Ulysses hozzászólásai

Érdekes színfolt ez a sorozat. Különös hangulatú világba kalauzol el minket. Néhány anakronizmus feltűnt benne, de nyilván nem hiteles korrajzot várunk egy itt megjelenő sztoritól. Helyenként mosolyogtató, máshol izgató. Elképzeltem, hogy tényleg mekkora siker lett volna akkoriban egy ilyen műintézmény.

Nem kell feltétlenül fordításnak lennie az angolszász mértékegységek, vagy nevek használata alapján. Hiszen akár egy ott élő, tanuló, dolgozó személy is írhatta. Vagy csak megtetszett neki az a környezet.
Egyébként én is fordításnak tippelem, mert pár helyen furcsa, nem egészen odaillő igét alkalmazott, amitől nem egészen magyaros a szöveg. Bár ennek oka szintén lehet az, ha huzamosan idegen nyelvterületen él a szerző.
Ha fordítás, akkor elég jól sikerült, mert az észrevételed miatt szigorúan erre koncentrálva olvastam át, és nem volt vészes, vagy túlságosan zavaró az a néhány hiba.

Ezt a sorozatot szívesen olvastam. Tényleg a jobbak közül való. Andreas írta le a kulcsszót: hangulat. Mellette pedig olyan életszerű, cseppet sem unalmas.

Én örömmel vettem a részletes magyarázatodat. Mert nálam ugyancsak aktuális a kérdés, mivel a most fordított sorozatnak ez egy fontos eleme (fenekelés). Hogy a megvilágosodás helyett mégis zavart érzek Éva magyarázata és az esszéd után, annak más az oka. Ha megnyitjátok a címkék listáját, majd a kurzort a "fenekelés" szó fölé helyezve a következő jelenik meg: "spanking, megcsapás". A "spanking"-nál pedig botozás, vesszőzés és hasonlók. Most akkor mi van? Az egyik tágabb fogalom? Bevallom, nem vagyok jártas a témában. De a logikám azt súgja, hogy Éva definíciója a helytálló, ami nem mond ellent a te fejtegetésednek sem.
Én abban bízva pipáltam ki a sztorimnál csak a "fenekelés" címkét, hogy hibás besorolás esetén, majd valaki jelzi a hiányzókat vagy a tévedést a szerkesztőknek.

A terjedelem miatt sok munka és idő lenne hibátlanra reszelni ezt a fordítást. Talán nem is cél. Ha téged szórakoztat, akkor semmiképpen ne hagyj fel vele!
Az említett elveszett poénok némelyikét le sem lehet egyszerűen fordítani, mert angol szójáték.  Például a királyi lakosztály náluk "royal suite", míg az értetlenkedő elf által reklamált öltöny neve "suit". Nah, az ilyenekkel nem boldogul a gépi fordító, és az ember is agyalhat rajta, vagy csillagozhat a magyarázó szövegeknek. (Vagy teljesen új poént kell az ilyen helyekre kitalálni.)
Nálam is előfordul hiba, mert a többszöri nekifutás, átolvasás ellenére mindig találok valamit a megjelent szövegben. Saját szöveg szerkesztése nagyon nehéz, mert az apróbb dolgokat átugorja az ember szeme. A több napos-hetes pihentetés segít ezen, de az sem 100%.
Azt sajnos nem részletezte a két első hozzászóló, miért nem tetszett nekik ez a sztori. Talán túl lassan ért el a cselekmény a szexhez? Andreasnak írtam, hogy nagy kár, amiért nem olvasta végig, mert összességében jó kis történet. Nem egy átlagos, megszokott "felmentem a csajomhoz és dugtunk" bonyolultságú írás.
Miféle szintet kell megütni itt? Emlékezz vissza, micsoda kerékbetört magyarsággal írt (fordított) sztorik jelentek meg nem túl régen!

