Ulysses hozzászólásai

Hosszúnak éreztem. Túl sok cselekményt akartál belezsúfolni. A váratlannak szánt fordulatok előre sejthetők, emiatt lineáris marad a sok akció ellenére. Az író szerelmes a hősnőjébe, ezért az igazán durva dolgoktól megkíméli, ez nem vall profi íróra. Mára annyira megemelkedett az emberek ingerküszöbje, hogy simán "elfért" volna, ha a nőt elrablók egyből végig mennek rajta. (Sajnos ez áll közelebb a valósághoz is.) Az egész történetvezetés egy "zs" kategóriás filmre emlékeztetett.
Nekem tetszett a precizitás, amivel megrajzoltad a helyszíneket, a szereplőket, a szituációkat.
Egyedül a nő naivsága, ártatlansága eltúlzott, ő kicsit kilóg a sorból. Tetszik a nyelvezet, a stílus, amit használsz. 
Várom azt a rövidebb írást.

Azért mertem szóvá tenni ezeket, mert én is ezzel küzdök minden fordításnál. A sokadik átolvasás után is találok javításra szoruló részeket benne, pedig úgy egy hétre félre teszek minden részt. 

Ezt a "még"-et én talán pont benne hagytam volna. Sőt, csak kiegészítettem volna, hogy a jelentés megmaradjon: "amég". Ezzel hangsúlyt kap a mesélő kora, szituációja. Ebben a formában viszont valóban helytelen, értelemzavaró. Lolamacko szerint furcsa a magázódás, mivel a 67 évesek is tegeződnek. Egyetértek, az inkább az egy generációval idősebbeknél (volt) divat. Hacsak nem helyezzük vissza az egész történetet úgy 70-100 évvel korábbra. Na, jó,  csak 60 évvel.

Amik szerintem nagyon idegenül hangzanak:
"a sok tini egyetemista csajról"
"...  apával, akinek a képe mindig jó ajánlás volt."
"a fősodratú újságok és magazinok"
"a híres bőrmagazin"
"Egy penny a gondolataidért?" Ezt én sem tudom, hogyan fordítanám.
"én vagyok a karácsonyi csokor "
"... a végzettségemet, ami túl jövedelmező volt ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyhassam" 
"ujjazza a vulváját."
Legalább egy helyen átváltottál jelenidőre a mesélésben, itt: "Miközben apám hatalmas könyvtárszobájához tartok... "

A helyesírás, stílus nem kicsit lépett vissza, hanem visszazuhant a régebbi írásai szintjére. Egy része talán elmenne azzal az indokkal, hogy a 67 éves vidéki férfi mesélőnek ilyen a stílusa. Csakhogy az író továbbra is olyan hibákat ejt, ami nehezíti az olvasó dolgát: "– Két bogyót kérnék. – már vittem is ki. " Az első mondat Terikétől hangzik el. A második rész a mesélő cselekményét írja le. Így kisbetűvel folytatva a megszólaló mondatát narráljuk, tehát a mondta, súgta, kiáltotta, felelte, kérdezte, röhögte, stb értelmű magyarázó szövegeket. Itt az első mondat után véget kell vetni a sornak, és új sorban nagybetűvel kezdeni a következőt. Nem egyedi hiba, hadd ne keressem ki az összeset, de még hármat biztosan találnék.
Nem olvastam végig a történetet, de ez kiverte a szememet: " – Mit Terike? – kérdeztem ilyedten." Nem igaz, hogy nem húzta alá pirossal a helyesírás-ellenőrző.
Engem nagyon zavar, hogy a mesélő nem az olvasóhoz szól, hanem saját magának meséli a fantáziáját, ezért furcsa a szórend.

Milyen értékelést kapott az eredeti? Olyan érzést kelt, mintha korábban már minden jelenetét láttuk, olvastuk volna néhányszor. Klisék tömkelege, egy olyan fiatal srác álmodozása, akinek együgyű amerikai filmekből van csak fogalma arról, hogyan él a felső tízezer. A helyenként modoros beszéde nagyon nem illik az életkorához, talán ezzel próbálja műveltnek feltűntetni magát. Szóval sima pornó-forgatókönyvnél nem várok többet ettől a sorozattól.
Nem lehetett könnyű munka a fordítás, néhány amerikanicizmus benne is maradt, meg pár elütés.

