author04 hozzászólásai

Kedves v-ir-a!
Bár testi mivoltodban nem ismerlek, a lelked szép, oszt asse semmi, hajrá kislány!

Kedves gaborthefirst!
Azt hiszem, túlzott jelentőséget tulajdonítasz a személyemnek, én nem érzek semmiféle összeesküvés-elméletet a háttérben. Az kétségtelen tény, hogy meglehetős ellenszenvet tapasztalok mind a történeteim, mind személyem megítélése során. Az előbbire még magyarázatot is találok mind a hetero-k, mind a homo-k részéről(a témával szembeni elutasítás, illetve a személyes tapasztalat hiányából eredő tájékozatlanság), ezt most szükségtelen tovább részleteznem, sokkal inkább érthetetlen számomra a személyemet érintő némely megnyilvánulás, hiszen sem történeteimben, sem hozzászólásaimban tudatosan nem bántottam meg senkit. Mindegy, ez van. Remélem, csak tréfának szántad az általam saját magam ellen folytatott propagandát, erre ne is vesztegessük a szót, már csak azért sem, mert soha nem szerettem volna érdemtelenül a figyelem központjába kerülni, főleg nem ilyen módon, egyébként éppen úgy visszataszít az öntömjénezés, mint az önsajnálat (már csak a poén kedvéért: az önkielégítés viszont nem).
A hozzászólásod 3. pontjában levont következtetéseiddel nem tudok azonosulni, erősen túlzónak ítélem meg a XXIII. Istvánnal szemben megfogalmazott állításaidat, hiszen ő más témában alkot, mi érdeke fűződne ahhoz, hogy olyan történetet pontozzon le, amelyet nem kedvel? Feltéve - de meg nem engedve! -, még ha így is lenne, ugyan mit tehetnék ellene, vagy bármely ellendrukkerem ellen? Éppen te hívtad fel a figyelmemet, hogy ne foglalkozzak a pontokkal, te adtál erőt, hogy írjak a lelkemből, és köszönettel megfogadtam a tanácsodat. Azt teszem. Azóta semmi gáz, de komolyan ám!
Végezetül: kissé elhamarkodott a következtetésed, baráti kötelék nem fűz XXIII. Istvánhoz, mint ahogy - már bocsáss meg - hozzád sem. Én a barátságot a szó klasszikus értelmében használom, ennek megfelelően egy kezem is sok, ha igazi barátaimat az ujjaimon akarnám számba venni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy - akár e lap üzenőfalán keresztül is - ne találnék olyan értékes emberekre, akikkel egyszerre dobban a szívem, együtt rezdül a lelkem, és - bár antagonisztikus ellentét választ el benneteket egymástól - mindketten ezek közé tartoztok.
Köszönöm a véleményedet, üdv.

Kedves obszidian!
Találó nevet választottál, mert kemény vagy, rideg és a szavad élesebben vág, mint a legjobb acélból készült penge. De azért az obszidián mégiscsak üveg...

Kedves v-ir-a!
Mindig őszinte örömmel tölt el, ha a hozzászólók között találkozom a neveddel, mert történeteidet szívesen olvasom, és még ha nem is véleményeztem - talán "Hárman párban..." kivételével? - tetszésemnek a szavazatommal azért nyomatékot adtam. Sajnálom, hogy régóta nem jelentkezel szerzőként is, remélem, hogy ez csak a feltöltődés időszaka. Köszönöm!

Végeztem a dolgaimmal, válaszolok is időrendben, előtte azonban engedtessék meg nekem egy megjegyzés, mindkettőtöknek szánom: most már tényleg szét foglak ültetni benneteket, mert két ennyire értelmes fazon azzal fárasztja a szürkeállományát, hogy oda-vissza beszóljon egymásnak, holott rengeteg érdekes történet vár még elemzésre és én nagyon szívesen olvasnám a szerzőkkel - pontosabban a történeteikkel - kapcsolatos véleményeiteket, mert egyrészt ezekből én is sok tanulságot szűrhetek le, másfelől segítene közelebbről megismernem a személyiségeteket, mert hogy nem semmi csókák vagytok, az nyilvánvaló.

Kedves XXIII. István!
Örülnék, ha megtisztelnél azzal, hogy - jogos ellenérzésed dacára - beleolvasnál a történeteimbe. Ez nem lenne példa nélkül való, hiszen a hozzászólások alapján néhány hetero (sőt hetero hölgy!) olvasóm is megtisztel azzal, hogy rájuk nyit, és még véleményezi is, nem is feltétlenül kedvezőtlenül, de mint ahogy a szerzőnek megvan az alkotás szabadsága, az olvasó legalább a szabad véleményalkotás jogával rendelkezhessen akár mellette, akár ellene foglaljon is állást.
Történeteimet leginkább a (homo)erotikus-szex kategóriába sorolnám, a kemény pornó ábrázolása nem az én műfajom, nyilván ezzel sok pontot veszítek, de egyszerűen képtelen vagyok rá. Természetesen sok olyan olvasó van, aki egy-egy szaftos pornótörténettel hangol egy óriási szeretkezésre, vagy a képernyő előtt ülve juttatja önmagát teljes és csodálatos kielégüléshez - miért bántanám őket? Hiszen én magam is kedvelem a pornót, szívesen olvasom is, és egy - ízlésesen rendezett, szélsőségektől mentes - pornófilmet sem azért nézek meg, mert tájanatómiai stúdiomakat akarok folytatni - de akik a történeteim kapcsán hasonló élményekhez akarnak jutni, nagyot csalódnak, ez persze látszik a pontozáson is. Nem tehetek róla, én fontosabbnak tartom az esztétikumot az érzékeket vadul felkorbácsoló stílusnál, hála Istennek, senkinek nem kötelező a történeteimet ásítozva végigszenvedni. Egyébként a még közlésre még be nem küldött hetero történeteim is távol állnak a pornográfiától - ez már eleve meghatározza a várható fogadtatást - könnyű kis szextörténetek, és természetesen - egy-két momentum kivételével - ezek sem a saját magam által megélt eseményeken alapulnak. Más.
Jómagam is liberális álláspontot képviselek és a megengedhetőség határain belül kész vagyok az ésszerű kompromisszumokra is. Ebbe viszont a gyűlöletkeltés és az erőszak semmilyen formája nem értendő bele. Ami pedig a nemi hovatartozás kérdését illeti: talán az jelenti a legkisebb terhet az emberi lélek számára, ha enged az ösztönei sugallatának, és aszerint választ, persze ehhez az is kell, hogy legalább saját magának ne hazudjon az ember, és úgy vállalja önmagát, ahogy van. Persze, ez sokszor igen nehéz. Félreértés ne essék: ezt általánosságban értettem, nem meghatározott személyre vonatkoztatva. Köszönöm a szavaidat, üdv!