Nagy kár! Régebben olvastam már ezt a sztorit, az eredetit. Tök jól megírt történet, tele humorral. Sajnos számos poén elveszett a fordítás során, közben meg benne maradtak "gépi" ostobaságok. Például, hogy a másik lány nevét (Sandy) lefordítja homokosnak.
Az írás meg elég terjedelmes ahhoz, hogy a magyarázat nélkül nehezen érthető poénok során türelmesen kivárja az olvasó a szexjelenetet, meg a csattanót a végén.

A nő majd a harmadik részben elmondja a megfejtést. Számomra elég valószerű a magyarázat, de nem akarok spojlerezni.

Engem is meglepett, hogy viszonylag hamar felkerült az új sorozatom (fordításom). Én most igyekszem tartani a heti egy epizódos ütemet. Ennél több már a minőség (vagy a terjedelem) rovására menne. Ha ritkábban küldöd be, akkor ritkábban jelenik meg.
A szerkesztők meg majd megoldják, ha máshogy nem, saját kezűleg írnak vagy fordítanak. :D

Köszönöm az elismerést! Nagyobb részben az eredeti írójának az érdeme, mert ezekkel a részekkel közel sem foglalkoztam annyit, mint a "Caro" című sorozat fordításával.

Egész jó. A mesélő kiléte elég lassan derül ki. Szerencsésebb lett volna, ha rögtön egy telefonbeszélgetéssel nyit a szerző, amiben Erika megszólítja Lacit, az öccsét. Máris könnyebb az olvasónak. Után lehetett volna adagolni az előzményeket.
Más kifogásom igazából nincs.

Az eredeti szerzője általában az élmezőnyben szerepel az írásaival. A történet előre haladtával nyilvánvalóvá válik, hogy a dom-sub viszony a kedvence, fétise. Már beküldtem a 3. részt.

De jó sztori! Pontosabban, nagyon ötletes az egyedi szerkezet, a levelezgetés, a kapcsolat eredetének bemutatása. No, meg a végkifejlet is tetszetős.

Jó sztori, egész jó fordítás. Hm, csak nagyon érződik rajta, hogy fordítás, olyan gépies szó szerinti. Bátrabban nyúlj bele! Sokszor plusz szavakat kell beletoldani, hogy magyaros, illetve jobban érthető legyen. Ne fogadj el minden szót, kifejezést a guglitól. Nyilvánvaló, hogy a férfi szereplő nem pongyolát visel, hanem köntöst. "A szerda a golf-napom volt." helyette magyarosan: Szerdánként golfozni járok. "Szórakozva vakargattam..." helyett "Szórakozottan vakargattam..." Aztán: "Louise és én megtartottuk a barátságot, időnként beszélgettünk, de azóta nem igazán kommunikáltunk egymással." Ha az eredeti szerzője marhaságot ír, bátran fogalmazd át! Időnként beszélgettek, de azóta nem igazán kommunikáltak? Mi van? Ha az "azóta" helyett azt írod, hogy "azon kívül", akkor egyből értelmessé válik a mondat. Még lehetne sorolni.
A sztori választásában abszolút megértelek és egyetértek veled. Sokat kell keresgélni, válogatni. Sokszor az eredeti hozzászólók nagyon elfogultak az adott téma, vagy fétis miatt, tehát azokra sem lehet feltétel nélkül támaszkodni. A pontozásra is érvényes ez.
Az első fordításaim idején próbáltam tanácsot kérni itteni tapasztalt fordítóktól, de használhatót nem kaptam. Számos dolgot magamtól fejtettem meg, illetve könyvtárban találtam hozzá szakirodalmat, de az eléggé magasröptű volt nekem.
További jó fordítgatást!

Nem lehetséges, hogy az oldal beállítása miatt működik ilyen furcsán a pontozás? Mivel nulla pontot-csillagot nem lehet adni, ezért valamilyen okból a sztori megjelenésekor eleve egy pontról indul, anélkül, hogy bárki értékelte volna? Más sztoriknál mi a helyzet?