Az észrevételed csak részben jogos. Az igaz, hogy a szólás eredeti formája az, amit te írsz. Csakhogy itt egy fiatal szereplő szájából szól, aki talán tudatlanságból, talán poénból kicsit csavart a megszokott szókapcsolaton. Ha nyelvészeti mélységekbe akarunk merülni, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mennyit változott napjainkra a közbeszéd. Ebbe bele kell érteni a közösségi oldalaktól kezdve a hétköznapi társalgáson keresztül a nyomtatott sajtóban található szövegeket. Jóval ritkábban hangzanak el közmondások, szólások. Ha felbukkannak, akkor inkább kicsavart, mémesített formában használják: "Tele van a hócipőm. Néz, mint púpos gyerek a prés alatt. Néma gyereknek anyja sem látja fától az erdőt." És ezek társai.
"Mivel ma kevéssé tekintélytisztelő korban élünk, ezért a közmondás-persziflázsok gyakrabban fordulnak elő, mint az eredeti közmondások." (Heltai Pál: Mitől fordítás a fordítás, Eötvös József K.kiadó 2014.)
 

Érdekes helyszín, érdekes helyzet. A vonzó, kívánós nő ábrázolása jól sikerült. Kisebb technikai hibából elég sokat látok, de azok nem túl zavarók. Ami inkább probléma, én szívesen olvastam volna az előzményeket is, amire egy helyen utal a szerző. Így csak egy kiollózott jelenetnek gondolom egy ígéretes történetből. Így levegőben lógnak a szereplők.

Ez most fordítás? Ha angolszász mértékegységben mérünk, miért magyar nevű szereplőket kapunk? Meg a motelben találkozgatás sem annyira jellemző Közép-Európában. Elkapkodott, összeollózott, inkább nem pontozom.

Mivel nincs megadva elérhetőséged egy apró részleten megmutatok pár hibát:
"Sokat tépelődtem (vessző) mielőtt rá szántam (egybe kell írni) magam egy korábbi izgalmas kalandunk megírására.
Mögöttünk megannyi kellemes swinger élménnyel a drágám fejében is motoszkált a gondolat, hogy milyen is az (Elég ennyi: "milyen az" utána vessző) amikor nem kell más nőkkel osztozni a pasikon (vessző) és mindegyik pasi (szóismétlés egy mondaton belül! a másodikat lecserélni "férfi"-re) csak vele foglalkozik.
Számomra nem volt megdöbbentő (vessző) mikor beszélt róla, mert látszott rajta (vessző) mennyire élvezi a swinger bulikat. (Ok, a nő szeret a férjén kívül más férfiakkal szexelni, ebből hogyan következik, hogy egyszerre több pasival akarja kipróbálni?)

– Tényleg ki szeretnéd próbálni?
– Igen.
– Van rá lehetőség, a háziasszony szokott a hölgyek kérésére privát bulit szervezni, (Ide inkább mondatvégi pont illik, utána persze a kérdés nagybetűvel kezdődik.) megkérdezzem?
– Jó lenne. (Ide nem kell pont, hanem szóköz, gondolatjel, szóköz és kisbetűvel a "jött nyögve a válasz", ezt hívják narrációnak.)

Jött nyögve a válasz, miközben a szét tárt (egybe kell írni) combjai között most is egy fickó munkálkodott a swinger clubban (Lehet magyarul "k"-val írni). Kimentem a társalgóba, leültem a háziasszony mellé (vessző) és előadtam a párom kívánságát."
Ezek a technikai hibák. Nekem az sem tetszik, hogy úgy kell találgatni, a férj a mesélő. Az első három mondat alapján akár egy biszex női páros is lehetnének.
Nincs történet, ez még pornófilm forgatókönyvnek  is kevés, na jó, annak talán elmegy. 
 

