Nyilvános bűnök 2. rész

Diána nemhogy megijedt volna, a hírre valósággal lángra lobbant. A tekintete elhomályosult a kéjtől, a puncija görcsösen, mohón rándult rá Gábor faszára. Lassan megfordította a fejét, és egyenesen a sötét üveg felé nézett, pontosan az idegen arcának irányába. Tudta, hogy a férfi látja őt.
– Hadd nézze, Gabi... – suttogta hátrafordulva, miközben szándékosan még magasabbra emelte a csípőjét, azután teljes súlyával visszahuppant a férfira. – Nézd meg te is... látod, mit csinál?
Gábor rémülten pillantott ki a lány válla felett. Az idegen odakint láthatóan teljesen megőrült a látványtól. Nemhogy elment volna, de a zsebébe nyúlt, kibújtatta a faszát a nadrágjából, és a hideg éjszakai levegőben, a kocsitól alig egy lépésre, vadul verni kezdte magának. A szemei megigézve tapadtak Diána mozgó testére, a nő felhúzott szoknyájára és a két test ritmikus, nyers találkozására.
– Istenem, nézd, Gabi... – lihegte Diána, és az extázis teljesen elöntötte az agyát. A tudat, hogy egy vadidegen férfi ott áll a karnyújtásnyira, veri a faszát, és az ő testét bámulja, a legvégső hatáig korbácsolta az izgalmát. – Miattunk csinálja... miattunk veri ki! Bassz meg jobban! Hadd nézze végig, ahogy telibe versz!
A tiltott, beteges helyzet perverz energiája átragadt Gáborra is. A félelem végleg átadta a helyét egy sötét, állatias büszkeségnek és kéjnek. Megragadta Diána csípőjét, és az idegen szeme láttára, az üveg túloldaláról érkező mohó tekintet kereszttüzében, teljes erőből, gátlástalanul kezdte verni a lányt, miközben az autó vadul rázkódott a szürkületi parkoló mélyén.
Diána szemei teljesen kitágultak. A tekintete az üvegen át az idegen férfi kezére tapadt, arra a nyers, kendőzetlen látványra, ami alig harminc centire tőlük zajlott. A gátlástalanságnak az a foka, amivel a kinti férfi válaszolt az ő provokációjára, teljesen áttörte Diána minden eddigi határát. A torkából egy mély, rekedt sóhaj szakadt ki.
– Gabi... nézd a faszát... – suttogta lihegve, a hangja remegett a mindent elsöprő izgalomtól, ahogy a feje hátravágódott Gábor vállára. – Olyan rohadt nagy... és teljesen megőrül értünk. Látod, milyen kemény? Istenem, legszívesebben leengedném az üveget, és őt is szárazra szopnám, pont itt, a szemed előtt...