Köszönöm az elismerést. Hogy melyik nyelvről nehezebb fordítani, azt nehéz eldönteni.
Nekem pont a német tűnik könnyebbnek. Nyilván azért mert többet foglalkoztam vele, mint az angollal. Inkább az eredeti szerzőjén múlik sok, nem pedig az írás nyelvén. Némelyik sztorinál nem elég az adott nyelvet ismerni, hanem a sztori környezetét, világát is ismerni kell. Az angolból általam fordított Portmenteau c. sorozat következő fejezetét egy éve nézegetem, de nem merek belevágni, mert Hollywoodban játszódik, és tudom, hogy a filmes szakszavakkal nagyon megszenvednék.
Ami nehezebb a német forrásnyelvnél, hogy kevesebb a színvonalas írás, mint angol nyelven.
Egyébként találtam francia nyelvű erotikus sztorit, aminek a fordításával szemezek, persze ez egy egyszerűbb vidéki környezetben játszódik, kb 3-4 szereplővel, de előbb ennek 9-10 résznek érjek a végére.

Most egy kis fényezést szeretnél kiprovokálni? 🙂 Ennél okosabb embernek gondollak.
Csak írsz erre az oldalra, vagy olvasod mások írását is? Akkor látnod kell, hogy te jócskán az átlag fölött szerepelsz, sokaknál kifejezetten az élmezőnyhöz tartozol. Szóval ne légy kishitű!
A lektorálást szakírásoknál alkalmazzák, ahol tudományos, vagy szakmai szempontokból vizsgálják a szöveget. A nyelvi ellenőrzésben a szövegszerkesztők elég jó segítséget adnak. Esetleg a központozás szabályainak lenne érdemes utána nézned, de úgy 80%-ban helyesen alkalmazod. Ha egy szerkesztő segítségére gondoltál, az már nehezebb ügy. Mert egy szerkesztő nem csak a technikai dolgokra (alany-állítmány egyeztetésekre, nyelvtani hibákra: pl. páros szerveket egyes számban írjuk magyarul) hívja fel a figyelmedet, hanem esetleg meg akarja nyirbálni a sztoridat. Rá akarna venni, hogy másként jelenítsd meg az egyes karaktereket. És azt már nem éreznéd sajátodnak. Ráadásul az írásaid terjedelme miatt nem kevés idő lenne egy sima hibajavítás sem.
A lényeg, hogy jól főzöl, a tálaláson érdemes lenne finomítani, de a népek így is boldogan kanalazzák a főztödet.

A fordító azért nem szakadt bele a munkába. Még az idézőjeleket sem cserélte le a magyarban használatos gondolatjelekre. Bár a történet beltartalmát ez sem javítaná. De egy bizarr sztoritól ne várjunk romantikus enyelgést!

Köszönöm a pozitív visszajelzést. A fordítás minőségével magam nem vagyok annyira elégedett, csak nincs energiám vagy türelmem betartani az általam másoknak javasolt több napos pihentetést, többszöri átolvasást. Már beküldtem a 2. epizódot.

Ebből hány rész lesz még? Az első két epizódra emlékeztem. Az üzletasszonyos sorozatod jobban sikerült szerintem.

Itt mindenki (vagy majdnem mindenki) amatőr, de vannak köztük néhányan, akik tehetségesek, jó fantáziával, jó beszéd (írás) készséggel megáldottak. Te mindenképpen ezek közé tartozol. A Csodák pedig vannak sztoridat olvastam először itt. Még mindig emlékszem a cselekményre. Annyira eltért az itt megjelenő legtöbb írástól. Ezért azt gondolom, semmiképpen sem kell beállnod a sorba, hogy tömény pornót írj. Szerintem nagyon jól eltalálod az arányt az erotika és a többi cselekmény között. Talán ez lehet a kulcs, amiért ennyire népszerűek az írásaid. Ha meg ezek írásában magad is örömed leled, akkor miért rettentene el a fanyalgók véleménye?
Egyébként teljesen átérzem bizonytalankodásodat. Nem véletlen, hogy jellemzően saját írást nem teszek itt közzé csak fordítást.  Nem csak egy termék vagy produktum, hanem egy kicsit saját magam is benne van, ezért félek kitenni mások kritikájának.