Hehe, majd nem lesz nyilvános az elérhetőségem. Vera sztorijaival kapcsolatban egyetértek veled. Nekem sem a kedvencem. (Ő az, aki minden sztoriban több pasival csalja meg a férjét?) Nem tudom, hányan nézik meg olvasás, vagy értékelés előtt a szerző profilját. Mondjuk néha nem ártana, mert találkoztam már olyan írással, amiben csak 2-3 bekezdés után derült ki a főszereplő neme. De Vera sztorikezdő, adattáblaszerű, felsorolásos bemutatkozását sem tartom követendő példának.
Remélem, azért nem szegték kedvedet, és írsz tovább!

Hm, ezzel adtál egy érdekes ötletet. Talán egy kamu női profilról kellene beküldenem a saját írásaimat? Egyébként minden hasonló (magyar és külföldi) oldalon szemmel láthatóan kevesebb a női profil. A literotica "Hall of fame" rovatában jó, ha tízből egy vagy két női szerző műve található, és a "Popular authors" listákon is ez az arány. Gondolkoztam ennek okán. A képzőművészek, irodalmárok között még mindig felülreprezentáltak a férfiak. Az is feltűnt ezeken az oldalakon, hogy a legtöbb női profilról elég szűk témakörben született írásokat küldtek be. Tehát vagy csupa leszbi, vagy kizárólag incest, azon belül is egy bizonyos családi viszony, vagy leskelődés. Az a benyomásom keletkezett, hogy a női szerzők többsége az elfojtott vagy titkolt vágyát élte ki a történeteiben, nem a közönségnek írt elsősorban. Nem végeztem felmérést, nem készítettem statisztikát, de a fordításhoz keresgélés közben ez feltűnt. (Bocs, az offért!)
Az írásod nem egyértelműen pozitív fogadtatása mögött én azt sejtem, hogy ez a történet már soha véget nem érő tengeri kígyóvá növekedett.

Az sem tetszett a szerző megoldásában, hogy a csalók sorsát csak odaveti megfellebbezhetetlen tényként. Mintha ő maga lenne valami isten, aki elrendezte a jövőjüket büntetésképpen. Honnan tudta ezeket róluk, ha vissza sem nézve vágta be az ajtót maga mögött? Ha már E.1-ben mesél, akkor ne öltse magára helyenként az omnipotens narrátor szerepét.

Várom a 17. epizódot. Ebben csak a párbeszédben helyenként erőltetettnek tűnő monológok nem tetszettek, és a "kezd" ige kisebb burjánzása szúrt szemet.

Hm, Jake, neked kell ezt magyaráznom... Ha már a szerző-mesélő-főszereplő bosszút akar állni a megcsalókon, akkor ne valami égi hatalmat, sorsot vagy ilyesmit hívjon segítségül, hanem tegyen ő valamit aktívan, hozza megalázó helyzetbe, rúgja tökön, pattintsa állcsúcson, forgassa paprikás pecsenyezsírba. Tudom, hogy kevesen képesek emelt fővel továbblépni, de a kézilabdásnak az író által választott sorsa a tipikus "de jó, megdöglött a szomszéd tehene is" mentalitást tükrözi. Rosszat tett nekem, és örvendezek, hogy más okból sokkal nagyobb rosszban lesz része. Ha a kézilabdásnak buzivá kellett változnia egy félrekefélés miatt, akkor milyen sorsot kellene választanunk a főszereplőnek (és a férjének is), merthogy házassága alatt rendszeresen megcsalta párját. Ússza meg annyival, hogy néha fájt neki a szex idegenben?  
Megoldás: Például a kézilabdás megpróbálja visszakönyörögni magát, a főhős szánakozva megsimogatja az arcát, és mosolyogva, az új párjába karolva elsétál, esetleg tesz valami csípős megjegyzést, ami illik a jelleméhez.  Katának is a szemébe nézhetett volna, és megmondhatta volna neki, mennyire hitványnak tartja a tette miatt. Ha meg mindenképpen aluljáróba akarja küldeni Katát, akkor előtte tegye alkoholistává, vagy pszichés beteggé. (Szegény gyermekei.) Mert így csak egy gyerekes isteni bosszú vagy ítélet indokolás nélküli áldozata. Ez olyan, mintha örülnöm kellene annak, ha az exemet, aki megcsalt, vagy elhagyott másért, elüti az autó, és én erre azt mondom, megérdemli azért, amit velem tett.
Ha van itt megadva privát elérhetőséged, megírom neked egy személyes tanmesémet.

