Jobb jegy

Kifejezetten csinos lány volt. Mindig elől ült, és minden kimondott szót magába szívott, mintha romantikáznék vele. De erről szó sem volt. Kétségbeesetten szerette volna a legjobb osztályzatokat megszerezni, a legintelligensebb lenni a csoportjában, és megkapni a lehetőséget, hogy bármelyik egyetemre felvegyék amelyikre csak akarja.
Állandóan jegyzetelt. Nem tudtam megállni hogy hogy néha a blúzát feszítő mellet nézzem. Amikor gyorsan felnézett, hirtelen rájöttem, hol vagyok, de elfelejtettem, miről beszélek.
Kérdőn nézett rám, és türelmetlenül várta, hogy folytassam az előadásomat.
– Ennyi mára elég! – mondtam, miközben a könyvek becsukása és a tolltartók becipzározódása hallatszott.
Még mindig nem tudtam mit mondtam utoljára.
– Emlékeztetek mindenkit, hogy körülbelül két hét múlva jön a félévi vizsga. Azt javaslom, kezdjétek el az tanulást, ha még nem tettétek!
A fél osztály már elment és elkezdtem összepakolni a saját holmimat. A következő néhány percet azzal töltöttem, hogy gondolatban megráztam magam, és állandóan azt kérdeztem: "Mi a fene van velem? ". Harmincnyolc évesként nem tartottam magam sem öregnek, sem fiatalnak. Biológiát tanítottam a helyi iskolában. Volt egy kedves feleségem és egy ambiciózus kisfiam. Mi az ördögért gondolok mindig a fiatal diáklányra az első sorban a B méretű mellekkel? Annyira szokatlan volt számomra, hogy ilyen vad és élénk gondolataim vannak.
Mikaela volt a neve. Sötétbarna haja volt, ami a háta közepéig omlott. Alakjából hiányoztak az ívek, de lapos hasa és dús keblei pótolták ezt a hiányosságot. Nem ő volt a legokosabb az osztályban, de sokkal több munkát végzett, mint a többiek, és ez az egyik legjobb tanítványommá tette.
Soha nem viselt olyasmit, amit akár csak távolról is kihívónak lehetett volna nevezni. Iskolai szoknyája csak valamivel ért térd fölé... Ellentétben a legtöbb lánnyal ebben az iskolában.
De azon az éjszakán, miközben szeretkeztem a feleségemmel, folyton azt képzeltem, hogy Mikaelát dugom. A farkam ki-be járt benne, és ő levegőért kapkodott. Amikor elélveztem, rájöttem, hogy a saját ágyamban vagyok, még mindig a feleségem tetején. Nem azon a lányon, aki az első sorban ül.
A két hét gyorsan elment. Amikor csak tudtam, tovább bámultam a lány alakját. Néhány alkalommal észrevette. Egyszerűen elmosolyodott és zavartan elpirult, miközben visszatért a jegyzetíráshoz.