Nagyon tömény. Hogy ez rossz vagy jó? Háborús filmnél reklamálunk, ha sok a csatajelenet?
A valószerűséget, a hihetőséget mégis pozitívnak értékeljük, mert úgy könnyebben befogadható a film vagy a sztori. Könnyebben bele tudjuk képzelni magunkat valamelyik szereplő helyébe. Azt hiszem, ezért tette észrevételeit Primeriusz.
Amúgy a cím alatt sorakozó címkék eléggé árulkodóak, hogy miről szól ez az epizód, a realty nem szerepel köztük. (Egyáltalán van itt az oldalon olyan címke, hogy "valós történet"?)

Ilyen távirányítós játék már szerepelt valamelyik korábban megjelent sztoriban. Akkor is izgalmas, szórakoztató eseményeket idézett elő. Úgy látom, most sincs másképpen.

Örülök, hogy többeknek tetszett a választásom. Bevallom, részben technikai okok miatt fogtam bele ennek a sorozatnak a fordításába. Nem tűnt túl hosszúnak az epizód, és a nyelvezete sem rázós. Nah, jól mellényúltam, mert a folytatás már hosszabb részekből áll, ráadásul a nyelvezete helyenként olyan blikkfangos, hogy percekig kell agyalnom, mit akart mondani a szerző, vagy a szereplője. A gépi fordítás meg baromságokat próbál rám tukmálni. Annyit megígérhetek, hogy a folytatás is élvezetes lesz, nemvárt kifutással. Ha jól értelmeztem, akkor az eredeti egy háromszor három részes sorozat ezekkel a szereplőkkel. Még annyi súgás, hogy az eredeti szerzőjének nicknevében szerepel a "Dom", ami a dominanciára utal.

Ahham, értem. Mint a Szex és New Yorkban Mr. Big.
Miért ne lehetne névtelen a főhős, ez csak technika kérdése.
Ha feltűnt, nem kifogásoltam a sztori, illetve a szereplők gondolatainak hihetőségét. Nekem egyfajta pszichológiai kísérletnek tűnt. Azzal pedig egyetértek, hogy átlagos szereplők hétköznapi életéről nehéz lenne érdekes, izgalmas sztorit írni.
Hm, egy volt kollégám Kutya Úrnak nevezte házi kedvencét. 🙂

Indiana Jones-nak igaza van.

Hú a mindenit! Ezeknek a figuráknak a fejében igen furcsán működnek a szinapszisok. Egy pszichológus betegre kereshetné magát rajtuk.
Aki viszont ilyen mesterien tudja szőni a sztori szálait, megérdemel minden dicséretet. (Meg egy nagy nyelvtan egyest, mert az "ő" nem személynév! Vagy igen?)

Elkezdtem olvasni. Azt hiszem bekerül a kedvenceim közé. Teszik, hogy választékosan írsz, de igazán utána nézhetnél a központozás szabályainak. Hogy tiszta lelkiismerettel adhassak 10 pontot.

Nem a stílust kifogásoltam, hanem azt hogy ez a reformkori szereplőd is éppen olyan tagolással beszél, mint az első sorozatod programszervező Évája napjainkból. Bocs, nem akarok kötözködni, mert egyébként jónak tartom az egész sztoriötletet. Igazi csemege egy napjainktól ennyire eltérő miliő.