Megnéztem a szerző neve alatt megjelent többi írást, és az a gondolatom támadt, ez is egy fordítás lehet.

A kivitelezés kiemelkedően jó, fogalmazás, nyelvhelyesség példaként szolgálhat sok itteni "író" számára. Csak néhány vesszőhiba és pár elütés tűnt fel. Maga a téma nekem nem igazán jön be, de ez ízlés dolga, emiatt nem lenne jogos lepontozni. Igazából az előzmények, szereplők bemutatása sem hiányzik annyira, mert elég kerek a sztori, meg tömény pornóban ne keressünk romantikát.
 

Nagyon-nagyon kezdő írás, rengeteg hibával. Durva helyesírási hibák, elütések, a függő beszéd rossz megoldása - szemmel látható, hogy nem mert párbeszédet írni oda sem, ahova pedig az kívánkozott. A tagolás ötletszerű. Ami a javára írható, az a néhány izgalmas helyzet, talán életből merített fordulat. Hm, megjegyzem, legalább a szórend és az igekötős igék alkalmazása sokkal magyarosabb, mint Kékég korábbi írásaiban láthatjuk. A pontozás nagyjából reális. Maga a történet átlagos. Azt is hiányolom, hogy a mesélő külsőjéről semmit sem árul el, mintha nem létezne.
Én nem írásra biztatom a szerzőt, hanem olvasásra. Sok-sok olvasásra. Ha ilyen témában szeretne írni, akkor Killroy, Gandalf, Naiv írásait, a jelenleg aktív szerzők közül Titti sztorijait. 
 

Nem tudom, mennyire publikus a szerző szexuális orientációja, talán egy másik oldalon egy hozzászólásban, vagy privátban nekem elárulta, ezért nem akarom ide nyíltan kiírni.
Annyit megsúgok, ha ennek a szerzőnek az írásait összeveted RAVETRAIN stílusával, több mint gyanús hasonlóságot fogsz látni. És igen, gyakorlatilag csak leszbi sztorikat ír.
Azt hiszem, találó megállapítás: ő nőként szeretné szeretni a nőket.  

Egyetértek, olcsó húzás, hogy végig kétséges az elején felvetett kapcsolat. Nem ad magyarázatot a másik férfivel való kapcsolatban beálló változásra sem.
Viszont ott a romantika címke az elején, ezért nem jogos reklamálni a pornó hiánya miatt.
A végig fenntartott feszültség ellenére az a véleményem, nagyon túlírt darab. És nincs katarzis.

"Budapestről a nagykanizsai gyorsvonattal megérkeztem unokáim látogatásaiból Balatonszentgyörgyre. Hévízen lakom, de a feleségem itt hagyta nekem a Vasútállomás parkolójába a Wagon R Suzuki kocsimat, hogy az esti későn érkező vonatnak nincs már csatalakozása, Keszthelyfelé. Utasellátó alkalmazottja általában megvárta még az utolsó Pestről érkező vonat utasait. Legtöbbje mind betért valamit fogyasztani. Én egy üdítőre meg egy szendvicsért álltam sorba. Előttem egy elegánsan öltözött, kellemes parfümöt használó, nő várt a sorában. Tízen voltak előttünk, így volt időm gusztálni a nekem szimpatikusnak tűnő hölgyet. Tőlem olyan két három centivel lehetett alacsonyabb, de a kalapja emelte őt magasságilag felém. Arcát finom crémpuder tüntette el szemkörüli ráncait. Kissé tokás nyakát egy gyönyörű sállal vette körül, ami takarta a nyakát. Pár perece érzem illatát, de olyan kellemes, melegség sugárzott testének közelségéből."
Nos, lássuk! Egy gyors javítása az első bekezdésnek. A dőlt betűs részek nyelvtanilag akár helyesek lehetnek, de vagy értelemzavarók vagy valószerűtlenek vagy túlírtak, tehát stilisztikai hibát rejtenek. Az aláhúzás egyértelmű hibát jelent, ha egy szó helyesnek tűnik az aláhúzás ellenére, akkor az utána következő vesszővel van gond vagy durva szóismétlés.
"Budapestről a nagykanizsai gyorsvonattal érkeztem unokáim látogatásából Balatonszentgyörgyre. Hévízen lakom, de a feleségem itt hagyta nekem a vasútállomás parkolójában a kocsimat, mert az este későn érkező vonatnak nincs már csatalakozása Keszthely felé. Az utasellátó alkalmazottja általában megvárta még az utolsó Pestről érkező vonat utasait. Néhányan mindig betértek. Én egy üdítőért meg egy szendvicsért ugrottam be. Előttem egy elegánsan öltözött, kellemes illatot árasztó nő várt a sorban. Míg vártunk, volt időm gusztálni a szimpatikus hölgyet. Tőlem olyan két három centivel lehetett alacsonyabb, de a kalapja miatt fölém magasodott. Arcán finom krémpuder tüntette el szemkörüli ráncait. Kissé tokás nyakát egy gyönyörű sállal  takarta el. Pár perce pillantottam meg, de olyan kellemes meleg sugárzás áradt testéből."
De ez csak a "technikai" javítás. Ha ezt megcsináljuk az egésszel, akkor sem lesz jó történet. Mert az lapos, egyszemélyes fantázia. Érdektelen helyszín, groteszk párbeszédek. Nem ragozom. 
(Ha valaki nem érti a fenti javításokat, akkor megmagyarázom, de túl terjedelmes lett volna azzal a hozzászólás.)

