MÁJ.
17.
2026
Vasárnapi sütemény 2. rész
leszbi, hermafrodita/transznemű, MILF, néger, romantikus, CGI/számítógéppel generált, fordítás
A szemem kipattant.
A fény már nem csak égetett – vakított. De ahogy a hunyorítás után a szoba lassan élesedett, megláttam.
Ott ült az ágy szélén. Meztelenül. A sarkán.
Nagyi.
A nagymamám. Dóri élettársa. Az öt éve vele élő nő, akit gyerekkorom óta szerettem. Ott ült, keresztbe tett lábbal, a keze a térdén nyugodott. Nem mosolygott. Nem is nézett szigorúnak. Csak nézett. Minket.
Én – Dóri mellett, a nedveinkkel a bőrömön, a kezemben még mindig a másik nő mellével – felugrottam.
A mozdulatomban semmi kecsesség nem volt. A takarót kaptam fel, a lábam közé gyűrtem, ahogy a zavar diktálta. A heréim összehúzódtak a reggeli hűvöstől és a...
Egy újabb álmatlan éjszaka után végül feladtam, hogy aludni próbáljak, és felkeltem zuhanyozni. Sokkal korábban volt még a szokásosnál, ezért igyekeztem a lehető legcsendesebb lenni, hogy Alex tovább alhasson.
A hidegvíz csak átmeneti enyhülést hozott. Vacogva folyattam le a jeges vizet a melleimen és a lábaim között, abban a reményben, hogy ezzel valamennyire csillapítom az izgalmamat. De tudtam, hogy amint megkapom az emlékeztetőimet és megcsinálom a reggeli három gyakorlatot, megint teljesen fel leszek ajzva.
Összerezzentem, amikor Alex belépett a fürdőszobába. Éppen kiléptem a zuhany alól.
– Korán keltél, ribanc.
– Nem tudtam aludni, úrnőm – feleltem, és küzdöttem...
Gábor a felesége halála után felszámolta addigi életét. Eladta a vállalkozásait, néhányat a lányára hagyott. Vásárolt magának egy tóparti házat, amit erdei ösvények öleltek körül. Ide vonult vissza a gyászával, nagyon nehezen tudta elfogadni szeretett felesége elvesztését. Csak a lánya Vera, és az unokája Luca látogatásait fogadta. Vera harmincöt éves volt, ahogy teltek az évek egyre jobban hasonlított az anyjára. Luca tizenhat éves, fiatalos energiája jókedvvel, töltötte meg a házat.
Egy évvel az anyja halála után Vera ügy döntött ideje kimozdítani az apját a nyomasztó depressziójából. Ezért összepakolt és leköltöztek a lányával az apjához. Ehhez az is hozzájárult, hogy most szabadult...
Visszafeküdt mellém.
A lepedőn a teste – az a telt, meleg, asszonyos test – hozzám simult.
Aztán a lábát szétnyitotta. Nem finoman. Nem félénken. Szinte spárgába tette.
A levegő a szobában megfagyott.
– Gyere – mondta. A hangja nem duruzsoló. Nem mélyen nőies. Olyan volt, mint egy tárgy. – Bassz meg. De mást már ne kérj.
Megdöbbentem.
Nem a szavaktól. Hozzá voltam szokva az effajta stílushoz. A követelőző kitárulkozáshoz. A nádszál csajok, pénzlesők néha ilyenek voltak. Amikor a lakásokat firtatták. Amikor a pénzt kémlelték a szemem mögött. De ott mindig adnom kellett valamit. Ruhát. Ékszert. A lakásom. A biztonságot. És a szex – az fizetség volt. Számolható....
Gergő nem várt sokáig a terve megvalósitásával, ezért a kártyapartit követő héten felhívta a barátját Gábort és feldobta neki hogy jó lenne egy bulis hétvégét szervezni Gáborék erdelyi házában. Gábornak tetszett az ötlet és egyből hozzátette hogy Mártit is hívják meg a buliba, ezen Gergő jót mosolygott hiszen ez volt amúgy is a szándéka, de így Gábor megkönnyitette a dolgát mert nem neki kellett felhozza ezt a lehetőséget.
Gábornak és feleségének Klárinak volt egy nem túl nagy, de annál romantikusabb, otthonosabb faházuk a Börzsönyben, mélyen az erdőben szomszéd mentesen. Hasonlóan Gergőhöz és Melindához, Gábor és Klári is nyitott volt minden jóra az életben és nem nagyon volt tabu...
Már csak egy megbeszélés volt hátra aznap. Összeszorítottam a számat. Ki az a barom, aki fél ötre tesz be egy meetinget? Már csak az hiányzott volna, hogy péntek legyen.
A mindennapos fenekelések és kényeztetések plusz kihívásai ellenére is „jó kislány” voltam egy hétig. Büszke voltam rá, hogy nem élveztem el.
A múlt hétvégét azzal töltöttük, hogy átbeszéltük az összes szabályt. Megígérte, hogy ha jó kislány leszek, – azaz engedelmes ribanc – elsején elélvezhetek. Csak hétfőn, munka közben esett le, hogy az április elseje lesz. Nem érdekelt, amíg betartja az ígéretét, és eljuttat az orgazmushoz, addig mindegy volt a dátum.
Összeszorítottam a combjaimat, és elképzeltem, ahogy Alex...
Ez biztosan isteni gondviselés volt az álmaim számára. Követtem ezt az írónőt a vérfertőzés-történetek írásának számos útján. Szavai a lelkemig hatoltak, és kénytelen voltam eleget tenni a kérésének, hogy amatőrök pózoljanak a novelláskötetébe és talán egy a történeteit dokumentáló filmhez is. Tehetetlen voltam, de muszáj volt anyámat is bevonni. Hadd kezdjem az első felolvasással, és azzal, hogyan jutottam el attól a ponttól kezdve, hogy szeretkezni akartam anyámmal.
Anyám, Talia, és apám, Bernard, már jó ideje házasok. Közvetlenül az egyetem után házasodtak össze és három gyermekük született, én és a két nővérem. A nővéreim 25 és 23 évesek én pedig éppen most töltöttem be a 21-et....