Sok-sok hibát látok benne. De annyi embernek szerzel örömet a "szép" történettel, hogy nincs jogom ide felsorolni mindet. Ezt később olvastam, mint a politikusnőről szóló sztoridat, azt klasszisokkal jobbnak tartom ennél. Lehet újraolvasom valamelyik nap.
Ha valakinek magyarázni kell, mit jelent az idézőjeles szép szó: azt jelenti, amit leírtak az előző hozzászólók, hogy érzelmes, emberi, szerethető. (Csak az én ízlésemnek már túl sok.)

Nahát, akad még, aki tudja, hogyan kell írni a "hadd" szót?! Amúgy jól megírt sztori.

Tetszik a szereplők megrajzolása, a jól megkülönböztethető karakterek. A történetmesélés is jól sikerült, nem került túlsúlyba sem az akció sem a cselekményszál fejlesztése. A sztori közepe, ahol a főhős Mári nénivel meg Erzsóval találkozik, és velük él, az nagyon életszerűre sikerült. Erre részre 10 pontot adnék.
Az epizód vége felé hiányoltam a párbeszédekből a narrációt. Ki mesél, kinek a bordélyból szökött lányról? Ott hámozgatni kellett. És Hanna nagymonológja, ahogy Zoltánnak mesél terveiről két bekezdés hosszúságban, kísértetiesen emlékeztet Éva korábbi sorozataiban szereplő hősnők stílusára. Hm, ez lehet a védjegye?

Kár, hogy lezártad a történet ívét, mert ezekkel a vicces karakterekkel még pár kaland, akció simán szórakoztató volna. Tetszik, annak ellenére, hogy a történet első felében dominánsabb humoros hangulat a végére kicsit elszegényedik, és előtérbe kerül a romantikus vénád.
Az kicsit homályos, hogyan szabadult fel a rabszolgalány (ki volt  a gazdája), meg hogyan melegedett össze Havelkával. Első sci-finek egész jó.

Még a fordítás írása körül váltottam pár levelet a szerzőnővel. Ha jól emlékszem az akkori dolgokra, némi valós élményt kevert a fantáziával.

Az olvasókat elcsalta a jó idő: kertészkedni, házat renoválni, wellnessezni, vagy ki tudja hova.

A fenébe! Ha ilyen lendületesen, humorosan tudsz írni, akkor írhatnál nagyobb lélegzetű, összetettebb sztorit. Jól bánsz a karakterekkel, tetszik a kicsit megfordított időrend. Az akció szintén elég ütős. (Hibák vannak benne jócskán, egy szerkesztő nem ártana.)

Kedves Miriam! 
Hogyan képzeled, egyáltalán mit értesz az "érdemi alkotói együttműködés" alatt? Amikor több szabad idővel, energiával gazdálkodtam, akkor (csekély tudásomhoz mérten) szövegkorrekcióval, szerkesztéssel igyekeztem segíteni más írókat, fordítókat. Viszonzásul kaptam bíztatást, illetve szerkesztői, hibajavítói segítséget a saját szövegeimhez. 
Mindenképpen támogatom az igényesség felé mutató szándékaidat.
Hm, miért választanak elképzelt, vagy nem hazai helyszíneket? Nehogy lebukjanak. 🙂 Hazai környezetnél nagyobb eséllyel szúrják ki az olvasók a pontatlanságot, nagyobb eséllyel derül ki, hogy a szerző elbliccelte a kutatómunkát. (Vagy fogalma sincs, hogy mi az.)
Azt viszont jól látod, hogy jelenleg itt kevés az olvasói igény az igazán színes, jó karakterekkel, fordulatokkal megtűzdelt "történetekre". 
Azt nem gondolom, hogy az itt publikálók közül bárki "élsportoló", azaz hivatásos tollnok lenne. Ha, mégis, akkor jól álcázza magát. 
Kézcsók!