Juj, azok a monológok! Ember nem beszélget így! Megtöri a sztori lendületét. Szerintem a partner libidóját is agyoncsapná. Szerencsére nem vagyunk egyformák!

Nekem sem sikerült végig olvasni. Egyfolytában azon járt az agyam, miért akar színpadon énekelni az, akinek nincs se hallása, se hangja. Egy ideig még próbáltam fejben kijavítani a hibákat, de ez egyrészt annyira lelassított, hogy szenvedés volt haladni. Másrészt rájöttem, hogy maga a történet... történet nincs is, csak egy álmodozás. Nagy részeket átugrottam, beleolvastam az akciós jelenetekbe. Hm, mintha Kékég valamelyik írásából másolták volna ki.
Andreas6, nálad melyik hibánál telt meg a pohár? Nálam az verte ki a biztosítékot, mikor nagybetűvel írta mondat közben a magázást meg a kedvest.

Egy nagy pirospont azért, hogy végre nem családi, vérfertőző szextörténet. Egy fél pirospont azért, mert majdnem végig hihető a cselekmény. (A megátkozott két mellékszereplőre még visszatérek.) Jól érezhető a rendszerváltás előtti és az azt követő évek hangulata. Azt hiszem, a naturalista leírás, beszédmód Kékég stílusához tartozik, érdekes hangulatot kelt. Néha kicsit ellentmondásosnak érzem, de igazából jól illik ez a fogalmazás, a nyersesség a megírt karakterekhez.
Ami nekem nem jött be, az a tanmese része, amiben anatómiai részleteket magyaráz az olvasónak. A kézilabdás srácnak még nevet sem ad, pedig hónapokig dugnak. Elképzelhető olyan alkat, hogy egy atlétikus termetű férfi, aki tesztoszterontól fűtött kemény sportot űz, annak alig van libidója meg teljesítőképessége? Hát nagyon erőlködve.  Aha, meg számos nővel való kapcsolat után ébred rá, hogy a kolbászra gerjed. Nem ám még a sportpályafutása elején edzés után a zuhanyzóban lengedező faszerdőben. Az inkább a testépítőknél fordul elő, hogy valami szertől összemegy a golyójuk, vagy hererákot kapnak.  Kata és a kézilabdás srác sorsának "lerendezése" annyira gyerekes, ovis megoldás. "Jaj, elvetted a pijosszemű plüssztjaktojomat. Majd jól nőni fog a fenekedje valami cúnya zöld bibijcók.!" Egy nőnek válás után miért is kell az aluljáróban kikötnie? Az egy annyira felesleges dolog volt. Hiteltelenné tette az egészet.
Számomra valamennyire Feri figurája karikatúraszerű, de elfogadtam a Dávid szoborra emlékeztető fickó ellenpontjaként (Nem tudjuk, a nevük egyezik-e.) Ja, Dávid szobor, arányaiban nézve tényleg mogyorónyi a hímtagja. 
 

