A+ A-

Egy kis bécsi kurva emlékezései 8. rész

Eredeti író: Josefine Mutzenbacher
Franz egyre a Reinthalerné után koslatott, kúrni szeretett volna vele. Figyeltem a nőt én is, csupán hogy a bátyámnak minden újabb hírt elmondhassak róla. Hogyan hetyerészik a ház kapujában mindenféle alakkal, tréfálkozik velük így - úgy, és nagyon el tudtam képzelni, hogy ezek is megjárták már őnagysága altáját. Még hogy őnagysága! Jó, ha úgy vesszük, kurvának nagy kurva lehetett. Egy biztos, a Horak úr nyilván megkefélte már. A sörösember. Nap mint nap jött a Horak úr kocsival, hordókkal, a söröslovak megálltak a házak elott, kocsmák elott, aztán kezdődött a lerakodás, felrakodás, és közibe nyilván befért valami más, úgy értem, a Reinthalerné "közibe" is. Házunk pincéjében volt ugyanis egy sörraktár. Milyen lehet egy ilyen sörszagú fasz, gondoltam bizony már magam is, és nem voltam közömbös a Horak úr iránt.
Lehetett úgy jó harmincas a Horak úr, pozsgás - piros arc, atlétatermet, kis szőke bajusz, kopaszra borotvált, szépen gömbölyödo kuglifej, egyik fülében aranykarika. Ez főleg nagyon vonzott engem. Egyáltalán, a Horak urat kimondott férfiszépségnek tartottam akkoriban. És akkor még az öltözéke! A pikémellény, netán a már - már vasárnapias, galambszürke, gyöngyhalvány öltöny! Nem volt semmiség az örökös óralánca sem, súlyos ezüstlánc, rajta fityego: egy kis sellő, pucéran! Bámultam ezt a férfitornyot, és egyre többször gondoltam, mekkora lehet a lába közt a lényeg. És a fenébe kívántam a Reinthalernét, amiért olyan hegyesen - begyesen társalog és édeleg a Horak úrral. Igen, begyesen, mert a blúzából a fél melle kilátszott, a szoknyáján meg, nem volt vitás, csak egyet kellett rántani, és nem volt az kétséges, hogy a könynyű vörös - vörös! - selyem és a fekete redok alatt tök pucér. És így társalgott, édeskedett a Horak úrral. Rohadt kurva, gondoltam. Hát egy nap a Horak úr, épp pikémellényesen, ott állt a Reinthalernéval szemközt, szőke - szőrös keze kinyúlt, elmarta a dög kurva mellét, de a Reinthalerné rácsapott a mancsra, úgy "ejnye - ejnye - rossz - fiú" modorban, de a Horak addigra már csavarintott egyet a bimbóján, és láttam, a Reinthalerné szeme kéjben úszik. És a söröshordók lovagja nem adta alább. Vagyis épp hogy alább kezdett kereskedni. Mint aki azt mondja, jó, akkor nézzünk másik változatot. És a Reinthalerné könnyű szoknyáját grabancolta meg a Reinthalerné lába közt, de akármibe lefogadtam volna, a selyemanyaggal a pinaszőr is a kezében volt már.
És a dög kurva megint csak úgy tréfásan lökte el, ami vagy arra utalt, hogy "most ne", vagy hogy "pici türelem", ne itt. És ahogy felsikoltott. Beszéltek is valamit akkor, de szívesen hallottam volna! Csak ennyire közel azért nem merészkedhettem. Végül a Horak úr eltűnt a kapualjban, hát ki megy utána, a Reinthalerné. Megy utána! Le a pincébe. Merthogy a Horak úr a pincébe ment le. Kivártam egy kicsit, aztán utánuk lopakodtam, persze nagyon elővigyázatosan. Jól jött egy kiszögellés, ott a falhoz tapadva megálltam, lestem. Szemem hamar hozzászokott a félsötéthez. De csak a sötét volt "fél", amit láthattam, az nem, hát nem, az egészen erős dolog volt. Mert a Reinthalerné vörös blúza ki volt gombolva, láttam hatalmas fehér kebleit, rajtuk a Horak úr szőrös mancsát. Gyurmálta a hatalmas fehér kebleket a Horak úr szőrös mancsa, de úgy, hogy akaratlanul is a pinámhoz kaptam a két kezemmel. És a Horak úr slicce ki volt gombolva, és a Reinthalerné épp abban a pillanatban kapta a kezébe a Horak úr faszát. Olyan hosszú, fehér és vékony "penge" volt ez a fasz, igen, ez jutott az eszembe, penge... hogy ilyet még nem is láttam. Hosszú, de olyan hosszú, hogy a Reinthalerné a két kövérkés kezével se tudta rendesen "végigfogni". A Horak úr közben iszonyatosan szuszogott, kopaszra borotvált fején verítékcseppek fénylettek. Felszuszakolta a Reinthalernét egy söröshordóra, de mint aki pontosan tudja, a "hölgy" mely testmagasságánál milyen magasra kell ültetnie a... hát az "Őmegkúrandóságát". Őnagyságát. És villant a penge, de még nem volt benne a Reinthalernéban. És a dög kurva könyörgre fogta: "Gyorsan, gyorsan, Horak, nem bírom ki soká!" Akkor a sörösember mást gondolhatott, testi erejében - abban a barom nagy testi erejében! - bízva leragadta a hordóról a Reinthalernét, csak úgy "magára kapta", a nő két lába a Horak úr két izmos vállán, és akkor a penge már nem hiába villant, eltűnt a sűrű fekete szőrzetben lenn.
