JÚN.
13.
2026

A szemérmetlen páros – Az utcán

Kis késéssel érkezem a házibuliba, vagyis inkább baráti összejövetelre. A francba, nem veszi fel a telefont! Nem tudom, hogy hányas kapucsengő, azt se, hogy hányadik emelet. Mikor végre bejutok, a szobába lépve, éppen csak ledobom a cuccaimat, kiszúrom az ágyat, amin az estét végig tervezem üldögélni, nyílik a teraszajtó és egy srác jön be rajta. Hirtelen mindketten a szoba közepén állunk, egymáshoz igen közel. Szemei sötét-gesztenyebarnák. Csak lazán annyit mond:
– Helóka!
Lelkének tükrei élénk tüzesek, mélybarnán igézők, izgatók, vágykeltők... Noémi! Mit csinálsz? Csak jól érezni jöttél magad, esetleg barátokat szerezni...
– Szia! – cincogom.
Nem ocsúdok fel a szemeiből,...


Rejtett területek és életmódok

Prológus
Hidden Acres egy álmos kisváros, látszólag elveszett az időben, messze feküdt minden autópályától és az egyetlen ember, aki rátalált, a reménytelenül eltévedt utazó volt. A helyi emberek barátságosak, bár távolságtartóak, de igazi földi emberek voltak. Megvoltak a maguk felsőosztálybeli társasági tagjaik, fizikai munkásai és növekvő családjaik, mint bármely más amerikai városnak, de Hidden Acres lakóit  egy olyan életmód vonzotta, amelytől a modern emberek visszariadnának. Ennek az ősi erőnek a csápjai hosszúak és kitartóak voltak. Még azokat is visszahozták az életbe, saját örömükre, akik életük vége felé költöztek ebbe az idilli faluba.

Lidia észrevette, hogy a fia,...


Egy fényképpel kezdődött 3. rész

A csillagok már fényesen ragyogtak a sötét égbolton, amikor a nő gyengéden megszólalt. Még mindig melletted térdelt, egyik kezét a combodon nyugtatva, de a figyelme teljesen a fiatal páron volt.
„Figyeljetek rám egy pillanatra” – mondta lágy, meleg hangon. „Ez egy nagyon különleges éjszaka. Egyetlen éjszaka. Holnap mindannyian visszatérhetünk a saját életünkbe, és ez a mai este csak a mi titkunk marad. Senki nem fog ítélkezni. Senki nem fog rosszat gondolni rólatok. Csak mi négyen vagyunk itt, és csak az számít, amit mi szeretnénk. ”
Eszter és Dániel csendben hallgatták. A nő folytatta, tekintetét főleg Eszterre szegezve:
„Eszter... tudom, hogy ez most hatalmas dolog neked. Az...


JÚN.
12.
2026

Anyák és szeretők 7. rész

Mindannyian láttátok már azokat a hülye fotókat, ahol egy fiú ráveszi a saját anyját, hogy meztelenül pózoljon és ahogy az valamiféle szexuális kalanddá válik. Nos, azért vagyok itt, hogy elmondjam, ez nem így történik. Ezt abból tudom, ahogy a saját anyukámmal készült fotózásom alakult.
Hadd mondjam el, hogy nem én kezdtem. Egyszerűen nem úgy történik ahogy azokban a rövid videókban mutatják.
Az egész családunk imád fotózni. Amikor áttértünk a digitálisra, anya vett egy igazán kifinomult fényképezőgépet abban a reményben, hogy jobb minőséget fog kapni. Biztos vagyok benne, hogy sok nyaralási videót tervezett amikor elkezdte. Ezzel a gondolattal beiratkozott egy fotó-tanfolyamra a...