Csak nálam nem jelennek meg az illusztrációk?

Hát, meg kell mondanom, a hiányzó rész nélkül sokkal jobban tetszett. Ez a rózsaszín cukormázas love story nekem is sok volt. Az a rejtélyes, távolságtartó női figura sokkal érdekesebb, mint az édelgő nászutaspár. Egyszerűen túlírtad a befejezést, ha pár bekezdésre redukálod, és a csavart, a kétségeket hosszabban fenntartod, akkor jobb sztori az  eredmény.  Amúgy tetszik a környezet, amiben a történet játszódik. A helyszínek, a szereplők megjelenítése.
A párbeszédeknél sokszor zavaró a hibás központozás és a rossz narráció. Úgy kell hámozgatni, melyik sort, ki mondta.  A nyelvezete, a fogalmazás tetszett.
 

Nem számít keresetnek az a 30 nap tagság, ami egyébként pár száz forint lenne? Vagy az oldal sérti meg a szerzői jogot, ha az amúgy ingyenes eredetiért pénzt szed a mezei olvasóktól? Eleinte én kértem engedélyt az eredeti szerzőjétől. Egy nem is válaszolt. Egy másik meg mindig rágta a fülemet, fordítsam le neki az olvasók hozzászólását. Így leszoktam erről.

Egészen jól sikerült fordítás. Amit én másképp írnék benne, az már csak stílusbeli különbséget adna, nem nagyon lenne magyarosabb. Cathy gyakran modoros beszéde nem tetszett, de ez az eredeti szerző hibája. A sztori amúgy rendben van.

Küldtem mailben javítást. Átment?

Az egyszerű többszöri átolvasás keveseknek hoz látványos eredményt. A lényeg a pihentetés. több napig, egy hétig vagy akár hosszabb időre érdemes félretenni. Akkor van esély a külső szemmel nézni az írásra. Esetleg a hangos felolvasás segít, mert akkor lassabban halad vele az ember, jobban kibuknak a hibák. Persze jó szintű értő olvasás nélkül inkább egy másik személyt érdemes megkérni az átfésülésre. Természetesen a gyakorlás mindenképpen hoz javulást.
Én is szívesen fogadnám gyakorlott fordítók tanácsát, tippjeit, ha nem titkos a módszerük.

Jó kis életszagú történet ez az epizód.

Egyik korábbi munkahelyemen volt egy kolleganőm, aki kiköpött mása Timinek. Testalkata, öltözködése, testékszerei, mentalitása, akkori életkora, beszédmódja teljesen egyezik. Egy különbség, hogy ő számos tetoválással büszkélkedett.
Tetszett a szereplők ábrázolása.

Úgy látom, szíved csücske ez a téma. Helyes, ezért írsz róla. Azzal azonban tisztában kell lenned, hogy az s/m nem annyira elterjedt, népszerű mint az átlag hetero szex. Emiatt csak egy szűkebb réteg elismerésére számíthatsz. 
Apró kiigazítás: a pornó jóval régebbi. Valóban, nálunk legálisan csak a 80-as végén jelenhetett meg. Viszont talán pont a tiltás miatt, nagyon érdekelte az embereket a korábbi évtizedekben (akár évszázadokban) is. Mindenki találkozott vele valamilyen formában a tiltás évtizedei alatt. Azt gondolom, hogy a szabad terjedésével az emberek ingerküszöbe emelkedett meg, ezért van biztos helye a porondon a kedvenc témádnak. Ettől azonban nem fogja mindenki kedvelni. Miért olvassák azok, akiktől távol áll ez kategória? Mert naponta megjelenő két új sztori nem ad mindenkinek naponta egy vagy két kedvenc témával foglakoztató olvasnivalót.
Hadd védjem meg kicsit a "nyálas-romantikus szexet"! Ott is születtek már remek történetek. Ezen az utolsó szón van a hangsúly, a történeten. Ha az jó, érdekes, életszerű szereplőkkel, helyzetekkel, pici humorral, fordulatokkal megtűzdelt, akkor témától függetlenül lehet érdekes, dicséretre érdemes. 