Kedves gaborthefirst!
Nyughatatlan természeted - már megbocsáss, nem bántani akarlak, mert értékes fazonnak tartalak - már megint túlzásokra ragadtatott. Köszönöm, hogy védelmedbe vettél - jóleső érzéssel nyugtáztam - de szerintem a szerzőnek önmagát kell megvédenie - már ha egyáltalán kell.
Értelmes emberek kritikáját elolvasom, a szememre vetett hibákat vagy igyekszem javítani, vagy - ez a gyakoribb - álláspontom védelmére észérveket igyekszem felsorakoztatni, aztán vagy meggyőzzük egymást, vagy nem, ez a vitapartner felkészültségén is múlik. Megjegyzésed (11.) utolsó bekezdéséből kicsendülő aggodalmad meghatott, szerencsére, nem annyira vészes a helyzet, mert a szívem ugyan leállhat azelőtt is, hogy a válaszom végére pontot teszek, de teheti ezt 35 év múlva is(akar a fene annyit élni még ilyen világban!), és én, bár inkább szkeptikus szemszögből kukucskálok a világra, saját sorsomat illetően derűlátó vagyok, hiszen a két felnőtt gyermekem sorsával kapcsolatban még dolgaim vannak ezen a világon, oszt még talán írni is kéne...
Más. Bocsáss meg, az de utolsó mondatodban megfogalmazott állításodat képtelenségnek tartom, és még ha a jó szándék vezetett is, de megint hagytad eluralkodni magadon az indulataidat. Nem mindig ez a helyes út. Köszönöm és üdv.

Kedves Hozzászólók!
Mindkettőtöknek szeretnék válaszolni, de még elég sok dolgom van, későn kerülök újra gép elé, addig kérem a türelmeteket. Köszönöm és szép napot!

Kedves Hozzászólók!
Bocsássatok meg a késői válaszomért, mentségemre szolgáljon, hogy a szokásos orvosi kontrollra indultam, amikor a képernyőn megjelent az első üzenet, így akkor nem volt időm felelni és csak most jutottam a gép elé. Kedvenc kardiológusom – akihez immár 24 éve igen jó orvos-beteg kapcsolat fűz – megnyugtatott, hogy a szívem a „még tűrhetően sz@r” állapotában leledzik, magyarán fibrillál piszkosul (még ne bontsatok pezsgőt, kedves ellenlábasaim, nem a kamora, csak a pitvar!), sőt arra vetemedett, hogy egy bőrtalpú cipő vásárlását sem ellenezte, bár azt nem tette hozzá – szerintem tapintatból –, hogy az említett lábbeli beszerzését talán célszerűbb valamelyik kínai cipőboltban eszközölnöm, mivel a rövidebb kihordási idő miatt kisebb lenne az anyagi veszteségem. Így hát ismét köszöntök mindenkit a fedélzeten, halihó! Reményeim szerint jó darabig rontom még a lapon a színvonalat, egyben kiváló alkalmat kínálok a lepontozás kéjes aktusához zordon kritikusaimnak, esküszöm, hogy mindent megteszek erőmtől és tehetség(telenség)emtől indíttatván, hogy megszokott élvezetüktől ne fosszam meg őket.
Ám, hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, válaszaim időrendben:

Kedves XXIII. István!
A szokásos elegáns és tárgyilagos állásfoglalásodat köszönöm. A kor/kórkép szójáték (vajon hányan értették?) ténylegesen meglévő problémákra utal, melyek mellett nem tudok szó nélkül elmenni (úgy kell nekem!). Mivel eddigi hozzászólásaid alapján tudom, hogy tájékozott vagy a szakirodalomban, bizonyára megerősíted a – neves pszichiáterek és szexuálpszichológusok bárki számára hozzáférhető tanulmányain alapuló – véleményemet, hogy a homoszexualitással szemben éppen azok ágálnak e legszélsőségesebb formában, akik önmaguk is identitászavarral küzdenek, ez egyfajta hárítás és túlkompenzálás a részükről, ebbe most nem bonyolódnék bele, nem szeretnék a "női anál"-hoz hasonló vitákat gerjeszteni, talán valamilyen fórumon egyszer kifejtem ezzel kapcsolatos álláspontomat.
Tiszteletben tartom az elutasító véleményedet a homo történetek olvasásával és pontozásával kapcsolatban, bár megjegyzem, hogy én nem ismerek "hetero" és "homo" szerelmet (nem irányultságot, és nem vágyat!)csak két embert összefűző tiszta érzelmeket, ennek megfelelően homo történeteimet igyekeztem hetero olvasóim számára is élvezhetővé tenni azzal, hogy csak a szükséges mértékig részletezem a nemi aktust, több figyelmet szánok az érzelmek ábrázolására. Meggyőződésem, hogy minden embernek joga van a boldogsághoz, önmaga kiteljesítéséhez, még ha a Teremtő egy társadalmilag nem elfogadott szerep vállalására kényszerítette is. Egyelőre ennyit, köszönöm a véleményedet.

