A+ A-

Egy kis bécsi kurva emlékezései 22. (utolsó) rész

Eredeti író: Josefine Mutzenbacher
Nekem nagyon tetszett. Napsütötte, parányit szeplos arc, turcsi orr - férfiaknál nagyon szerettem! -, húsos fülek, eléggé vastag nyak. Karcsú, de izmos test. Ide nekem az ilyeneket! A Capuzzi úr - mert ez volt a fotográfus neve - nyomban rendelkezett, vetkőzzön le az Albert is. "De kapkodd magad", mondta. "Ez meg", mondta rólam a feleségének, "tényleg jó lehet végre, hogy... ?" "Jó, jó", így a nő. "A dudái is, elsőre nem hittem volna" - tette hozzá azért a Capuzzi úr. Mielőtt teljességgel elbíztam volna magam. A francba is...! "De hogy nincs háj a derekán, a csípőjén... " Ekképpen a nő. "Jó, de csípője sincs... viszont hogy nem olyan szőrös még a dombja, az jó lesz. " Így mustrálgattak, méregettek, csak hát tudtam, ez mesebeszéd, úgyis sor kerül a fényképezkedésre, ha ez, ha az. Jött közben az Albert, rám is mosolygott rögtön, így már egyenrangúak voltunk, hogy ő is lepucérodott - és ahogy csak ránéztem a bajonettjére, láthattam, már ettől feláll. Capuzziné vihogva állapította meg: "Feláll ennek mindentől és mindenkitől... " Nem sértődtem meg. Capuzzi meg ráförmedt: "Kuss... " Közben Albert testét csodáltam egyre. Micsoda szép férfiak vannak - gondoltam. Az Ekhard úr meg a langaléta után... nem is volt nehéz erre rájönnöm. Szépséges karizmok, finom szőr a mellén. Feketéllett a fehér bőrön. Capuzzi azt mondta: "Kezdjük akkor, jó?" Odalökött egy kis támlátlan, drapériával lefedett padot, azt mondta: "Mucus... elobb te... az Alberttal, utána majd meglátjuk. " "Jó... " Így Mucus.
"Téged hogy is hívnak?" - kérdezte Capuzzi. Mondtam: "Pepi... " "Ja vagy úgy, na... Pepi... Pepike... Albert, te meg ülj ide, de ízibe!" És azt hitte, ez nagyon jó vicc. Sőt, meg is toldotta: "De még ne a közibe!" Hahaha. "Na jó", így a Capuzzi, "és akkor a Mucus jobbra az Alberttől, a Pepike balra... így... " Sietve teljesítettük parancsait. "És akkor kézbe az Albert farkát, mindketten... " Mindketten kézbe vettük az Albert farkát. "Albert... ", rendelkezett a Capuzzi úr, "magának azért valamit tennie is kéne... csinálnia, na... hát ölelje át a két hölgy vállát... úgy, jobbra - balra... " Ez megtörtént, ő eltűnt a fekete lepel alatt. "Na... ", kiáltotta, "na... nem mozgunk... Mucus, te nézz az Albertre... és Pepike, te is... te meg Albert, kémleld az eget... na, forgasd a szemed, hogy nagyon jó neked... na...!" Engedelmeskedtünk. Albert farkának, kettőnk markolásából, nyilvánvalóan csak a hegye látszott ki. "Egy - két - hár... négy - öt - hat... kész!" - vezényelt Capuzzi, s ez már komoly munkálkodás volt. Mert azt mondta: "Kész!" Felpattantunk. "Új beállítás", rendelkezett a fotográfus. "Miféle?", kérdezte riadtan a nő. "Afféle", mondta nyersen Capuzzi. "Feküdj le, Albert... " Ez megtörtént, a keskeny padról az Albert lábai rendesen lelógtak. "Mucus... menj föl rá... " Párnák segítségével ez is megtörtént. "Hajolj fölébe...!", kiáltotta Capuzzi.
"Ez már sokszor volt így" - rikácsolta vissza a nő. "Meglátod... így még nem...!", ekképpen a fotográfus. "Na jó... " A nő az Albert fölébe hajolt. Az Albert elkezdte a melleit szopni. "Te kurva... ", üvöltötte a Capuzzi. "Nem így. Ez így megbasz téged! De megbasz... látok a szememtől! Bassza meg, azt nem tűröm, hogy megbasszon... " "Nem basz... " "Lejönni!" A férfi teljesen ki volt fordulva önmagából. Ráncigálni kezdte a nőt, a Mucust. "Te nekem ne akarj itt az Alberttel a szemem láttára baszni... " "Nem basztam... " És ez így ment. Már éreztem, egy féltékeny férj lelkiilágát vagy mijét nekem kell megmentenem testem bedobásával. Persze, a Capuzzi se volt kezdo, új felállást rendelt el - megjegyzem, az Alberté végig feláll tőlünk -, és akkor én lettem az, aki az Albert töke közelébe kerültem, a Mucus maximum úgy helyezkedhetett el, hogy az Albert kinyalhassa neki. Ha ez a Capuzzinak jó, gondoltam vissza rövidke életem gazdag tapasztalataira. "Na...!", kiáltotta a Capuzzi. "És most fordítva. " Miben bízott? Talán ő pörgött fel már, a munka ritmusával, és azt remélte, az Albert nem tudja olyan gyorsan bedugni a Mucusnak. Akkor a következok történtek: az Albert megfogta a Mucus mellét. Aki úgy begerjedhetett, hogy mindegy volt neki, kibe fúr az Albert, hát bevezette szépen az Albert faszát az én lukamba. Ha ez neki jó - gondoltam...! "Hétszentség... ", kiabálta a Capuzzi, bár végre nem volt féltékeny a hangja, "gyerekek, ne túlozzátok el, nem akarok én pornográfiát...!" Új felállás következett. Albert részéről a régi. S ez most egy darabig így ment. Mi a nyavalyának csinálja a Capuzzi - gondoltam -, ha ilyen féltékeny?
S hallhattuk sorra - rendre: "Egy... kettő... " És a Mucus számára ez nyilván akkor hangzott volna igazán jól, ha egy ketytyentés... két kettyentés lehetett volna az Albert részéről. Megjegyzem, hogy a francba nem tudta vele megszervezni, ha annyira akarta? Például míg a férje ilyen kis "dögök" után jár Bécsben? Olyan sokba az nem telik. És ha valakinek ennyire, de ennyire kell...! S jött a "Fordítva...!", jött a "Vissza...!".(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.76 pont (25 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 deajk2008 2016. 11. 20. vasárnap 09:03
nagyon kellemes történet lett... 8p
#5 cvirag 2016. 11. 15. kedd 17:32
Érdekes korrajz és lélektani bemutató.
#4 A57L 2013. 12. 26. csütörtök 06:52
Nem rossz.
#3 genius33 2013. 01. 25. péntek 13:48
Kellemes smile
#2 tiborg 2011. 10. 26. szerda 07:28
Az egesz sztory jo,csak az utolso 4 fejezet elkapkodott,el nagyolt.
A regeny 50/50, tehat meger total 5pontot.
#1 Törté-Net 2009. 05. 27. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?