OKT.
14.
2025
A lelkipásztor felesége 3. rész
hetero, anál, fenekelés, férj-feleség, MILF, megcsalás, CGI/számítógéppel generált
Egyre több időt próbáltunk együtt tölteni. Már nem csak simogatás volt, hanem már puszik is, nyakra, mellre, combok közé a szőr fedte puncira. Már orálisan is kielégítettük egymást.
Az este csöndje ránk nehezedett, de köztünk nem volt nyugalom. Juli rám nézett, mintha valamit már régen elhatározott volna.
– Feküdj le! – Mondta. Nem kérve, hanem parancsolva.
Engedelmeskedtem. Ő mellém térdelt, lassan levette a pólóját, majd a bugyiját is. Egy pillanatig sem zavarta, hogy nézem. Tudta, hogy kívánom.
– Nézd csak! Ez az enyém. És most azt akarom, hogy nyaljad!
A szavai élesen vágtak, mint egy parancs. Odahúzott magához, a melléhez. Éreztem, hogy kemény, feszült,...
A telefon szinte beleordított a késő őszi vasárnap délután nyugalmába, szilánkokra törve a csendet. A család élvezte az intenzív semmittevést. A gyerekek elmélyülve, néma csendben, fejükön a fülessel, valami stratégiai játékot játszottak a számítógépen, kijelzőnek a nagy, 150 centis lapostévét használva. A nejem a fotelben olvasást mímelve szunyókált, én éppen egy sztorit írtam a tortenet. Hu-ra.
A készülék mindössze 3-4 másodpercig csörgött, mire felálltam az íróasztaltól, már el is némult. Először nem is tudtam, hol keressem, de aztán rájöttem, hogy a nappaliban van, töltőn. Odaléptem érte, a kijelző vörös betűkkel harsogta a nem fogadott hívást, pontosabban a hívó fél nevét. Horváth...
Kellett nekem feleségül mennem egy milliomos fiához! Persze vonzott a jólét, az a tudat, hogy többé nem kell hajnalban felkelnem, hogy dolgozni menjek... ráadásul Peti is elég jóképű volt. A hosszabb együttlét aztán előhozta a hibáit: mindenekelőtt lélekben anyuci kisfia maradt, amit Denise mondott neki azt szentírásnak vette. Másodszor meg – mondjuk ezt tudtam csak reméltem, hogy változtathatok rajta – irtó szerencsétlen volt az ágyban....
A következő történet egy csendes, nagyon meleg nyári éjszakához kapcsolódik. A hosszú fárasztó nap után a feleségem és a szomszédnőnk társaságában a kertben kialakított, náddal körbekerített teraszon pihentük ki a nap fáradalmait. Nagyon kellemes érzés volt az átizzadt nap után a ruháinktól megszabadulni, az üdítő tusolás után pedig a szabad ég alatt gondtalanul lazítva, fesztelenül beszélgetni.
A lányokon csak egy vékony lenge nyári ruha...
A bár füstös, hangos helyiség volt. Laura nem értette, barátnői miért ezt a helyet választották, de hát ez is a játék része volt. Együtt nőttek fel, hosszú-hosszú évek óta ismerték egymást, ez a játék viszont csak az egyetem óta van az életükben. A három grácia fogadásokat kötött, melynek tétje egy – egy feladat volt, amit az aktuális kiválasztottnak végre kellett hajtania, ellenkezés nélkül.
A feladatok sokrétűek voltak. Az ártatlan mustáros...
Egy haveréknak volt háza Tokajban, ide mentünk le pár napra kipihenni a suli fáradalmait, kiélvezni a nyár lejét. Egész véletlenül ekkor volt a Hegyalja is. A baráti társaság már régóta összeszokott volt, azért minden bulinkon/összejövetelünkön akadt új ember, aki valakinek a valakije volt és elhozta magával egy kicsit szórakozni. Ilyen új ember volt ezen történetben szereplő leányzó is; az egyik lány barátnője.
Korára, nevére már nem...
Tibor vagyok, negyvenkilenc éves. Van egy öcsém, de a felesége és az én asszonyom egyszer – tizenhat éve – úgy összevesztek, hogy a falu népe azóta is emlegeti. A vasárnapi mise után, a templom előtt estek egymásnak. Nem szépítem, a szájkarate hajtépésig fajult. A rossz nyelvek szerint lánykorukban ugyanaz a férfi járt mindkettőjükhöz, a falu bikája. Akkor és ott végleg megszűnt köztük minden kommunikáció.
Nekünk kapóra jött, hogy előtte pár nappal kaptam állásajánlatot egy száz kilométerrel odébb lévő gyártól. Egy olyan munkát, amit nem lehetett visszautasítani. Szinte menekültünk. Mindent hátra hagytunk, fogtuk a fiunkat és új életet kezdtünk. Az öcsémmel azért titokban tartottam a...
Judit elképedve, de boldog örömmel hallotta Évától a kocsiban, amivel a rendelőbe mentek, hogy ikreket vár.
– Most derült csak ki, hogy mennyire szükséged lesz a segítségemre, amit nálam nagyobb kedvvel, boldogsággal senki nem nyújtana neked. Amióta ismerlek, kedves vagy nekem, de az együtt töltött idő alatt odáig jutottam, hogy nincs olyan dolog, amit meg ne tennék érted. Már azt is megérzem, amit csak gondolsz, és mire kimondod, szinte már teljesítve van.
– Valahogy én is így érzek irántad. Megkedveltelek, a munkád tökéletes, mint nő fantasztikus vagy, nem véletlenül csábultam el párszor veled – szólt Éva, néha egy-egy pillantást vetve a vezetés közben az asszisztensére,...
Már az óvodában felfigyeltek rám, hogy milyen szépen rajzolok, hihetetlen kézügyességgel. Az általánosban már rajzkurzusokra jártam, ott vettek rá, hogy fessek is. Megtetszett. Jó eszem van, így elég volt az órákon odafigyelnem, a többi időmet a mamáméknál töltöttem a hobbimmal, a családi házukban, pár utcányira a lakótelepi harmadik emeleti otthonunktól.
Először csak tájképeket festettem, aztán állatokat, végül, mire a művészeti szakközépbe kerültem, már embereket is.
A szüleim nyugodt szívvel hagytak a mamánál, míg ők dolgoztak, szórakoztak, üdültek, mert tudták, hogy jó kezekben vagyok. Nekem a nagy házban volt egy szobám és egy festőstúdióm is. Ott lakott még a nagynéném is, – az...
A huszonhat évemhez képest sokszor koravénnek éreztem magam. Nem a hajnalig tartó bulik, vagy a csajozásos élet vonzott, hanem hogy a saját házamban igyam a reggeli kávémat, és az, hogy céges kocsival gördüljek be a parkolóba akkor, amikor csak akarok. Kötetlen munkaidőben. Anyagi gondjaim nem voltak, mert nem szórtam a pénzt, és tudtam, hogy a korombéli átlaghoz képest jóval stabilabban állok a lábamon. Ezt persze nem hangoztattam, mert a munkahelyen az irigység gyorsabban terjed, mint bármelyik akciós termék.
A Metropolitan Egyetem marketingkommunikáció szakán végeztem, gyakorlatorientált képzésen. Ott ismertem meg azt a srácot, aki két évfolyammal járt fölöttem. Ő ma már a hálózat...