Kedves gaborthefirst!
Sajnos, a magyar átlagembernek mindig szüksége van egy ellenségképre - ez már éppen úgy hozzátartozik az életéhez, mint a vasárnapi húsleves-rántott hús(esetleg petrezselymes krumplival és uborkasalátával), bárki is legyen az: kormány, ellenzék, fiatal, drogos, keresztény, zsidó, kommunista, rassz, nemzet, népcsoport, homokos, alkoholista, hajléktalan, futballszurkoló, Józsi bácsi, Mari néne stb. stb., mindegy -, akit szidhat, leköphet, emberi méltóságában megalázhat, - természetesen a falka védelmében - megrugdoshat, sárba tiporhat büntetlenül, mert így egy pillanatra megszabadul a benne felgyülemlett mérhetetlen feszültségtől, levezetheti indulatait, elfeledheti a hülye főnökét, a munkanélküliség szorítását, gyermekei jövőtlenségét, saját sorsának kilátástalanságát, az egész elb@szott életét. Mindehhez természetesen megfelelő táptalajt és késztetést talál minden fórumon, beleértve az e lapon megszólaló szélsőségeseket is, bár - a szerkesztőknek hála -, itt a gyűlölethullám soha nem uralkodhat el. Írásaimmal megpróbálok az általánosan eluralkodó gyűlölet ellen küzdeni és ha csak egy emberben sikerül tudatosítani, hogy szeretet is létezik a világon, már nem hiába dolgoztam. Egyelőre ennyit, üdv.

Kedves genius33!
Hűséges olvasóim közé tartozol, köszönöm a kitartásodat és bizalmadat. Nagyon nem szeretnék csalódást okozni neked és ajánlom figyelmedbe az 5. részt, talán nem értékeled túl szentimentálisnak, de abba a részbe a lelkemet öntöttem. Köszönöm és üdv.

Kedves gyuri0926!
Őszinteségre őszinteséggel: mivel a fő címkék között szerepel mindkét, általad nem kedvelt témakör, nem gondolom, hogy én, vagy szerzőtársaim vétünk az oldal szelleme ellen, ha homo vagy leszbi történeteinket ide küldjük be, és a szerkesztők sem hibáztathatók, ha ezeket közzéteszik, mert veled ellentétben elég sok olvasó érdeklődik az ilyen írások iránt, még ha egyébként hetero beállítottságúak is. Tökéletesen megértem a problémádat, de én elég egyszerű megoldást találtam: a bennem viszolygást keltő témákra (S/M, bizarr, állatos stb.)eleve rám se nyitok, így nem kell sem a szerzőket, sem a szerkesztőket hibáztatnom. Üdv

Kedves gaborthefirst!
Szívesen elfogadom és követem mások értelmes, jó szándékú tanácsait, ennek megfelelően - tekintettel korábbi javaslatodra - egyáltalán nem foglalkoztat a szándékos lepontozás, igyekszem csak az írással foglalkozni és látszatsikerek kedvéért továbbra sem vagyok hajlandó engedni a színvonallal kapcsolatban magammal szemben támasztott követelményből. Természetesen nagyon jól esnek elismerő szavaid, ebből érzem, hogy vannak néhányan, akik értő módon fogadják írásaimat, akik számára nem pusztán a testiség durva ábrázolása és az öncélú trágárság képviseli a színvonalat, hanem a tiszta, emberi érzések megszólaltatása is visszhangot kelt a lelkükben. Neked, nektek érdemes írnom, mert ez így számomra is öröm, és ha csak annyit érek el a műveimmel, hogy olvasóimat egy pillanatra kiragadjam a hétköznapok kegyetlen, szürke valóságából és - ha csak egy röpke időre is - egy boldogabb világba képzelhetik magukat, már megérte. Köszönöm, és szép napot!

Kedves kicsifiú!
A pisilés miatt -1 pont (sokaknak nem szimpi, nekem sem), az anál jelenet leírásáért +1 pont (bizony, sok nőnek nem okoz élvezetet!), az azt követő tisztálkodásért +1 pont járna (végre valaki tudja, hogy egy popsiba hatoló hímvessző - egyébként a természetes helyén tartózkodó - olyan anyaggal is találkozik, ami nem feltétlenül fokozza az aktus örömét!), de 11 pont nincs, marad 10!

Kedves kicsifiú!
Szépen kidolgozott, nagyon ízlésesen és kulturáltan megfogalmazott történet, minden erőltetett érzékiség nélkül is olyan izgató, hogy huh...! Nagy hatással volt rám, köszönet érte!

Kedves v-ir-a!
Teljes mértékben osztom Remete D. László formai hibáidat kritizáló megjegyzését éppúgy, mint a történeted tartalmi részét illető elismerését. Nekem nagyon bejött, max pt., oszt annyi.

Teljesen hiteles beszámoló, kiváló indítás egy izgalmas folytatáshoz. Ebben a történetben nagyon sok van!

Érzelemgazdag, nagyon szép történet, élmény volt olvasni, köszönet érte.

Kedves gaborthefirst!
Elmégy ám te a majd' megmondom hová! Hiába is próbáltad korábbi megnyilatkozásaidban magad nihilista, hedonista, világtól utálkozó (hadd ne soroljam tovább!) álca mögé bújtatni, azért érző ember vagy te is, és ez - szándékod ellenére - csak megmutatkozik időnként. Ez így OK, mert ettől ember az ember! Üdv

Kedves gaborthefirst!
Mint láthatod, ez a rész okozta olvasóimnak a legnagyobb csalódást, pedig az egész történetnek ez a kulcsa. Főhősöm, aki meggyőződéses heterónak és nagy nőcsábásznak érzi magát, egy váratlan esemény (a tóban lubickoló meztelen kamasz fiúk látványa) és egy igen erős nemi késztetés (Tomi maszturbálása, majd a fiúk közös (homo)szexuális játéka hatására rádöbben, hogy másfajta érzés is rejtőzik a lelke mélyén, ami eddig talán még nem is tudatosult benne. A Tominak adott válaszából azonban kiderül, hogy más is mocorog valahol a macsó érzések alatt, mert bevallja, hogy heves vágyat kelt benne egy meztelen kamasz fiútest látványa, ezt azonban nem tartja homoszexualitásnak, sőt elítélően nyilatkozik a felnőtt férfiak közötti kapcsolatról, azonban nyilván ráébred az ellentmondásra (egy kamasz fiú ugyanúgy azonos nemű, mint egy felnőtt férfi!) ezért próbálja meg olyan hosszasan, - mellesleg teljesen helytálló érvekkel - az általa annyira csodált antik görög példákkal elfogadhatóvá és indokolttá tenni (saját maga előtt is!) a fiúkkal folytatott szexuális játékot. Amire nem számított: a játékból komoly valóság lett, mert a közösen átélt gyönyörök csodája és saját személyisége mélyen megérintette a fiúkat, különösen Tomit, ezért volt olyan nehéz mindnyájuk számára az elválás.
Tudod, régen megette a fene, ha a szerzőnek magyaráznia kell a saját írását, mert ha az olvasó lelkét az első találkozáskor nem érinti meg a történeted, akkor hiába erőlködsz, nem tudtad úgy megírni, ahogy ők elvárták. Arra viszont büszke vagyok, hogy éppen így akartam szavakká formálni az érzéseimet, oszt akinél koppan, OK, akinél nem, annyi...
Üdv és kösz!

