Hírek

JÚN.
3.
2025

80-as évek 45. rész - Hétvége

Drágámhoz péntek este 8, Somogy-epressz. De ha ő ül rajta, akkor szexpressz. A délutáni eső után megint kisVelence a vasútállomás előtt. Ki volt az a marha aki a város legalacsonyabb pontjára tette az állomást? Lehet arra gondolt hogy nem csak vonattal, hanem akár hajóval is lehet ide érkezni.
NOHAB balról be, szállnak le a népek, az én ragyogó szépségem is köztük, mintha évek óta nem láttuk volna egymást, úgy megörültünk. Csak a fél állomás nézett, de ki nem sz@rja le? Krisztina előadta a „Hal a szatyorban” című monodrámát, legalábbis úgy pislogott. Eriggy át, itt van az állomással szemben a színház, ott add elő magad! De énutánam Krisztina is megkapja a sok-sok puszit, igaz addigra már...


Szemléletváltás

Ülök a rendőrség rideg várójában, a műbőr szék nyikorog alattam, a plafonon neoncsövek zúgnak. Várok. Még mindig. Ahogy itt ülök, leperegnek bennem az életem egész eddigi történései. Az én filmem.
Már kislánykoromban tudtam, hogy mi akarok lenni. Körzeti megbízott. Ott a faluban, ahol felnőttem, a rendőr szent volt, meg félelmetes. Mindenki köszönt neki, és senki nem mert vele viccelődni. Vele szemben tisztelet, – meg egy kis gyomorgörcs – járt a szolgálati egyenruhához, akire akárcsak ránézett. Én meg csak álltam az utcán, a kék villogót bámulva, és azt motyogtam magamban, Egyszer én is ilyen leszek.
Beadtam a jelentkezést a rendészeti suliba. Az orvosi vizsgálat? Simán ment....


JÚN.
2.
2025

A falu szolgálatában 4. rész

Most kezdtem igazán megérteni, mire célzott Zalán azzal a sejtelmes félmosollyal meg a „kicsi pluszokkal. ” Az ember nem gondolná elsőre, hogy a falugondnoki munka mellé hárem is járhat, de pár hónap leforgása alatt szépen kialakult egy három fős „váltásom”, észrevétlenül, természetesen. Már nem volt szükségem a markom hűséges szolgálatára, mert mindig akadt egy meleg test, egy puha comb, egy hívó tekintet, ha úgy kívántam. Logisztikában is fejlődtem. Tudtam, mikor ki a soros, mikor kitől kell távol maradni és hogyan lehet úgy szervezni a délutánokat, estéket, hogy senki ne találkozzon senkivel és hogy mindenki úgy érezze, ő a kivételes. A faluban persze suttogtak. Azok se voltak buták....


Az ismeretlen

A szokásos munkanapomon, a kedvenc éttermemben ebédeltem. A szemben lévő asztalnál egy gyönyörű, vörös hajú, kedves arcú szépség evett. Még nem láttam soha, nem tartozott a törzsvendégek közé. Pár évvel lehetett fiatalabb nálam, úgy 25 és 28 év körüli, vékony testalkatú, formás idomokkal, közepes, de annál keményebb cicikkel, melyeket a mély dekoltázsa tett felettébb izgalmassá. Az asztalnál ülve csak sejthettem derekának, csípőjének és fenekének formáját, de el tudtam képzelni az összhatást tekintve. Hosszú, formás lábai összezárva pihentek és egy csinos piros magassarkút viselt. Fehér, testhez simuló blúz és térdig érő fekete szoknya volt rajta. Sokszor felejtettem rajta a szemem, evés...


JÚN.
1.
2025

Pincsik

Alíz a fizetésére várva, mosogatószer híján épp a háromnapos mosatlan kávéscsészéket vizslatta a minigarzon konyhájában, amikor megcsörrent a telefonja. A kijelző ismeretlen telefonszámot mutatott, ami – tapasztalatból tudta – mindig vagy biztosításos, vagy végzetes.

– Virág Alíz kémia tanárnő? – Szólt bele egy határozott női hang.
– Igen?
– A Környezetvédelmi Minisztériumból keresem. Holnap kora reggel, hajnali tizenegykor megy önért a szolgálati jármű. Meghallgatás lesz.
– De én nem is...
– Lenke voltam. Viszonthallásra! – Katt.
Alíz úgy nézte a megszakadt vonalat, mintha attól várna választ. Mégis mit hallgatnak meg? A kedd esti benzin áremelést? Másnap...


Húgom fantáziálása 3. rész

Vasárnap reggel viszonylag korán ébredtem, és mivel mindenki otthon volt úgy döntöttem elmegyek zuhanyozni, hogy első legyek és ne keljen várnom.
Már a törölközésnél tartottam, mikor hirtelen benyitott a húgom. Csupán egy fehér szatén spagettipántos pizsama felső és egy hozzá tartozó szatén bővebb rövid szárú lenge kis alsó volt rajta.
– Jó reggelt, remélem nem zavarok. Mondta mosolyogva, majd lenyúlt a puncijához.
– Jó reggelt. Mit szeretnél már ilyen korán reggel? Nem zavar, hogy mindenki itthon van?
– Csak rajtad múlik milyen gyorsan végzünk, csupán egy újjabb kis arckrémet szeretnék.
– Tényleg nem vagy százas hugi, addig fogod ezt csinálni míg lebukunk. De eközben...


Lángoló börtön 3. nap

Alig telt el éjfél után fél óra, mikor kattant a cellájuk vasajtajának nehéz zárja.
Flinn Ashton űzött vad módjára ugrott fel a priccséről, miközben Bull hatalmas pőreségével egyenesedett fel ültében, továbbra is azzal a flegma tekintetével.

– Nyugi, szivi. – morogta oda a megrezzent cellatársának, miközben rendszeres izommunkákban részesített végtagjaival és törzsével nyújtózkodott lustán.
Flinn persze idegesen nézett vissza egyszer rá, egyszer pedig a páncélozott ajtóra, ami aztán nyikorogva kitárult.
Két smasszer lépett be, na meg egy harmadik, aki köztük a főfasz lehetett. Alacsony, zömök, de izmos, pitbull szerű alak volt, arca ellenszenves és agresszív. Ashton,...


A szexéhes tanárnő

A szexéhes tanárnő
A szexéhes tanárnő
A szexéhes tanárnő

MÁJ.
31.
2025

Pista, a bosszúálló

Pista, a közpénzek jámbor őre

Pista, a Polgármesteri Hivatal szolgálatvezetője már 25 esztendeje vigyázta a linóleumpadlók nyugalmát, 8 éve vezetőként. Ő volt a hivatal láthatatlan hőse, akinek a teljes nevét ugyan senki sem ismerte, de mindenki úgy hívta: „A Pista”.
Ha valaki éppen nem látta, csak ennyit kérdezett a biztiknél: „Ott van a Pista? ” Ha „Igen” volt a válasz, mindenki tudta, hogy biztonságban van nem csak a költségvetési hiány, de még a klotyókulcs is, nem beszélve az irattárban elrejtett a pénzszámláló gépről.
A polgármester, akit csak „Polgi”-nak hívtak (de a háta mögött inkább „Hisztis Hadúrnak” nevezték), még országgyűlési képviselő is volt valaha, – ha...