NOV.
16.
2025

Kedves jelenlegi és jövendőbeli Íróink, Fordítóink!

Van érzéked az íráshoz, fordításhoz? Kipróbálnád magad? Vagy nyelvet akarsz tanulni? Elismerésre vágysz? Írj, fordíts erotikus történeteket vagy képregényeket a Törté-Netre! :)
Továbbra is szívesen látjuk az általad írt vagy fordított történetedet, képregényedet.
Ha ötletre, segítségre lenne szükséged hozzá, az írói segédletek oldalunkon azt is megtalálod.
Minden egyes beküldött történetért vagy szöveges képregényért (legyen az saját mű vagy fordítás) 30 napos Törté-Net VIP tagságit és mellé 30 napos Goldengate.hu VIP tagságit is adunk! :)
Várjuk régi és új íróink történeteit a Tölts fel Te is! menüpontban.

További jó írást, olvasást: A 21 éves Törté-Net Szerkesztősége :)


NOV.
14.
2025

Kísérlet 1. rész

Andi vagyok. Harminckét éves. A születésnapomon elhatároztam, hogy kísérletet indítok magammal, magamról, magamért. Nem divatból, nem dacból, hanem mert elegem lett.
A döntésnek bőven van előzménye, és sajnos egyik sem túl hízelgő rám nézve. A kapcsolataim kudarcaiból egy egész disszertációt lehetne írni, a pénz szagától eltorzult férfiakról, a játszmákról, a némaságokról, a „majd hívlak”-okról.
Apám, a falu újkori ura, a TSZ elnökből lett polgármester, a „mindenkihez van egy jó szava” típus. A föld szaga a bőrébe ivódott, az elvei betonba ágyazódtak. „A pénzt vissza kell forgatni, kislányom, mert abból terem újra pénz! ” Ezt hallottam tőle, amióta csak az eszemet tudom. És hát...


Doktornénik bűvöletében 4. rész

Már messziről megismertem Veronika Ladáját az utcán a gimi oldalánák. A fehér 2101-es ott állt a patka mellett. Soha nem jönne értem, tudtam baj van és az csak egy lehet... Szívem rögtön kihagyott egy ütemet. Ma nem neki kellett volna itt lennie. A megyei tisztifőorvosnál volt megbeszélése, legalábbis ezt mondta tegnap. Megtorpantam. Kettőt hátra, egyet előre, ahogy a katonák mondják. Aztán nagy levegőt vettem, és odaléptem az autóhoz. Veronika a volán mögött ült, napszemüvege mögött mosolygott. Az a mosoly volt az, a hideg, felsőbbrendű, amiről tudtam, hogy vihar előtti csendet jelent.
– Szia, bébikém... te kis kaszanovám – mondta halkan és a hangja olyan volt, mint a penge, ami még a...


NOV.
13.
2025

Egy véletlen találkozás

Anna huszonnyolc éves, csinos, jó alakú nő, váll alá érő szőke hajjal és kék szemekkel, amelyek mögött mindig ott bujkált a csendes kíváncsiság. Budapesten élt, egy könyvkiadónál dolgozott szerkesztőként, ahol nap mint nap a szavak között élt, történeteket formált, mások gondolatait csiszolta. A munkája precizitást és türelmet igényelt, de Anna számára ez nem teher – inkább menedék volt. A könyvek világa biztonságos, kiszámítható, és ott mindig van válasz.
A Balatonhoz egyedül jött, szeptember elején, amikor már lecsendesült a nyár, és a parton nem gyerekzsivaj, hanem madárcsicsergés hallatszott. Egy barátnője nyaralóját kapta meg két hétre, Balatonfüreden, egy kis utcában, ahol a házak...


Cselédek

Tormásy Etel úrnő, már több, mint tíz éve élte az özvegyek életét. Két faluból, és néhány négyszögölnyi erdőből, valamint néhány tanyából álló birtoka nem volt túl nagy, de elég volt hogy elláthassa jó magát, és népes cselédségét. Harmadik asszonya volt tekintetes Tormásy Jenő uramnak, miután az előző kettőt hol ilyen hol olyan nyavalya elvitte. Gyermekük nem született, de hát minek is az, mikor az uraságnak már úgyis volt három fia és két lánya az elődjeitől, akik már mind a maguk lábára álltak. Mindhárom fiú tisztes hivatalt és vagyont szerzett magának szerte az országban, és mindkét leány rendes férjet kapott, még az apjuk életében.
Nádasy Imrét még az öreg Tormásy szerezte maga...


NOV.
12.
2025

A 10-es apartmanház 4. rész

Előzmény

Eltelt pár év, Timi terhes az első gyermekünkkel.

Most van a huszonegyedik hetében, már kezd látszani rajta: gömbölyödött a hasa,  a mellei nagyobbak lettek, nagyon izgatóan néz ki.  Extra ként még a libidója is megnőtt. Szüleink és anyósom is tudták addigra, hogy nagyszülők lesznek. Ultrahangon is látták már az új jövevényt. Timi személyesen ment elmondani nekik, sajnos én nem tudtam akkor vele menni, az a fránya munka miatt. Pont előtte leptetek elő, bizonyítani kellet.

Anyósom, Anikó, megismerkedett egy Timivel, egykorú férfival, így az az érdekes szituáció alakult ki, hogy a nevelőapja annyi idős volt, mint ő maga. Gáborral sem kapott Timi apukát, bár...


Az utolsó pontonhíd

Kedves Olvasóm!

Elmondom életem történetét dióhéjban, hogy az, amiről valóban beszélni szeretnék, értelmezhető legyen számotokra. Apám egy szigorú, poroszos frontkatona volt, aki megjárta a háborút és abban erősödött bele. Héten voltunk testvérek, én a második legfiatalabb, akik közül ma már csak egy bátyám él. Apám és a harci történetei váltak a mintaképemmé. Porbafingó koromtól kezdve tudtam, hogy katona leszek. Így is orientálódtam az életben. Mivel mindig is szerettem a vizeket, úgy döntöttem, hogy utász leszek.
Főiskolán a második évtől már ezt tanultam. Az utászok nem álmodozók voltak. Semmi hősiesség, csak a munka. Az egységünk olyan férfiakból állt, akik értettek a...


NOV.
11.
2025

A talpra állás 1. rész

Réka vagyok, huszonöt éves, a pszichiátriai intézet piszoktól szürke falai között feküdtem már harmadik napja. És csak a plafont bámultam. Nem igazi zárt osztály volt az, félig önként vonultam be, vagyis, valahol félúton a kényszer és a saját döntés között.
A szobatársam egy furcsa, kinézetre jó negyvenes nő volt. Kocka típus. Rövid, fiús hajat viselt és mindig a kelleténél három számmal nagyobb fekete pólókat hordott. Egész nap a telefonját nyomkodta, mintha abban lenne a valóság, nem körülötte. Még nem is köszöntünk egymásnak, pedig már napok óta együtt aludtunk a négy fal között.  Egy pszihónk volt, egy negyven feletti karakán nő, így nem sokat voltunk közösen a szobában a vizsgálatok...