Kedves gaborthefirst!
Látod, mennyivel másabb vagy, ha nem az indulat vezeti az ujjaidat a billentyűkön? Így kéne mindig! Nyilván, hogy életigenlő (-habzsoló?) felfogásoddal nem állsz egyedül, a hedonizmusodat sem tudom elítélni, (miért tenném?) mert ha valaki aszkéta, az vagy hülye, vagy impotens (és most azonnal hozzáteszem, hogy ez természetesen nem vonatkozik azokra, akik lelkiismeretük szavára, mélyen vallásos, tiszta és őszinte szívükből fakadó elkötelezettségüket követve vállalják az önmegtartóztatást!!!). Más. Igazíts ki, ha tévedek, ha rosszul ítéllek meg, de szerintem te minden adottsággal rendelkezel ahhoz, hogy gondolataidat ne csak az üzenőfalon, hanem valamilyen általad alkotott történet formájában is közzé tedd. Így szabadon, konfliktuskeresés nélkül mondhatod el a véleményedet a világról - ezért nagy dolog az alkotói szabadság! - másrészt az sem elhanyagolható, hogy ezáltal rengeteg feszültségtől szabadul meg az ember, egyszerűen kiírja magából minden örömét /bánatát, akár valós történetbe, akár egy elképzelt eseményfolyamba ágyazva. Hidd el, az írás nem is olyan nehéz, ha az ember a lelkéből felszakadó, őszinte érzéseit veti papírra/képernyőre. Ha még ráadásul alkotása kedvező fogadtatásban is részesül, átérezheti annak örömét is, hogy sikerült valamit adnia embertársainak. Oszt asse semmi!Üdv és kösz!

Kellemes'

Ez bizony nagyon jó!

Kedves Aelm!
Igen kellemes történet, ennek megfelelően magasra értékelem, ám mivel újabban egyes olvasótársaim különös hangsúlyt fektetnek a hitelességre, nem állhatom meg néhány kritikai megjegyzés nélkül, ami természetesen egyáltalán nem befolyásolja negatív irányban a pontjaimat: 1.)nyugtatóra legfeljebb alkoholmentest sör ad egy orvos (most nem dr. Mengeléről van szó!), mert bizony az is alkohol, és sajnos, kiszámíthatatlan a hatása (a "frei" sört viszont igya meg ő!). 2.)Az orvosok már elég régóta fonendoszkópot használnak (a sztetoszkóp az a mindkét végén tölcséres cső). 3.)Gyakorlatból tudom, hogy a fiúk a kórházi ágyon fekve kacsába pisilnek, nem ágytálba, hacsak a nővérek nem akarják megszívatni azzal, hogy telepisálják a lepedőjüket, egyszerűen az anatómiai felépítésünk miatt ez a praktikus. 4.) Biztos vagyok benne, hogy még életedben nem volt a testedben katéter, mert bár nekem egy leányom korú, igazán kedves és csinos nővérke vezette fel - az arcán bocsánatkérő mosollyal, és tényleg fájdalommentesen - a pokolba kívántam volna, ha akkor merevedésem támad, mert a kemény, kb. 5 mm vastag műanyag cső állandóan a hólyagomat izgatta, és ez megkímélt a pajzán gondolatoktól, amíg a farkamat az ujjai között tartotta. Ha esetleg utána lett volna erekcióm, sz már az S/M kategóriába tartozna, szóval Luciennek fene a gusztusát.
Bízom benne, hogy megjegyzéseimet nem okoskodásként (miért is akarnálak kioktatni?), vagy kötekedésként (miért is bántanálak?)fogadod, téged az átlagon magasan felül teljesítő szerzők közé sorollak, és bár az erőszakos jeleneteket tartalmazó történeteiddel nem tudok azonosulni - egyszerűen nem bírom végigolvasni - továbbra is szívesen fogadom a műveidet az általam kedvelt kategóriákban. Üdv és kösz!

Kedves Aelm!
A végkifejlet elég komor, de hát ugyi, c'est la жизнь! mongya a művelt orosz, mer' ő qrva jól tud francijájul. Oszt azér a 10-ea csak kijár!

Kedves Aelm!
Ez a történet olyan rövid és gyors, mint a feszültségtől hirtelen megszabadító első menet, amelyik előkészíti a tökéletes gyönyört nyújtó, hosszú-hosszú második szeretkezést. Kár lenne, ha nem élnél a folytatás lehetőségével, mert ebben a témában még sok izgalom rejlik, szerintem nem egyedül várom az érzékeket felkorbácsoló folytatást! Kritika: nővér vagy hugi? (egyébként qrvára mindegy, de ugye a következetesség...) Szuper, gratula!

Kedves Partysun! No comment, egy laza 10-es, oszt annyi!