Érdekes írás. Igaza van Jake Amazingnek, ez nagyon nem Kékég. Frissebb, fiatalosabb fogalmazás. Jóval kevesebb hiba van benne, mint egy átlagos "Kékég" műben. Nem valami fordítás ez?
Egyébként nekem is az a véleményem, hogy felesleges volt az anya-lánya dolgot bele venni, simán lehettek volna partnerek, szeretők, akik így dobták fel az estéjüket, akkor is működött volna a csavar. 

Valóban, a helyesírás-ellenőrzők csak mankónak jók. Azzal lehet haladni, de lépcsőre felszaladni vele bajos. Néha egymásnak is ellentmondanak.

A többiek nevében nem nyilatkozhatok.
Szerintem többszörösen befejezetlen vagy lezáratlan ez a történet.
Az utolsó mondat sincs befejezve, legalább egy "b" és egy pont illett volna oda. 
Találgatni kell, melyik férfi mondta azt a félbehagyott mondatot. 
Lezáratlan a történet, mert megválaszolatlan rejtély, miért ilyen a lány, miért tartózkodik ennyire az elköteleződéstől. Annak ellenére, hogy Tamást a barátjaként mutatja be, még mindig nagyon törékenynek érezni a kapcsolatukat.
Ha te befejezettnek érzed, akkor lássuk az újabb írásokat!

Andreas elgyengültél, vagy meglágyult a szíved. Ebben kurva sok hiba van. Rengeteg helyen hiányzik a vessző, több helyen szóismétlések maradtak benne. A párbeszédek központozása, narrációja csak elvétve jó. Annyira azért Kékég régi írásai sem voltak rosszak.
Ja, maga a sztori jó! 

Azért erre a hozzászólásra írok, mert én is olyan jó történetnek tartom, ami megérdemelné a hibátlan formát. Egyébként Pierre19, mi tartott vissza abban, hogy megcsináld a szerkesztést? Amennyire emlékszem, a te írásaid a legjobb színvonalat képviselik, neked nem okozna gondot egy ilyen javítás.

Ez az írás kiváló példája egy remek sztorinak. Már napok óta törtem a fejemet, mi lehet a címe, vagy ki írta, mert csak a cselekményre emlékeztem, meg arra, hogy annak idején nagyon tetszett. Nagy nehezen sikerült ráakadnom. Most már emlékezni fogok rá, ugyanis érdemes az időnkénti újra olvasásra.

Mi a helyzet a folytatással? Vagy készül másik írásod?

Ok, egér hülyülése megbocsátva!
A korábbi észrevételekre:
Az s/m más oldalakon bdsm kategóriaként szerepel. Ebből a kötözős rész, ami még nekem belefér. Abban azért bőven van alá-fölé rendeltség. A fájdalom okozás engem taszít. De ez legyen ízlés dolga! Ha relativizálunk, akkor tényleg inkább beleegyezéses s/m mint incest.
Felesleges vesszőt csak egyetlen helyen láttam emlékezetem szerint. Többnyire az összetett mondatokban hiányzott.
A párbeszédek központozásáról és más írói fogásokról készül egy segédlet. Terveim szerint valamikor a jövő héten tudom beküldeni.
Hm, lehet, egy korábbi írásod javítását elküldöm. 
 

Kedves Éva596! Ha megengedi, válaszolok Andreas helyett. Az ő hozzászólásában szereplő idézet nem az ön írásából, hanem "sztbali" pár sorral lentebbi kérdéséből származik.
A "s/m címke" miatt nem olvastam volna el a sztorit, a helyesírással kapcsolatos megjegyzése miatt mégis erőt vettem magamon. Igyekeztem eltekinteni a tartalomtól, ezért azt nem is értékelem. 
Nézzük a nyelvhelyességet. Nem hibátlan, de messze az átlag felett van. Látszik, hogy sok időt fordít az átfésülésre. Én csak 4-5 elütést szúrtam ki a sietős olvasás során. Ekkora terjedelem mellett ez igazán semmiség. Ezeken kívül csak vesszőhibákat találtam nagyobb számban, de azok sem értelemzavarók. A párbeszédek központozása okozott még nehézséget. Mint mondtam, összességében jól sikerült a tálalás.
Ha találok erőszak- és kínzásmentes írását, azt bármikor örömmel fogom olvasni.