Szüzességem elvesztése - Fekete szerető 2. rész

Reggel kipihenten ébredtem 7 órakor. Az első gondolatom azonnal a tegnapi élményem volt Johnnal. Életem első munkanapján elvette a szüzességemet egy gyönyörű fekete férfi. Még most is megborzongtam a gondolattól. Nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lesz a mai nap. Elvileg tegnap elmondtak mindent a munkával kapcsolatban, ma már bizonyítanom kell (mint a későbbiekben kiderül, ez sikerült), hogy jó alkalmazott leszek.
Anyám, aki tegnap eléggé meglepődve fogadta az első munkanapomon történteket, meglehetősen nyugodtan és  kedvesen viselkedet, főleg, hogy amint elmondtam neki esemény utáni tablettáért rohant. Kimentem a konyhába és leültem.

– Jó reggelt kislányom!
– Szia Anya....


The O Condition 2. rész - Találkozás Theoval

Újra láttam Theo mosolyát, miközben a vízi sportokról viccelődött. Nagyon büszke volt magára emiatt.

Persze, a humorán ráférne egy kis munka, de külseje tekintetében, hogy lehet ennyire tökéletes?

Theo arcán gödröcskék, éles állkapocs és egyenes fehér fogak voltak, a metszőfogai között egy apró résszel.

A laza hozzáállása csak hab volt a hab a tortán. Olyan gondtalannak és magabiztosnak tűnt. Minden, amiben nem voltam önmagam.

„Azt hiszem, befektetnek belénk. Tudomásom szerint ezt a versenyekkel és a műsorokkal is meg fogják téríteni, amiket tőlünk kérnek, mint például a búvárgálák. ”

„Fogadok! ”

A Goonnin Dale egy kis, eldugott főiskola...


JÚN.
11.
2026

Mini 1. rész

Az ágyamban feküdtem kielégülve, a plafont bámultam, és hagytam, hogy leperegjen előttem az egész életem. Néha még most is furcsa belegondolni, hogy idáig jutottam.

A szülővárosom óvárosi részén nőttem fel. Egy öreg, vastag falú házban, ami a nagyszüleimé volt. Nyáron hűvös maradt, télen meg fahéj – és vaskályhaszag lengte be az egészet. Az udvaron repedezett kövek, hátul egy diófa. Alatta gyerekkoromban órákig üldögéltem.

A szomszédban lakott a barátnőm családja. Gyakorlatilag kisiskolás korunk óta együtt nőttünk fel. Ugyanazokat az utcákat róttuk biciklivel, ugyanazokat a nyári estéket ültük végig a járdaszegélyen, napraforgómagot köpködve. Meg a titkokat suttogtuk...


A szentek bukása 3. rész

De abban a pillanatban már tudtam, hogy semmi sem lesz másképp. Mert minden ugyanaz marad. A bűnök. A kegyelmek. Az emberek.
Csak mi változunk. És néha, nagyon néha, a változás éppen ott kezdődik, ahol a paprikáskrumpli meg a száraz bor összetalálkozik az éjfélben.
Négy nap telt el a paprikáskrumplis este óta.
Nem beszéltünk róla. Nem is kellett. Laci reggelente a konyhában hagyott egy csésze teát a tűzhely mellett, én meg otthon voltam, amire ő hazajött. A találkozásaink rövidek voltak, szinte szótlanok. Mintha attól féltünk volna, hogy ha újra beszélgetni kezdünk, valami olyan történik, amit nem lehet visszacsinálni.
De a testem nem felejtett.
Én még a konyhában ültem a...


Megcsalásom története 1. rész

Apám soha nem hitt bennem. Igazából a nővéremben sem. Szerinte mindketten ostobák voltunk. Gyerekkorunkban gyakran hallottuk tőle:

– Jó, ha egyáltalán végigjárjátok az iskolát, majd semmire sem viszitek az életben.

Nem voltunk életrevalók – legalábbis az ő szemében.

Anyám ezzel szemben csendesen biztatott. Soha nem vitatkozott apámmal nyíltan, de amikor magunkra maradtunk, mindig azt mondta:

– Többre vagytok képesek annál, mint amit mások gondolnak rólatok.

Tizenhárom éves koromig valóban nem sokat mutattam. A számítógép előtt ültem egész nap. Sápadt, túlsúlyos, ügyetlen. A fociban legfeljebb kapusnak állítottak – a testem legalább kitöltötte a...