Kedves genius33!
Látod, a pontszámok mégsem ezt igazolják, persze csak idő kérdése, hogy ez a történet is szépen visszacsússzon. A fene se igazodik ki a közönség ízlésén, egyben olvasva talán másképp hat az egész, de egy 28-30 oldalas novellát képtelenség egyben leközölni, pláne a képernyőn végigolvasni. Mivel a történeteimet csak a közölhetőség miatt voltam kénytelen szétdarabolni, az egyes részek nem alkotnak önálló egységet és így nyilván egyenetlen a színvonal és a megítélés is, ezért jómagam már nem igazán foglalkozom a pontokkal (ez természetesen nem vonatkozik az értelmes kommentekre, kritikai megjegyzésekre). Talán jobb is, ha a szerző szakít a mindenáron mindenkinek megfelelés, a minél magasabb tetszési index kivívásának kényszerével, mert akkor oda vész az alkotás szabadsága és öröme. Üdv.

Dehogynem horgásztál, hát nem leírtad, ahogy az a gyönyörű, tini halacska/inkább sellő!/ ráharapott a kukacodra?

Kedves Partysun!
Ne kapkodd el a folytatást a türelmetlenségünk miatt, szépen kidolgozott, kerek történetre számítok/unk, sok-sok izgi jelenettel!

Kedves gaborthefirst!
Nyilván, most haragban vagy a világgal, és bár a világ részének tekintem magam, nem szeretek haragot tartani senkivel, ezért engedd meg, hogy ez legyen az utolsó reagálásom a témával kapcsolatban, gúnyos megjegyzésedet is ellenvetés nélkül elfogadom, noha én nem bántottalak téged. Üdv.

Kedves XXIII.István!
Nyilván, nincs két ember, aki azonos módon élné meg a nemi együttlét gyönyörét, ennek megfelelően tapasztalatuk, véleményük is eltérhet. Ne vedd bizalmaskodó kitárulkozásnak, vagy hálószobatitkok fölösleges szellőztetésének, de az anális szex gyönyörét már elég korán, kamaszkorom saját testem működését felfedező korszakában megismertem, akkor még természetesen magam által előidézve az élvezetet. Amikor ifjúkoromban először volt alkalmam az akkori kedvesem popsiját az ujjammal megismerni, döbbenetes élmény volt a reakciója, mert a gyönyör csúcsán az ujjamat éppen olyan ritmusú lüktető szorítással zárta magába kedvesem ánusza, mint ahogy pulzáló puncija feszült a hímvesszőm tövére, hasonlóképpen reagált az ingerlésre, mint amit saját magamon a játékaim során tapasztaltam. Ekkor tanultam meg, hogy egy lányt ilyen módon is örömhöz lehet juttatni, ki lehet teljesíteni a gyönyört, de természetesen csak akkor, ha ő is akarja, hiszen voltak barátnőim, akik sem fogadni, sem nyújtani nem akartak ilyen élvezetet.
Feltételezem, hogy gaborthefirst lánnyal nem élt át hasonlót, viszont fiúpartnere révén tökéletesen kielégítő nemi örömhöz jutott, amit gyönyörrel viszonzott. Nem tudom, nem is akarom elítélni miatta, viszont az egyoldalú, az anális kielégülés jogát és adottságát csak a fiú részére fenntartó sommás állásfoglalástól tartózkodnék.

Tisztelt Vitatkozók!
Bocsánat, hogy a csapos közbeszól, hiszen a kutya sem kért fel, hogy a vitátokban állást foglaljak és ugye, fogadatlan prókátornak...
Sajnálom, hogy az eddigi megnyilvánulásaitok alapján általam kulturáltnak tartott emberek ilyen heves indulatot keltenek egymás iránt egy olyan témában, amiben talán mégis egy nő lenne hivatott az állásfoglalásra. Már megbocsássatok, bár elég jól ismerem a csodálatos női orgazmust, mégis, ha egy nő szemszögéből próbálnám ábrázolni az együttlét gyönyörét, hölgy olvasóim bizonyára jót röhögnének, mert ugyan látom és hallom az orgazmus megnyilvánulásait, de férfiként egészen mást élek át, mint egy nő, és onnantól kezdve máris hiteltelen vagyok. Ennek megfelelően az anális szexre vonatkozóan is csak azt tudnám leírni, amit én érzek - hála Istennek, az ilyen szex élvezéséhez megvan a saját szervünk, ami garantálja a gyönyörhöz jutást -, attól azonban ódzkodnék, hogy a nők érzéseiről megfellebbezhetetlen kijelentéseket tegyek akár mellette, akár ellene (Igenis, akkor is élvezi, ha meggebedsz! De akkor se élvezheti, mert nincsen is nekije mivel, pukkadj meg! stb, stb.), ezt inkább a csajokra bíznám. Ha a kedvesem szívesen fogadja az ilyen irányú közeledésemet, örömmel megteszem, mert tudom, hogy ezáltal még tökéletesebb gyönyörhöz juttathatom, mint ahogy én is készséggel fogadom a testembe a gyönyört osztó ujjait, vagy a szerelmi segédeszközt, mert tudom, hogy ezzel csak fokozom az együttlét izgalmát, oszt még jól is esik. Azért nem árt, ha megfelelően felkészül az ember, mert itt talán még fontosabb a maximális testi tisztaság mindkét részről.
Szóval, én a helyetekben inkább a lányokra bíznám a kérdés megítélését, fölösleges személyeskedő torzsalkodásba bonyolódni. Véleményemmel persze csak azt érem el, hogy az egymás iránti ellenszenveteket félretéve most közös erővel engem utáltok, de majd igyekszem túlélni. Üdv!

Nagyon izgató, remek, kellemes történet a tőled megszokott színvonalon. Gratulálok és várom a folytatást!

