Hétvége a nagyiékkal 2. rész



Heather beleegyezik egy telefonhívásba, amelynek messzemenő következményei lesznek.
Heather kortyolt egyet a merlotjából, és újra megnézte a telefonját. A férfinak lassan hívnia kellene. Várakozás közben a szíve hevesen vert. 8 hónapja vált el, és 3 hónapja töltötte be a 40-et! De betartotta a magának tett ígéretét. Nyitott a világ felé. Csatlakozott egy társkereső oldalhoz, jobbra-balra lapozgatott, és még néhány kellemes beszélgetést is lefolytatott. Aztán összejöttek Michael-lel.
Michael egy magas, széles vállú, 40-es évei közepén járó férfi volt, zöld szemekkel és barna hajjal, amely a halántékánál kezdett őszülni. Jóképű volt, fitt, és az egész túl szép volt ahhoz, hogy...
Három éve vettem feleségül Lorit. 32 éves csinos hölgy volt, nem tudtam neki ellenállni. Hosszú szőke haj, tengerkék szemek, telt ajkak, sportos test, hosszú, formás lábak; és még folytathatom tovább és tovább.
Két évvel ezelőtt találkoztam vele a munkahelyemen. Én egy középkorú nőgyógyász voltam, ő pedig nővér ugyanott. Ő nem csak egy cukorfalat; Lori keményen dolgozó, elkötelezett és megbízható nővér. Kezdetben haboztam közeledni hozzá a köztünk lévő jelentős korkülönbség miatt: tizenhat évvel voltam idősebb nála.
Mielőtt találkoztam Lorival, amolyan nőcsábász voltam. A nők jó fogásnak tekintettek a megjelenésem miatt: 180 cm/ 90 kiló. Az erőteljes, heti többszöri edzőteremben...
A következő héten vártam a napot amikor jön, a feleségemmel semmi akció nem volt, így csak gyűlt bennem az anyag! Belépett, megkérdezte, hogy egyedül vagyunk-e és amikor bólintottam, már térdelt is elém. Elővettem a farkam, mire hátratette a kezeit és jelezte, hogy az ahogy múltkor megkúrtam a torkát, nagyon izgató volt számára. Több sem kellett, hiszen kevés nőt izgat a habos-nyálas-öklendezős szopatás. Most sem bírtam sokáig, üvöltve élveztem össze Emesét, még az orra hegyéről is csöpögött a geci. Gyönyörű volt a látvány
– Fotózhatok? – Kérdeztem a telefonomat felmutava
– Persze, de a férjem nehogy belefussont valamilyen pornóoldalon! – mondta nevetve.
Nyugodt szívvel ígértem...
... Elmondtam honnan, milyen körülmények közül jöttem, azok után még a szexet is nehezen sikerült veled átélni, elhinni. Nagyon jó volt együtt, nem hittem volna én sem, hogy ilyen rövid idő alatt megszeretlek. Becsüllek azért, amit elmondtál, hogy nyíltan kijelentetted, folytatni akarod, de velem együtt. Nekem nagyon nehéz elképzelni, megszokni, ráállni, hogy megosszalak másokkal is, ha együtt fogunk élni. Abban igazad van, hogy akaratod ellenére nem zárhatlak be. De neked is meg kell érteni, hogy én, aki ugyan néha szexszeltem már előtted korábban, de párkapcsolatban egyetlen percet sem éltem, végre találtam valakit, akivel szívesen élnék együtt, akár örökre is, akkor ő kijelenti, hogy igaz...
A napi szokásos körutamon voltam. Most komolyan?! Megbolondultak az emberek, vagy csak velem szórakoznak?! Már megint nem az automatába rendeltek. Millió cím, millió lépcsőház, és ha minden flottul megy, akkor is belecsúszom a délutáni dugóba. Már épp ezen dühöngtem magamban, mikor megcsippant a telefonom.
– A jó kurva anyátokat, hogy nem tudtok leszakadni rólam a szaros kör e-mailetekkel! Tiltalak, mint az állat! – Mondtam ki hangosan.
Úgyis csak a csomagok hallanak, még ha éppen csend van is körülöttem. Este úgyis letiltom azt a reklámgenyót, ha megint körlevelet küldött. Jónéhány csomagot nem vettek át, nem volt otthon a címzett, így a rengeteg cím ellenére is gyorsan...
Vasárnap hajnal van.
A kakas már kikukorékolta magát. Meztelenül fekszem egy huszonhárom évvel fiatalabb nő oldalán. Bájosan szép, üde, mindig kívánatos és most, hogy alszik... egy tündér. A szuszogásával, halk horkolásával, az egész lényével.
Én közelebb az elmúláshoz, parasztemberként most nem éves számadást végzek, hanem csak számba veszem az életem.
Egy falu széli birtokra hozott a gólya sok évvel ezelőtt.
Ameddig a szem ellátott, minden a családomé volt. Nagyapám a TSZ élén állt, helyét később apám vette át...
Szollár Márk felvidéki srác vagyok, sajnos (vagy hál’ Istennek? ) jelenleg nem férek be apám szlovák birodalmába, igy egy magyar érdekeltségében dugtak el. Huszonnégy évesen itt ülök a 176 lakásos, frissen átadott lakópark hatodik emeletén, az egyik erkélyes saroklakásban, ami egyben az irodám is. Előttem papírok, e-mailek, fényképes jelentések, a frissen bejelentett hibák listája. Ez az én alibim.
Repedező vakolat, nem záródó teraszajtó, csöpögő csap, zajos lift, felpúposodó szalagparketta, és még sorolhatnám. De persze a legfontosabb, hogy ki javítja, mikorra, mennyiért, és kinek a zsebéből? Megy-e csúszó pénz? A pozícióm neve szépen hangzik: reklamációs vezető, de a valóságban ez egy...