NOV.
6.
2024
Eléggé esett az eső a reptér felé menet, de nem kellett sietni, mert időben elindultunk, úgyhogy lassan vezettem. Csendben gurultunk át a városon, tegnap este már mindent megbeszéltünk. Ez az első útja külföldre már évek óta, nem volt sok kedve menni, de muszáj a német kollégákkal élőben találkoznia. Akkor változott a hozzáállása egy kicsit, mikor felvetettem neki, hogy miért ne próbáljam meg Lacit oda szervezni, hogy meglátogassa még Berlinben van. Nevetett. Először nem értette, hogy mit értek az egész alatt, hiszen én nem megyek, itthon kell maradjak. Ilyen még nem volt. Csak ő és Laci? Ráadásul tőlem távol, külföldön, egy hotelben? 4 napot lesz ott. Izgalmas gondolat, de egyben kicsit...
A nevem Ralph és 25 éves vagyok. Barna hajú, zöld szemű, sportos alkatú vagyok. Általában öltönyben járok, mert a munkám ezt követeli meg – sofőr vagyok. A főnököm, egy 60 éves üzletember, rengeteg pénzt keres, nagyon kövér, nem szeret vezetni a kövérsége miatt, ezért szüksége van rám.
Egy luxusszálloda ajtajában vártam rá, ahol a feleségével szállt meg, miután egy hétvégéről érkezett haza valami szigetről. Amikor megláttam a bejáratban, kinyitottam a limuzin ajtaját.
– Jó napot, uram – köszöntöttem.
– A feleségem egy pillanat múlva itt lesz – közölte egyszerűen, és beszállt a kocsiba.
A felesége 10 perccel később jött ki a szállodából, akit most először láttam annak...
22 évesen mentem férjhez. A férjemmel mindig jól megértettük egymást. Igazi szerelemházasság volt, hiszen egyikünk sem származott tehetős családból. A szeretkezéseink rendszerint úgy zajlottak, hogy amelyikünknek éppen nagyobb volt az igénye a szeretgetésre, az kezdte el a másikat kényeztetni. Aztán mikor éreztük, hogy sikerült a másikunk vágyát is felkelteni, akkor ő rám feküdt, vagy éppen magamra húztam és beigazítottam, majd röpke 20-30 perc alatt mindkettőnknek csodás élményben volt része.
EGY ÉVE VETTEM ÉSZRE, HOGY Ő NÉHA SZÍNLELI AZ ORGAZMUST. Ugye milyen fura? Egy férfi aki örömet akar okozni a feleségének azzal, hogy hazudik.
Soha nem használtunk óvszert így az első ilyen...
Persze hogy folytatása következik. Magdi a cégnél az átadás-átvételt postán bonyolította le, a szakmai szintjére jellemző hogy állítólag még így is flottul átadott mindent, szóval a személyes találkozástól megkímélt. De közben Juti szervezkedett, és nem egy, nem két hét volt, amikor egyszer csak megjelent Magdi a színházban, ahol mindig is úgy ültünk hogy én középen, Juti a jobbomon Magdi balról, hiszen kardnak, k.. vának bal oldalt van a helye. Szó se róla olyan bizalommal tekintgettem rá, mint egy kibiztosított kézigránátra, de meggyőztem magam arról hogy nyilvánosan csak nem robbantja már ki a balhét. Színház után meginvitáltam magunkat egy kései vacsorára a tisztiklubba és ott elém...
A következő pénteken átmentem Claire lakásába Bath-ban. Bárány-tagliatelle-t főzött. Mesélt nekem a Baythorpe Manorban töltött hetéről is.
– Mondhatom, kínos volt. Alig tudtunk szemkontaktust teremteni, és ez nem vall Caroline-ra vagy rám. Végül csak megpróbáltuk elkerülni egymást.
Egy filmet néztünk, és befejeztük az üveg Chianti-t, amit vacsora közben kezdtünk meg. A karom átölelte Claire-t ő pedig hozzám bújt, lábait az ölembe akasztotta.
– Mit mondott, amikor meséltél neki rólunk?
Egy pillanatra elgondolkodtam:
– Azt mondta, hogy „a pokolba”.
Claire rám nézett.
– És mit tudott mondani, amikor elmondtad neki, hogy én tudok kettőtökről?
– „Bassza meg! ”...
Majdnem tizenhét éves voltam, amikor szeptemberben anya a mobilján telefonált a faluszéli kis kunyhónkból. A volt osztálytársnőjének panaszkodott.
– Mióta az a ganéj elment a kis kurvával, bizony a mélyszegénység mélyén élünk. Napról napra osztom be a pénzünket. Mónikám végzős, most még kapom a támogatást, de idéntől a szakmai helye már nem, hogy ösztöndíjat nem fizet, de pénzt kér, hogy a gyakorlatát ott tölthesse. Ez nincs benne a keretemben, lehet, hogy majd jön velem takarítani.
– .
– Fodrásznak a lelkem.
– .
– Jaj, de jó. Két hét múlva kell a tanulmányi szerződést.
– .
– Köszönöm, akkor várom holnap ilyen tájt a hívásodat!
Anya elújságolta, hogy...
Egy forró nyári nap délutánján úszkáltam a medencénkben. Az úszás közben nem gondoltam semmire, csak úsztam. A múlt héten vége lett az érettséginek és az ősszel fogom elkezdeni a egyetemet, így hát nem kellett semmire sem gondolnom csak arra, hogy le hűtsem magam ezen a forró napon.
– Ethan! Nem baj, hogy csatlakozok hozzád? – hallottam a kérdést a medence széléről.
A hang felé fordulok és ott látom Daniella nénikémet egy tűzpiros...
Kata nagyon elpilledt. A délelőtti biciklitúra kiszívta az erejét, majd a délutáni termálvíz és sörözés lelassította, eltompította érzékeit. Ráadásul a nemrég elfogyasztott kiadós és ízletes vacsora élménye kielégítette kulináris vágyait, de elnehezítette hasát.
Így amikor belépett férjével a szűk motelszobába, ledobta magáról egyrészes nyári ruháját, és végigterült az ágyon.
– Én lehet, hogy most aludni fogok! – mondta.
– Jól vagy?...
A másodunokanővéremről régóta tudtam, hogy leszbikus. Vele felszabadultabban éreztem magam, mint másokkal, mert neki teljes természetességgel elmondhattam, hogy a lányokhoz is vonzódom. És ami azt illeti... előfordult, hogy nem csupán beszélgettünk róla!
"Csak most az egyszer, de ennek meg kell történnie! "
Teljesen eszünket vesztettük! Valahogy sosem rokonként tekintettünk egymásra, inkább mint távoli jóbarátnők, és Anita igazán...
Történetem valós alapokon nyugszik; a cselekmény javarészt valóban megtörtént. A neveket, helyszíneket, és némely eseményeket megváltoztattam. A történet legvége – amelyet majd a későbbiekben olvashattok – szintén ki lett színezve, és tovább lett álmodva, mint ahogy (idáig) megtörtént. Ez a legelső irományom, szívesen veszem a kritikákat. Az olvasáshoz jó szórakozást mindenkinek!
Valami zsibbadt fáradtság lett rajtam úrrá... nem, nem is...