Kedves gaborthefirst!
Köszönöm a biztatást, jól esett és erőt ad a további munkához. Javaslom, várd meg az 5. részt, sztem elég jó. Üdv

Kedves gaborthefirst!
Hát, ami azt illeti, alaposan zavarba hoztál a megjegyzéseddel, némi időre volt szükségem, hogy gondolataimat rendezve részletesen válaszoljak a felvetéseidre. Ami a dicséreteidet illeti: gyarló emberként nagyon jól estek elismerő szavaid, szerzőként pedig természetesen még a hiúságomat is alaposan legyezgeti a mondandód, ám – és ezt ne vedd álszerénységnek – erősen túlzónak érzem a megállapításaidat. Azért szerencsére vannak jó néhányan, mint például Remete, vadász47, XXIII. István – remélem a többi, általam egyébként tisztelt és szívesen olvasott kiváló szerzőtársam nem sértődik meg, hogy most nem említem a nevüket – akik elegáns, könnyed stílusukkal, szépen felépített, logikus vonalvezetésű történeteikkel, pergő, életszerű párbeszédeikkel, a nemi tevékenység ízléses és kulturált ábrázolásával toronymagasan kiemelkednek a mezőnyből, ugyan, hogy is mérhetném magam hozzájuk? Természetesen alábecsülni sem akarom képességeimet, mert jómagam is tisztában vagyok saját értékeimmel, egyszerűen csak tudom, hol a helyem. Ha még ráadásul egy-két olvasóm hozzád hasonlóan kellemes élményként éli meg írásaim böngészését, az számomra is öröm, mert a célom pontosan ez volt: mások szórakoztatása.
Ami a kritikákat illeti: az eddig megjelent és a további, közlésre szánt meleg történeteim 12-13 éve születtek, jelenleg futó írásom végére 2000. szeptember végén tettem ki az utolsó pontot. Akkor csak a saját szórakoztatásomra, poénból írtam, szerettem volna kipróbálni magam egy számomra is idegen, ismeretlen világban, aztán, amikor felfedeztem ezt a lapot, felülkerekedett bennem a hiúság, sajtó alá rendeztem és beküldtem a történeteimet. Lehet, hogy ezzel hibát követtem el, mert jogos kritikád alapján már látom, hogy mekkora felelősség a nyilvánosság előtt megnyilatkozni, főleg megalapozott ismeretek híján. Kétségtelen, az általad javasolt tapasztalatszerzés „szakmailag” bizonyára helyrebillentené a tévedéseimet – mentségemre szolgáljon, hogy nem akartam szándékosan megtéveszteni az olvasóimat – de túl radikális megoldásnak tartom, és az „Efeboszok” 5. részében a főhősöm szájába adtam a véleményemet a felnőtt férfiak közötti nemi kapcsolatról, ezért inkább vállalom továbbra is a tévedés kockázatát, talán csekély számú méltatómnak nem annyira feltűnőek a hibáim. Esetleg az a legokosabb, ha több ilyen jellegű történettel nem rukkolok elő, egyébként is tapasztalom a szerencsétlen témaválasztásom miatt a velem szemben megnyilvánuló ellenszenvet.
Ami a kommentjeim alapján történő megítélésemet illeti: nagyon szégyellném, ha tudálékos okostojásnak tűnnék, soha nem állt szándékomban sem csalhatatlannak látszani, sem kinyilatkoztatásokat tenni, sem szerzőtársaimat/olvasóimat tudatosan megbántani, hiszen éppen olyan hétköznapi ember vagyok, mint bárki más ezen az oldalon, se több, se kevesebb, talán esetleg az átlagnál fogékonyabb az érzelmekre. Ha üzeneteimből mégsem ez jött át, őszintén sajnálom és elnézést kérek mindenkitől.
Végezetül: ami a hedonizmusodat illeti, a jó öreg Arisztipposz nyugodjon békében, sem filozófiai tanításként, sem életvezetési elvként nem igazán tudok azonosulni felfogásával, én a józan mértékletesség híve vagyok, a perverzióról meg csak annyit, hogy valahol az is egyfajta perverzió, hogy az ember szextörténeteket irkál, oszt még azt közzé is teszi. Köszi és üdv!

Keress szorgalmasan, feltétlenül értesíts, ha rátalálsz. Nem szokásom mások írásait a magam műveként feltüntetni.

Kedves gaborthefirst!
Eddig még nem igazán éreztem szükségét, főképp nem a hiányát a fiúkkal folytatott nemi érintkezésnek, több évtizedes házassággal a hátam mögött valószínűleg ez az élmény már örökre kimarad az életemből. Azt ugyan azért nem állíthatom, hogy minden valós alap nélkül írtam homo történeteim anális nemi aktusra vonatkozó részeit, mert a jó néhány évvel ezelőtt átélt kolonoszkópiás (vastagbéltükrözés!) vizsgálatom emlékét felidézve a szonda hosszából levontam 140 cm-t, a vastagságát megszoroztam 3-mal és máris egy elég tisztességes hímvessző mozgott a testemben. A viccet félretéve: a párommal folytatott anális játékaink során azért volt alkalmam némi tapasztalatszerzésre, mert az alkalmazott szerelmi segédeszköz a gyönyörszerzés - pontosabban a gyönyörhöz jutás - egy új módjával ismertetett meg, még tökéletesebbé téve együttlétünket. Másutt már utaltam rá, hogy jó pár éve egy szigorúan hetero társaságban láttam életemben először meleg pornófilmet, fiatal, csinos, tizenéves fiúcskák szerelmi csatározásait mutatta be, méghozzá a társaság hölgytagjai szerint is ízlésesen és gyönyörűen. Nos, ezeket az élményeket összegereblyézve meg némi képzelőtehetséget és empátiát hozzátéve már egész jó történeteket lehet(ne)kerekíteni.
Már megbocsáss, de a fentieken túl azért rendelkezem annyi anatómiai ismerettel, és ismerem annyira saját testem reagálását a különböző ingerekre, hogy viszonylag hitelesen tudjam ábrázolni két fiú nemi érintkezését ilyen irányú személyes élmény nélkül is(lám, csak előjön a szerző szakmai hiúsága!). Vannak persze olyan témák, amelyek meghaladják a képességeimet, például, ha megfeszülnék, sem lennék képes összehozni egy tisztességes leszbi történetet, még ha a téma izgató is a számomra, egyszerűen képtelen lennék hitelesen ábrázolni két lány szerelmét.
Végül: eddigi írásaimban igyekeztem az érzelmeket is megszólaltatni, ilyen értelemben én nem ismerek hetero- vagy homoszexuális érzelmeket (félreértés ne essék: nem vágyakat, vagy irányultságot!), csak két embert összekapcsoló őszinte, tiszta érzést. Oszt annyi.

