A+ A-

Éj az edzőtáborban

A tavasz végi Balaton friss volt, tiszta és csendes. A nyaralók még a városokban voltak, mert tartott az iskola, az idő viszont az örömöt adó napokat idézte. Ideális körülmény az edzőtáborozáshoz.
Korán nyitott a tihanyi kemping, hét közben nem volt vendég. Az igazgató, öregdiákunk, invitált, vigyük le a kosarasokat edzőtáborba. Össze is szedtünk egy csapatot. Bitumenen játszottunk, sátorban aludtunk. Rohadt jó munkát végeztünk. Együtt edzett az egész társaság, a srácokat nagyon feldobta az együttlét, ez volt aztán az intenzitás. A mezek, a fürdőruhák és az izzadt testek állandósulása különös hangulatot teremtett. A holdas fürdőzések meztelenül folytak, ez furcsa módon tette lehetővé egymás megismerését. Mindenki látta a másikat, ki - ki megnézte magának pontosan azt, amire kíváncsi volt, megállapította, hogy így képzelte - e el, aztán kész. 15 szinte egyforma kamasz, akik ennyi ideig még képesek elviselni egymást. Szerettek kosarazni, ez összetartotta a társaságot.
Volt egy fiú, aki kirítt a többi közül. A Pali. Rövid hajú, keskeny vállú és csípjű srác volt, még alig kamaszodott, de vagányul és ügyesen kosarazott. Bár nem volt sem magas, sem túl erős, de termetéhez képest nagyot ugrott, sokáig tudott a levegőben maradni, gyors volt, technikás és remek irányító. Állandóan játszani akart. Nem kellett visszafogni, jól szervezte a játékot, a többiek örültek a remek átadásainak, és olyan alsó szerelései voltak, hogy tanítani lehetett. Szövegben és fejben túl is volt a labdával még küszködő többi srácon. A 15 évesek szögletessége nála nem következett még be, lazán és gyorsan sajátított el minden mozgáselemet, és gördülékenyen, helyenként kifejezett szépen hajtotta végre őket.
A srácoknál komoly gond volt az alapállással, Palit kivéve. Ő mutatta be a szabályos, hatékony lábmunkát, én pedig biztattam a többieket, figyeljék és próbálják utánozni a mozgását. Dobásnál, cselezésnél, védekezésnél. Soha ilyen tanulékony kosaras nem volt a kezem alatt. Tartottam tőle, hogy a fiúk megneheztelnek rá, annyiszor állítottam példaként eléjük. Hamar észrevettem azonban, hogy Palit mindenki szereti. Hiába volt sikeresebb náluk, nem tekintették vetélytársnak. Ez talán azért volt, mert Palin nem volt még semmi férfias. Ezek a srácok tökéletesen elfogadták, büszkék voltak rá, gyönyörködtek a mozgásában. Valószínű azonban, hogy ha Pali is csajozott volna, akkor esetleg egyszer - egyszer elverik. A rivalizáláshoz kisfiúnak tekintették.
Történt aztán, hogy edzőmeccset játszottunk Füreden, Pali végigjátszotta a meccset, dobott 25 pontot. A mérkőzés utáni kiértékelésen megmondtam, hogy ő volt a legjobb, és ha így megy neki tovább, már idén beteszem az ifibe. A többiek őszintén megtapsolták. Ez úgy hatott rá, mintha lovaggá ütöttem volna. Vagy kineveztem volna az apródommá. Nem lehetett levakarni.
A meccs után nem mentünk egyenest haza. K. elvitte a Wartburgján a cuccokat, a társaság meg leszállt a buszról a félúton levő csárdánál, sörözni, üdítőzni. Pali szorosan mellettem. Tudták, hogy szeretek meccset elemezni, Palika provokálta magának a dicséretet. Ebben én nem fukarkodtam, mert igazán tetszett, ahogyan játszott, meg úgy gondoltam hogy a fiúkra ösztönzően hat a pozitív példa.
Időközben összejött a kuglis társaság. Odamentünk nézni. A falusi, fajárdás kuglipályán nem lehetett nagyon villogni. Ennek ellenére a kosaras gyerekeket vonzza minden, ami gömbölyű.
Közeledett az utolsó busz ideje. Visszamentünk az asztalainkhoz, mert vétek lett volna a kifizetett söröket a pohárban hagyni. Jött a busz. Rohant a társaság, a Pali meg sehol. Mondják a srácok:
- Feri, várd meg, úgyis boldogtalan lenne, ha nem veled mehetne haza. - A sok hülye kamasz meg röhögött is ráadásul.
A busz ment, Palika meg a kuglizókat nézte. Mondom neki, megyünk gyalog Tihanyba. No nem volt valami boldog. Flasztergyerek volt, kissé rémítette az éjszaka, a távolság, az, hogy sehol semmi. Nekivágtunk az országútnak. Balra csillogott Füred, Tihany azonban az erdőbe burkolózott. Tiszta, csillagos éjszaka volt, a Hold éppen kelőben. Üvöltöttek a tücskök, tompa meleg szállt felénk, ballagtunk, nem volt kedvünk beszélgetni. Aztán jött egy fuvallat, megborzongtunk, Pali belém kapaszkodott, a hónom alá bújt, és a derekamra fonta a kezét. Én átfogtam a vállát, s nem tudtam mi van. Miért bújik hozzám ez a fiú, miért hagyom, hogy hozzámbújjon. Gondolkodni kezdtem, miféle szerzet is ez a Palika. Rájöttem, hogy gyönyörű. Hófehér, hibátlan teste volt, fényes, sima fekete haja, nagy barna szeme, hosszú szempillái. Hiába volt mindig kirobbanóan vidám, az íriszében ott búját valami bánat. Nem volt rajta semmi szögletes, arányai rendkívül harmonikusak voltak. Karja - lába szabályos mértani idom, keze, lábfeje meghatóan kicsinyek. Ilyen volt a mozgása is. Őzre emlékeztetett.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.16 pont (58 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 91boy 2015. 08. 20. csütörtök 09:18
Aranyos sztori!
#5 A57L 2014. 11. 25. kedd 06:11
Jó kis történet.
#4 author04 2013. 04. 14. vasárnap 13:43
Érzelemgazdag, nagyon szép történet, élmény volt olvasni, köszönet érte.
#3 Blazselyovics Béla 2008. 08. 16. szombat 15:33
Gyönyörü történet.Jó volna ilyen sráccal szexelni.
#2 homofyu 2002. 07. 23. kedd 00:50
Imadom ezt a tortenetet. Irtora felizgatott. Bar en is egy ilyen Palival kerulhetnek ossze.
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?