JAN.
12.
2026

A nővérem videói 6. rész

Maryanne reakciója alapján ugyanarra gondoltunk.
– Micsoda? Miért kell nekünk új videó? – kérdezte Maryanne. – Most már itthon vagy. Tiéd az igazi.
– Igen, de ez csak átmeneti – érvelt Mark. – Ki tudja, hová küldenek legközelebb. Lehet, hogy valami másik pokoli lyukba ahová te nem jöhetsz.
Eddig a pillanatig eszembe sem jutott, hogy Maryanne esetleg elmegy. Ne már! Mi lesz, ha átküldik az ország másik felébe? Persze, hogy akkor vele megy. És én, velem mi lesz?
– Milyen videót? – kérdezte Maryanne szkeptikusan. Mark csak elmosolyodott, majd Maryanne és köztem nézelődött.
– Egy videót akarok kettőnkről – mondta. – Meg tudod csinálni, Ron?
(„Ó, szóval most már én...


Az Audinak köszönhetően 2. rész

Az utalás tényleg egy órán belül megérkezett a számlámra. A számokat végig pörgetve számoltam, összehasonlítottam az árajánlattal. Pont belefért a rendelésbe, még egy kis tartalék is maradt a váratlan költségekre. Olyan volt, mint egy hirtelen légnyomás a fulladás közepén.
Reggel, ahogy megérkeztem, már várt Józsi bá. Nem kérdezett semmit, csak megrázta a fejét, amikor meglátta az emelőn lévő Audit.
– Ez nem sima kátyú volt, öcskös – mondta, miközben a meghajlott lengőkarhoz ért. – Ezt valami szakadékba hajtotta.
– Azt mondják, a kátyúk itt nálunk mélyebbek – válaszoltam szárazon és átnyújtottam neki a csavarkulcsot.
Délre szétszedtük, amit kellett. A felni és a sérült...


JAN.
11.
2026

Második fiatalság 3. rész

Az a következő négy nap olyan volt, mintha visszarepültünk volna az időben, de nem a fiatal korunk hevével, hanem egy mélyebb, öntudatosabb ragaszkodással. Mint két serdülő, akik frissen felfedezik a másik testének csodáit, de a mi esetünkben ez a csoda éppen az volt, hogy ezek a testek ennyi év után még mindig képesek ilyen örömöt adni.
Kerestük a lehetőséget az együttlétre, a délutáni pihenőszobában, a késő esti sétán a füredi parton, ahol a sötétben egy fa mögé húzódtunk egy gyors, lopakodó csókra, ami azért sem volt annyira gyors.
A professzorunk, amikor szembejött velünk a folyosón, kacagva ránk kacsintott és Máriához fordult, mintegy kikérve a véleményét.
– Látom,...


Az én sztorim 7. rész

A péntek délelőtt unalmasan telt el. Igy hogy nem kellett suliba mennem sokáig aludtam, délelőtt bementem a városba és fehérneműket vásároltam magamnak illetve egy farmert és egy sportcipőt is vettem. Hazaindultam szép napsütéses délelőtt volt.
Nem volt kedvem a buszra várni rágyőjtottam egy cigire és sétálni kezdtem a körúton a Duna felé a kirakatokat nézegettem, az embereket akikkel találkoztam. A Hegedűs Gyula utca után a Vigszinház oldalában egy presszóban leültem megittam egy kávét és egy üditőt. Kedves csinos fiatal lány szolgált ki, örült nekem mert egy 30-as pasi a pultnál ülve folyamatosan udvarolni próbált neki már már a zaklatás fogalmát kimeritve. Nem tudtam eldönteni, hogy...


JAN.
10.
2026
Hétvégi ajánlatunk az előző évek e heti legjobbjaiból:

Összetartás

Pont egy MTD fűnyíró traktor olajcseréjét, óraszám szerinti karbantartását csináltam, mikor csörög a telefonom. Csak egy szám, nincs rögzítve, visszahívom később. Ismét csörgeti és nem teszi le. Gyorsan megtöröltem a kezem.
– Halló. – elég ingerülten szóltam bele.
– Szia-szipogó női hang. – éjjel anyu meghalt.
Na ez is félre hívott.
– Kézcsók hölgyem. Szerintem félre nyomot valamit.
– Gabi! Nem te vagy az?
– De én...