Ha van még türelmetek, várjátok meg az 5. részt.

Mindkettőtöknek őszinte köszönetem!

Kellemes, ízlésesen ábrázolt történet, és jóllehet az első két szavazódtól egy acélos 2-est kaptál, harmadikként igyekeztem feltornászni az átlagodat - mintegy a megelőlegezett bizalom jeleként - mert kulturált stílusod alapján a többre hivatott szerzők közé sorollak. És most a kritika. Hogy a végén kezdjem: kár, hogy nem folytattad az eseményeket a szobában, mert már csak a szereplők számából ítélve is jócskán van még lehetőség a közös szexélmények kiteljesítésére, és ebben a történetben sokkal több van. Ne vedd (szemérem)szőrszálhasogatásnak, de kissé motiválatlannak érzem, hogy meggyőződéses puncipártiságod ellenére magadba fogadod Pistit, bár az előzmények (a felláció és az azt követő csók), a meztelen testek kavalkádja, no meg némi alkohol végképp megszabadítja a gátlásoktól az embert, és hajlandó - már csak kiváncsacsiságból is - kipróbálni magát korábban elképzelhetetlennek tartott nemi szerepben, ez teljesen OK. Más kérdés, hogy a Pisti általad leírt behatolása nem igazán lehetett kellemes élmény, ezért gyorsan hozzáképzeltem egy jó adag síkosítót, így azért csak könnyebb, arról nem beszélve, hogy előtte nyilván egy alapos öblítést is végeztél, mert ez - akár hetero, akár homo anális érintkezésről van szó - jó érzésű ember számára elkerülhetetlen, ezt már egy néhány alkalommal kifejtettem. Persze, ha egy hirtelen feltörő vágy irányítja az eseményeket, a következményeket viselje a behatoló!
Mindezeket természetesen nem bántó szándékkal jegyeztem meg, és a szavazatom mértékét (10-es)egyáltalán nem befolyásolja a véleményem.
De a jó ég áldjon meg! Másszatok már végre ki abból a qrva kádból, oszt folytassátok a szobában azzal, akit éppen magatok mellett találtok,mert ezt így nem szabad befejezni!

Ehhez nincs mit hozzátenni, 10-es, mint az előzőek, oszt annyi!

Klassz!

Kellemes, könnyed történet, látszik, hogy nem okoz nehézséget a kulturált fogalmazás. Két megjegyzésem van. A tartalomról szólván: egy misét - bocsánat, nős pap esetében istentiszteletet, esetleg szent liturgiát - megért volna, hogy nem csak utalásszerűen jelzed, hanem (akár egy fejezetet is rászánva!)részletesen leírod a három év előtti egymásra találásotokat, ami azt a bizonyos őrjítő szenvedélyt felgyújtotta benned, így olvasóként jobban átéreztem volna csillapíthatatlan vágyadat. Formai megjegyzésem: elfojtja és nem elfolytja, félrehúzta és nem félre húzta (nem térfélről van szó!), továbbá indokolatlannak érzem a mondatonkénti tagolást, ez csak akkor célszerű, ha minden mondatnak külön hangsúlya van. Ezek az apróságok természetesen nem befolyásolják a történeted értékét, így tovább!

Tartom magam a fogadalmamhoz. Inkább nem szavazok...

Köszönöm!

Ízlésesen megírt, jó történet. Gratulálok.

Kedves Partysun!
Ha továbbra is tartod a színvonalat, nem én leszek az egyetlen, aki örömmel fogadja újabb történeteidet. Minden adottságod megvan, gördülékeny, jó stílusban írsz, választékosan fejezed ki magad, kerülöd - még a magasabb pontszámok reménye ellenére is - a fölösleges trágárságot. Utóbbi elég érzékenyen koppan nálam, néha kitűnő történeteket is undorodva olvasok az öncélúan alpári kifejezések miatt. Nyilván fiúk-férfiak párbeszédében néven nevezi az ember a nemi szerveket, vagy a nemi aktust, nő jelenlétében ez már visszatetsző. Én nem megbaszom a kedvesemet, hanem szeretkezem, egybeforrok, ágyba bújok stb. stb. vele, ő nem szopja a faszomat, hanem fuvolázik, ajkaival cirógatja a dákómat, cukimat, farkamat, hadd ne soroljam tovább, pontosan tudod, milyen stílusjegyekre utalok. Maradj ezen az úton és további sok sikert kívánok'

Köszönöm mindkettőtöknek. Ha valaki a nyilvánosság elé tárja a művét, kötelessége fokozott gonddal ügyelni óriási kincsünk, a gyönyörű anyanyelvünk védelmére.

Természetesen sikerült, minden OK! Ha megtisztelsz, szívesen fogadom a mondandódat az oz4@freemail.hu címen, bár a " régi és gusztustalan" jelződ nem sok jóval kecsegtet. Éppen ezért előre mondom, hogy - bár nyilván nem tudhatom, hogy mi a szándékod a történeted közlésével - nem tisztem bárki tetteit megítélni, mert mindennapjaimban igyekszem egy majd' kétezer éves elvet követni: "Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!"(János 8.7.)

Tisztelt Szerkesztőség!

Köszönöm válaszotokat, nagyon megnyugtatott, hogy nem követtem el etikai vétséget. Ennek ellenére - vagy éppen ezért - a továbbiakban sem kívánok élni a felkínált lehetőséggel, mert ízléstelennek tartom, ha egy író felpontozza a saját művét - gyenge osztályzatot meg miért is adna rá, ha olyan, akkor inkább be se küldje! - ezért újólag megerősítem törlésre vonatkozó kérésemet. Ítéljen a nép!
Én csak akkor szavazok, ha az értékrendemnek megfelelő történet legalább 8-ast ér nálam, akkor is néhány soros megjegyzéssel kiegészítve, lepontozni senkit nem fogok, legfeljebb nyelek egy nagyot a gyenge történet miatt - ha egyáltalán van erőm végigkínlódni magam rajta - aztán gyorsan tovább lapozok.