Ha sokáig kitart a téli hideg, akkor pát hét múlva több időm lesz olvasgatásra. Meg talán nem leszek minden este használhatatlanul fáradt. Bizony jó pár dolgot félbehagyok, vagy hosszú ideig pihentetek. Van olyan sztorim, ami vagy 10 éve vár befejezésre. Nem feltétlenül a sztori hosszán múlik, hogy el tudom-e olvasni. Habár a szemem sem a régi. Kényelmesen úgy 200 oldalt tudnék elolvasni egy átlag papír alapú könyvből, ha éppen semmi dolgom nem lenne, de ez most nem kivitelezhető.

Látod, megkiabálnak, pedig csak kérdeztem valamit! Köszi a választ, így értem, miért nem daraboltad fel. És tényleg el fogom majd olvasni egyszer (meg a többi sztoridat is), de most levegőt venni sincs időm.

Majd egyszer elolvasom. Nem lehetett volna pár részre tagolni?

Ez olyan nem tudom... Nem fordítás ez a sztori? Olyan száraznak éreztem, a szereplők mind egyformán beszélnek. Pedig az alaphelyzet hihető, akár érdekesnek mondható. 
Hm, teljesen első próbálkozás? Durva nyelvtani hibákat nem vettem észre. Csak hiányzó vesszők, apró biccenések a párbeszédek központozásánál. Egyébként választékos fogalmazás.
Az elején az a leltározás szerű bemutatkozás a kezdő írókra jellemző. Hm, talán lesz ez még jobb.

No, akkor még egy bakira - pontosabban a gépi fordító gyengeségére felhívnám a figyelmedet. Magyarban a megszólításnak jó sok módja van. A bizalmas viszony esetén gyakori tegezés, az udvarias, tiszteletet kifejező önözés, a valamilyen függő viszony megjelenítésére kiválóan alkalmas magázás. (Az uralkodót, vagy a beszélő felett rangban magasan állót tegező, de a titulust mindig odaragasztó mód: Uram, királyom! De ez csak régies szövegben indokolt.) Nos, a német is ismeri a tegező és az önöző formát. Ez valamilyen szinten megvan az angolban is, de nem jól megkülönböztethető nyelvtani alakban, ezért a gépi fordító sokszor elhasal ezen. Ebben a szövegben például egy helyen önözésről átvált tegezésre, ami az eredetiben nincs. És ettől a végig megmaradó távolságtartó megszólítási módtól érdekesebb a sztori, hogy meglehetősen extrém fizikai kapcsolatba kerül a két szereplő, közben meg udvarias szófordulatokkal fogalmazzák meg mondanivalójukat.
Én olyant is tapasztaltam a gépi fordítóknál német forrás esetén, hogy nem talált magyar nyelvű megfelelőt, akkor egy angol szóval helyettesítette. Ebben a szövegben például egy helyen a "Frau" megszólítást lecserélte "Mrs"-re. (A legtöbb helyen viszont megmaradt az eredeti forma.) Egyébként szerintem nyugodtan meg lehet hagyni a "Frau" vagy "Herr" megszólítást, mert a szereplők nevét sem fordítjuk le, és egy fordításnak nem kell feltétlenül eltitkolni a forrását. Néha még segít is az adott környezet, társadalmi viszony bemutatásában. 
Szóval időnként én is szívesen fogadnék egy lektort, aki anyanyelvi szinten ismeri a forrásnyelvet és persze a magyart.

