyen hosszan cukrosmézben forgatni a párocskát. Jobban érdekelt volna, miért volt a lány annyira titokzatos, visszafogott, óvatos. Sejteni lehet, hogy valami rossz tapasztalat az oka, egy rövid jelenetből sejthető, hogy a családja nem tartja elég felnőttnek, vagy döntésképesnek, hogy uralkodnak rajta. De sok a kérdőjel. Egyébként ez a talányosság nagyon tetszett benne.
Sajnos most gyakorlatilag semmi időm sincs olvasgatásra. Majd ősszel-télen pótlom.

Azok a hosszú bekezdések kicsit riasztók. Ennek ellenére érthetetlenül kevés figyelmet kapott eddig ez a sztori. Akció van bőven, elég részletesen, nekem kicsit tömény, de ez legyen az én bajom.