Üdv: Author04

Tisztelt Szerkesztőség!
Számomra nagyon nehezen megemészthető vétséget követtem el, ezért is fordulok a nyilvánosság előtt Hozzátok, mert érzésem szerint az embernek emelt fővel kell vállalnia cselekedetei következményeit, még ha hibázott is. Arra kérlek Benneteket, hogy a közölt történeteimből töröljétek a saját szavazataimat, becstelenség volt a részemről, megérdemelném, hogy kizárjatok a további közlésből, de én szeretek tiszta lelkiismerettel élni és írni. Mentségemre szolgáljon - ha ez elfogadható magyarázat - hogy az első alkalommal csak a rendszer működését szerettem volna kipróbálni - más kérdés, hogy akkor miért nem más szerző művével tettem? - utána viszont a sértett hiúság és megbántottság (1-es, 2-es értékelés, holott tudom, hogy ennél sokkal többet ért!) vezetett a csalásra. Szégyellem magam, mert így saját elveimet tagadtam meg. Kérem, hogy töröljétek a saját szavazataimat, mert ha műveim színvonalával nem tudom kivívni olvasóim tetszését, akkor hiába szavazok akár 30 fiktív néven is, az csak önámítás. Más kérdés, hogy a nyilvánvalóan meglévő rosszindulatot (szisztematikus 1-es komment nélkül)nem tudom kezelni, de nem is akarom. Akinek tetszenek a történeteim, tiszta szívükből szavaznak. Még egyszer bocsánatot kérek, ettől kezdve csak a véleményükkel megtisztelő olvasóim megjegyzéseire válaszolok.
Ui.: Mivel nem emlékszem pontosan, hogy mikor szavaztam magamra, minden általam írt történethez hozzáillesztem ezt a közlést és elfogadom az olvasók megvető véleményét, még ha ezzel fel is kell vállalnom az esetleges további alacsonyabb tetszési mutatókat, mer'hát becsülete csak egy van az ember fiának, oszt' ha valaki egyszer elb@ssza a kalapácsnyelet, igen nehéz helyretenni a dolgokat.

Tisztelt Szerkesztőség!
Számomra nagyon nehezen megemészthető vétséget követtem el, ezért is fordulok a nyilvánosság előtt Hozzátok, mert érzésem szerint az embernek emelt fővel kell vállalnia cselekedetei következményeit, még ha hibázott is. Arra kérlek Benneteket, hogy a közölt történeteimből töröljétek a saját szavazataimat, becstelenség volt a részemről, megérdemelném, hogy kizárjatok a további közlésből, de én szeretek tiszta lelkiismerettel élni és írni. Mentségemre szolgáljon - ha ez elfogadható magyarázat - hogy az első alkalommal csak a rendszer működését szerettem volna kipróbálni - más kérdés, hogy akkor miért nem más szerző művével tettem? - utána viszont a sértett hiúság és megbántottság (1-es, 2-es értékelés, holott tudom, hogy ennél sokkal többet ért!) vezetett a csalásra. Szégyellem magam, mert így saját elveimet tagadtam meg. Kérem, hogy töröljétek a saját szavazataimat, mert ha műveim színvonalával nem tudom kivívni olvasóim tetszését, akkor hiába szavazok akár 30 fiktív néven is, az csak önámítás. Más kérdés, hogy a nyilvánvalóan meglévő rosszindulatot (szisztematikus 1-es komment nélkül)nem tudom kezelni, de nem is akarom. Akinek tetszenek a történeteim, tiszta szívükből szavaznak. Még egyszer bocsánatot kérek, ettől kezdve csak a véleményükkel megtisztelő olvasóim megjegyzéseire válaszolok.
Ui.: Mivel nem emlékszem pontosan, hogy mikor szavaztam magamra, minden általam írt történethez hozzáillesztem ezt a közlést és elfogadom az olvasók megvető véleményét, még ha ezzel fel is kell vállalnom az esetleges további alacsonyabb tetszési mutatókat, mer'hát becsülete csak egy van az ember fiának, oszt' ha valaki egyszer elb@ssza a kalapácsnyelet, igen nehéz helyretenni a dolgokat.

Tisztelt Szerkesztőség!
Számomra nagyon nehezen megemészthető vétséget követtem el, ezért is fordulok a nyilvánosság előtt Hozzátok, mert érzésem szerint az embernek emelt fővel kell vállalnia cselekedetei következményeit, még ha hibázott is. Arra kérlek Benneteket, hogy a közölt történeteimből töröljétek a saját szavazataimat, becstelenség volt a részemről, megérdemelném, hogy kizárjatok a további közlésből, de én szeretek tiszta lelkiismerettel élni és írni. Mentségemre szolgáljon - ha ez elfogadható magyarázat - hogy az első alkalommal csak a rendszer működését szerettem volna kipróbálni - más kérdés, hogy akkor miért nem más szerző művével tettem? - utána viszont a sértett hiúság és megbántottság (1-es, 2-es értékelés, holott tudom, hogy ennél sokkal többet ért!) vezetett a csalásra. Szégyellem magam, mert így saját elveimet tagadtam meg. Kérem, hogy töröljétek a saját szavazataimat, mert ha műveim színvonalával nem tudom kivívni olvasóim tetszését, akkor hiába szavazok akár 30 fiktív néven is, az csak önámítás. Más kérdés, hogy a nyilvánvalóan meglévő rosszindulatot (szisztematikus 1-es komment nélkül)nem tudom kezelni, de nem is akarom. Akinek tetszenek a történeteim, tiszta szívükből szavaznak. Még egyszer bocsánatot kérek, ettől kezdve csak a véleményükkel megtisztelő olvasóim megjegyzéseire válaszolok.
Ui.: Mivel nem emlékszem pontosan, hogy mikor szavaztam magamra, minden általam írt történethez hozzáillesztem ezt a közlést és elfogadom az olvasók megvető véleményét, még ha ezzel fel is kell vállalnom az esetleges további alacsonyabb tetszési mutatókat, mer'hát becsülete csak egy van az ember fiának, oszt' ha valaki egyszer elb@ssza a kalapácsnyelet, igen nehéz helyretenni a dolgokat.