Milyen a történet? Hm, a szerzőnek bizonyára ez a kedvenc fétise, és alaposan bele merült. 
T. "salsa" fordító kolléga!
Elismerésem a befektetett munkáért. Egy másik topikban láttam, vitába keveredtél a fordításokkal, illetve az azokhoz szükséges nyelvtudással kapcsolatban. Egy példát hoznék ebből a sztoriból, hogy lásd, az általad használt gépi fordítók még nem tartanak ott, hogy az idegen nyelvet abszolút nem ismerő hibátlan fordítást tudjon írni a segítségükkel.
"Angéla azonban úgy tűnt, nem anyjától örökölte nyitott és barátságos természetét, mert  a nő egyenesen előre nézett, és az orrlyukai kitágultak.  Ennek ellenére az volt a benyomása, hogy a felháborodása kicsit hamis, mert amikor megérkeztek a sportpályához, megállt, és várakozó pillantást vetett az öltözőre, ami nem illett a korábbi haragjához. A zsebében kotorászott, előhúzott egy kulcsot és kinyitotta."
Kinek volt a benyomása? Ki vetett várakozó pillantást? Ki kotorászott a zsebében?
Nah, nézzük meg az eredetit!
"Trotzdem hatte er den Eindruck, ihre Wut sei aufgesetzt, denn als sie beim Sportplatz eintrafen, blieb sie stehen und warf einen erwartungsvollen Blick auf das Garderobenhäuschen, was gar nicht zu ihrer vorherigen Aufgebrachtheit passte. Er kramte in seiner Tasche, holte einen Schlüssel hervor und öffnete."
A németben három neme van az E.sz. 3. sz. személyes névmásainak: er, sie, es. Hímnem, nőnem, semlegesnem. Tehát az eredeti szövegből egyértelmű, hogy férinek volt benyomása, hogy a nő felháborodása hamis, és a nő vetett várakozásteljes pillantást az ajtóra, és az is látható, hogy a férfi kotorászott a zsebében és vette elő a kulcsot. Igen, magyarban nincs megkülönböztetve a hímnemű vagy a nőnemű "ő". Ezt a fordítónak kell megoldania egy plusz név, vagy főnév betoldásával.
Ez csak egyetlen példa a fordítás számos buktatója közül. Nem szeretném elvenni a kedvedet, hogy az olvasókat színvonalas, szép magyaros megfogalmazású szövegekkel szórakoztasd. Csak ne sértődj meg, ha valaki fejedre olvassa a hiányosságaidat!
Boldog új esztendőt!
U.i.: Hm, az eredeti címe helyesen: "Erzählungen 01: Helfende Hände" , tehát folytatás várható. ;)

Tetszett a cselekmény lassabban haladó felépítése. Kicsit furcsa volt a prológ, de gondolom a terjedelmi korlátok miatt lett csak egy egyszerű összefoglaló az előzményekről. Az akció nagyon érzékletes.  Szemet bántó hibát nem láttam benne.

Ez olyan "Müller Péter"-esen hangzott. Ha saját gondolat, akkor bocsánat. Egyébként tetszik.

Álmomban sem gondoltam volna, hogy azok a pár soros dalszöveg-részletek ekkor érdeklődést keltenek. Bevallom, még a fordítás elején megfordult a fejemben, hogy egyszerűen kihagyom őket.

Szerintem elég, ha itt a hozzászólások között megvan. Igazából nem az eredeti írójának szerzeményei, hanem a témához választott dalok.
Engem sohasem vonzottak a versek. Talán 2-3 volt, amire azt mondanám, hogy tetszett.

 

Hm, "költőire" sikeredett. 🙂

Engem az ragadott meg ebben a sztoriban, hogy izgalmas benne a "mese" része, mellette pedig nagyon látványosak a szexjelenetek. Remélem, sikerült valamennyit visszaadnom az eredeti hangulatából. Egy-két "amerikanizmus"-tól eltekintve nem volt túl nehéz a fordítása csak a terjedelem okozott egy kis problémát, na ,meg a dalszövegek.
(Fenébe, inkább nem olvasom itt, mert még mindig találok benne elütéseket.)

Köszönöm a kedves szavakat, de a nagyobb érdem Wendy Tribly-t illeti, hiszen az ő fejéből pattant ki a sztori, és ő ügyeskedte ilyen érdekes formára.

Nincs miért elnézést kérned. Értettem, hogy tetszik a dalszöveg, és igazából egy cipőben járunk, a líra fordítása nem megy. Talán Doriangrey hoz majd valami szépet.