- "Jézusmáriaszentjózsef", - rikácsolta fojtott hangon a Reinthalerné, - "Horak, maga egy isten, Horak, egy disznó isten... Horak... Horak..." - így hörgött. A Horak meg úgy baszta, mint ahogy az újságban az van néha, hogy harminc késszúrással. Döfködte a Reinthalernét a pengéjével, közben a sellő az óraláncán oda - odaért néha a Reinthalerné mellbimbójához, a fülbevaló meg egyre vadabbul lengett.
- "Ne még... nem bírom ki... mindjárt... jézusmária... most... most... de még ne, Horak... Horak... tartsa vissza... még, Horak, még... ha az én uram így tudna baszni, ha csak fele így... jaj, Horak úr, ez nagyon jó, nagyon jó... még, még...(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.75 pont (32 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#8 tiborg 2011. 10. 9. vasárnap 04:57
Olvasom az egesz sorozatot es elvezem. Jo helyesiras, mondatfuzes es a sztoti is fasza. Orulok, hogy kurtitva feltetted erre a lapra, mert itt Ozlandban mi nem tudunk magyar porno konyvet, ujsagot forgatni!!!Mindegy, hogy eredeti forditas, vagy kivonatolas, ha nincs copyright rajta szabad a vasar!!!
#7 and 2008. 09. 22. hétfő 07:47
Értem én, de ebben az esetben csak úgy lett volna korrekt, ha ezen információk mind szerepelnek a bevezetőben(mint ahogy az említett esetekben ezek meg is történnek), ja és az ingyenes sztorik közé rakod fel!
#6 ogree 2008. 09. 19. péntek 23:50
Én töltöttem fel az oldalra ezeket a történeteket, külön kívánságom volt, hogy az eredeti író neve legyen feltüntetve. Azért, hogy véletlenül se legyek meggyanúsítva, Persze ha ilyen szigorúak vagyunk, akkor a Tabu is plagizált, és mindenki más, aki megjelentette, vagy akár részleteket közölt belőle, színpadra állította. A több részes filmről nem is beszélve, gondolom nem Josefine írta a forgatókönyvet. Kedves „and” legyen számomra enyhítő körülmény, hogy úgy gondoltam ez a mű egy alapmű, mondhatnám klasszikus, és ezen az oldalon is helye van. Talán itt van igazán helye, hisz ez az oldal próbálja már évek óta közvetíteni az igényes erotikát.
#5 catfun 2008. 09. 19. péntek 16:36
Sajnos, valóban az a helyzet, hogy ez a történet szóról szóra megegyezik a NewMark Kft-PolgART Kiadó által 2002-ben megjelentetett, azonos című könyvvel! A tabu.erotika sorozat 3. köteteként adták ki,, Tandori Dezső fordította...
#4 and 2008. 09. 17. szerda 08:58
Akkor nem lenne plágium, ha ő fordítja le, de ezt már lefordították, neki annyi dolga volt vele, hogy kijelöl, másol, beilleszt, majd saját nevét eléír!
#3 xbet 2008. 09. 16. kedd 19:05
Gondolom ezért van odaírva az eredeti író, hogy ne mondja a beküldőre senki, hogy plagizál. :)
#2 and 2008. 09. 16. kedd 14:57
Én nem akarok senkit megbántani, de ez a tipikus plágium, vagy 1 éve olvasható az origo felnőtt részlegén!!
#1 Törté-Net 2008. 09. 16. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?