Osztozás

A bátyám, Sam és a barátnője, Ginnie átjöttek hozzám vacsorázni. Igazából csak a bátyámat akartam elhívni, de ő ragaszkodott hozzá, hogy magával hozza Ginnie-t. Azt hiszem, kicsit féltékeny voltam rá. Ginnie a húszas évei elején járt és akár modell is lehetett volna. Aranyos arc, rövid szőke haj, formás test és szép mellek. Én viszont egy kicsit túlsúlyos voltam, vállamig érő barna hajjal. Én is íves voltam, de a melleim hajlamosak voltak leereszkedni a mellkasomra.

Leültünk és együtt láttunk a vacsorának. Minden gördülékenyen ment és úgy tűnt, a bátyám boldog volt, ahogy csak lehetett.

– A két kedvenc nőm! – mondta mindkettőnknek.

Kicsit összerezzentem. Utáltam hogy összekeveredtem a dögös barátnőjével. A vacsorát egy kis borral fejeztük be. Ettől megkönnyebbültem. A dolgok tovább javultak, amikor Ginnie bejelentette, hogy korán el kell mennie.

– Biztos hogy ne kísérjelek el? – kérdezte tőle Sam.

– Biztos. Maradj és segíts Ellen-nek kitakarítani, én jól elleszek.

Nem tudtam miért kellett Ginnie-nek elmennie és nem is érdeklődtem. Egyedül maradtam a bátyámmal a kanapén ülve. Mindig is csodáltam Sam-et. Szerette edzeni magát, amitől csiszolt teste volt. Tudtam, nem szabadna így néznem rá, de nem tehettem róla. Mindig szűk ruhákat viselt. Aznap este a nadrágján keresztül láttam a farkának kidudorodását.

A fenébe is... Ne szépítsük... Beindultam. Hat hónapja nem voltam másik férfival. Ráadásul a bor kezdett belőlem beszélni. Úgy tűnt Sam nem bánta, hogy a lábam hozzáért az övéhez. Nem tudom, mi jött rám. A lábához súroltam az enyémet, amitől furcsa pillantást vetett rám. Azon tűnődtem, vajon tudja-e hogy megpróbálok rámozdulni.

– Meg kell kérdeznem: mit látsz Ginnie-ben?

Sam azt hitte, őszintén kérdezem. Elkezdett lekesedni, hogy milyen nagyszerű lány. Még azt is elhintette, hogy jó az ágyban. Nem bírtam tovább hallgatni. Odanyúltam és a combjára tettem a kezem.

– Ellen?

Az arcán kérdő pillantás volt. És akkor túl messzire mentem. Odahajoltam és átkaroltam a nyakát. Az övéhez emeltem az arcom és határozottan megcsókoltam. Megpróbált visszahúzódni, de nem engedtem.

– Mi folyik itt? – kérdezte.

– Féltékeny vagyok, rendben?