Nagyon érzékletes, részletekbe menő írás. Emiatt számomra elég tömény. A fogalmazás viszont színvonalas.

Szerencsére nincs folytatása ennek a sztorinak.  Úgy rémlik a szerző más művében ugyancsak a fordulatos cselekmény állt a központban, meg a teletöltött, csurgó puncik. 🙂  A szereplők egyébként elég valóságosak itt. Egyetértek, a vége felé olyan erőltetettnek éreztem én is.

Nekem az rontotta el a kedvemet, hogy a fiú, megjelenése alapján valami csavargó, úgy beszél, akár egy tanult pap. Az az ájtatos szöveg nagyon nem illett hozzá. Még akkor sem, ha ministráns. Habár a klasszikus "apácazárda kertészénél" nem rosszabb ötlet. A sztori egy érdekes alaphelyzetből indul, a végén lévő kis csavar határozza meg, mennyire kell komolyan vennünk a történetet, de valóban túltolta a színes filctollak használatát a szerző. 
Igen, az idézőjelek nagyon zavartak engem is. Ha azokat kitörölnénk, a párbeszédek központozása, narrációja egészen jó lenne.

Az élőbeszédet nem szabad idekeverni. Az élőbeszéd mindig egyszerűsít, mert az kiegészül a mimikával, a gesztusokkal. Az élőbeszédtől nem szabad irodalmi minőséget várni. (Ez nem csak a magyar nyelvre érvényes.) Az már szomorúbb dolog, hogy azok az emberek sem használják ki nyelvünk változatosságát és halmoznak hibákat, akiknek a mesterségük, a mindennapi eszközük a nyelv. Az újságírókra, médiaszereplőkre gondolok.
A gépi fordítóval és a fordítással kapcsolatos meglátásoddal egyetértek. Azt hiszem, van rá mód, hogy a szerkesztők kicserélnek egy beküldött írást egy javított verzióra. Lásd ennek a sztorinak az első részét. Én azt mondom, együtt tudok élni a fordításaimban benne maradt 3-4 elütéssel, vagy hibával. A nyomtatásban megjelenő írásokban is találok hibákat. A kulcskérdés, mennyi van belőlük illetve mennyire zavarók.

Egyetértek Andreas6-tal. A fordítás is félkész benyomást keltett. Rengeteg helyen benne maradt a párbeszédek angol tagolása, jelölése. Bár maga a történet talán nem is érdemel több figyelmet.

A negatív él a hozzászólásomban csak és kizárólag annak szólt, hogy azok a silány fordítások átcsúsztak az előzetes szűrésen.

Nahát, meglepett az oldal szerkesztősége.  A fordítás lecserélése igazi rugalmasságot feltételez. Visszaadta a hitemet, hogy valóban törődnek az olvasókkal. (Meg a minőségi fordításhoz is visszakaptam a kedvemet.)

A vége felé már rohanvást olvastam, mert mielőbb szerettem volna írni pár elismerő szót. Nagyon tetszett összességében. Elevenek, egyediek a szereplők. Jó a történet hangulata, izgalmas a rejtelmesség. Ami javításra szorul, az a párbeszédek központozása. Helyenként nehéz volt kihámozni, ki mondta az adott sort. Amúgy a nyelvezete is tetszett. 
Nagyon remélem, lesz folytatása, mert mintha lemaradt volna valami a végén.

Az egy megfontolandó ötlet, hogy a literoticán vagy az xnxx-en olvasott jó alapötletet felhasználjuk "saját célra". Ez nem plágium valahol? Hm, talán nem, hiszen "A három testőr" vagy húsz filmváltozatban létezik. Találkoztam az említett oldalakon olyan sztorival, amikor felháborított a silány kidolgozása egy érdekes helyzetnek. Viszketett a kezem, tollam, billentyűzetem, hogy rendesen megírjam, de még a saját ötleteket kellene befejeznem előbb.