Egy kicsit színesebben

Sziasztok! Évi vagyok, idén végzős a (***) Tanárképző Főiskolán. Amit el szeretnék mesélni néhány évvel ezelőtt történt velem, nem sokkal azután, hogy felkerültem vidékről. A gimnázium után Pesten sikerült kifognom egy jó albérletet, ami nem volt túl drága és a környék is jó volt (nyugis). Az a néhány hónap, amíg átköltöztettem az életemet és sikerült új barátokat is szereznem, az egyik legzűrösebb (ugyanakkor legizgalmasabb) része az életemnek....

Odüsszeusz és Nauszikaá igaz története

Forrón s vakítón kelt fel a nap Szkhéria szigete fölött. A meztelen férfi hunyorogva nyitotta ki a szemét. Valami különös hang ébresztette fel, amelynek forrását egy bizonyos testrésze sejtette a legjobban: tudniillik orbitális méretű erekciója volt.
– Hol lehetek? – motyogta magában a férfi, akinek közben eszébe jutott egy-két dolog, többek között az, hogy őt Odüsszeusznak hívják. Látta, hogy testét undok, nyálkás hab borítja, bőrét...

A buli vége

A főépületből kiszűrődő hangos zene és nevetés több száz méternyire is hallható volt a buli helyszínétől. Nem zavart senkit, hiszen a birtok messze esett mindentől, ideális helyszínt biztosítva a fiatalok fékeveszett tivornyáinak.
A társaság eleinte kulturált viselkedése az elfogyasztott alkohol mennyiségével arányosan torzult. Alkoholból pedig volt bőven.
Éjfél körül járhatott, amikor a hangulat már túllépte azt a tűréshatárt, amit a...

Női titkaink

Egy tavasz végi szombat délelőttön mi hárman csajok kiutaztunk a szüleim telkére.
Nem messze van Pesttől egy kis falu határában, fent a hegyoldalon az erdő szélén.
Egy évben kétszer ki szoktunk menni, hogy kiszakadjunk a hétköznapok mókuskerekéből.
A jó idő közeledtét megünnepelvén, és ősszel, elbúcsúztatni a nyarat. Tisztábban látni a dolgokat, eltávolodva a világtól. Kibeszélni a párkapcsolatainkat, meg úgy általában mindenről....


JAN.
9.
2026

Kísérteties beteljesülés

Ragyogó napsütés köszöntött Greenfield városára. Meleg nap ígérkezett, zöldellő fákkal és kék éggel; a nevetés, a boldog családok és a végtelen lehetőségek napja – egy olyan nap, amelyen az ember általában nem számít kísértetekre. Ha azonban valaki megkérdezné a greenfieldieket, hol lakhatnak kísértetek, kétségtelenül a Randolph utca végén álló házat említenék. Természetesen világossá tennék, hogy szellemek márpedig nem léteznek, különösen nem egy olyan vidám kis közösségben, mint Greenfield. De ha mégis lennének, akkor ott kellene keresni őket. Talán még a szellemek neveit is elárulnák: Mr. És Mrs. Tyler és Christina Garing, akik egykor a ház tulajdonosai voltak. Ezután ismét hangsúlyoznák,...


Csak azért is 1. rész

Alig múltam tizenhat. Ott feküdtem a medencénk partján, a napfényben, a nyár vége felé. A monokinim nem szorított, de a gondolataim annál inkább. Az egész múltam megváltozott, gyökerestől.
Egy ikerházba születtem, apám és a bátyja, – a keresztapám   – számára építették a nagyszülők. A két lakás között a tetőn volt egy átjáró, egy olyan ajtó, aminek a kulcsa mindkét félnek megvolt. „Gáz esetére”, ahogy mondták. Sosem használtuk, lassan a feledés homályába merült. Aztán egy éve a keresztapám kapuzárási pánikjában becsajozott, elváltak. A házrészüket eladták. Olcsón, áron alul adták, hogy minél hamarabb megszabaduljanak tőle. Apa egyik beosztottja, egy fejlesztő mérnök, Karcsi vette meg....


A hármas tánc

A Hangár Diszkó lézerfényei kardként szelték át a generált műfüstöt. Bence és Dávid a baráti társaság peremén álltak. Huszonhat évesen már nem érezték magukat otthon a bulizás középpontjában.

– Nézd azt a nőt, ott a pultnál! – Harsogta túl a hangzavart Bence a barátja füléhez hajolva.
A nő valóban kivált a tömegből. A harmincas évei közepén járhatott, magabiztos tartással, fekete ruhában, amely a testének minden kívánatos görbületét kiemelte.
Fél óra múlva Bencének elég bátorságot adott a harmadik sör.

– Szerinted odamenjek?
– Ha te nem mész, én megyek, és tutira nyársra húzom úgy, hogy amíg él nem feledi! – Vágta rá Dávid.
Bátorságból ketten kitettek...