NOV.
10.
2023
Van egy barátom, akivel elválaszthatatlanok voltunk kiskorunk óta. Együtt nőttünk fel, sok mindenen megosztoztunk, 20 éves korunk körül némelyik olyan lányon is, akik semmit sem jentettek számunkra csak a test gyönyörét. Együtt fedeztük fel a testünket. Abban az időben úgy 14 évesen, elég gátlásosak voltunk, nem igazán mertünk a lányokhoz szólni. Volt egy szomszédlány Regina, aki 12 éves volt. Rajtunk kívül nem volt barátnője, meg senki akihez vonzódott volna. Hiába mondtuk neki, hogy maradjon otthon, nem lányoknak való az, amit mi csinálunk, ő mindig kikönyörögte, hogy velünk lehessen. Mi, Lacival már 12 éves korunkban méregettük, kinek vastagabb a karja, kinek nagyobb a fütyköse. Ezt...
20. fejezet
Szeptember elsején valóban be kellett vonulnom. Az anyám és Baksa Andi kísért el a vasútállomásig. Egyikőjüket sem kértem erre, de anyám titokban reménykedett, hogy össze tud minket boronálni. Ennek persze nem sok esélye volt.
Nem tudtam eldönteni, hogy tisztában volt-e a nagymamám iránti vonzalmammal és így próbálta elterelni a figyelmemet, vagy egyszerűen csak egy kéretlen „anyai óhaj” volt a részéről. Akár is volt a célja, ennek megvalósulásának semmi esélye sem volt.
A bakonyi vasútállomáson már várt egy katonai teherautó, onnan szállították be az újoncokat a szigorúan titkos laktanyánkba.
Az épület előtt a megafonból mozgalmi dalok szóltak.
Szállj,...
A főiskola furcsa hely. Hirtelen a gimi már csak távoli emléknek tűnik, és a korábban normálisnak tűnő dolgok teljesen a fejük tetejére állnak. Életedben először egyedül vagy. Olyan emberekkel barátkozol, akikkel normális esetben szóba sem állnál, ráadásul egy kis szobába zsúfolnak egy vadidegennel, és elvárják, hogy boldogulj.
Nem mondhatom, hogy ez volt a legkönnyebb átmenet számomra. Félénk tizennyolc éves voltam, akinek a szociális készségei olyanok voltak, mint egy kőszobornak, és életem nagy részét azzal töltöttem, hogy a szexualitásom piszkos kis titkát rejtegettem.
Soha életemben nem volt olyan időszak, amikor késztetést éreztem volna arra, hogy megosszam bárkivel is a...
Négyéves voltam, amikor meghalt az anyukám. Az apámmal kettesben maradtunk, és a kamaszkorom végéig szimbióziusban éltünk. Egymásra voltunk teljesen utalva, a nagyszülők hétvégeken jelentek meg csak az életünkben, ők is fokozatosan csökkenő létszámban. Tettek ugyan egy tétova kezdeményezést, ahogy Aputól hallottam, hogy magukhoz vesznek, ha szükséges, de legalábbis elvisznek magukkal a hétvégeken (felváltva hol az egyik, hol a másik nagyszülőpár), ám az apám köszönte szépen, de nem kért belőle. Mint mondta nekik, nem szándékozik egyedül maradni, ellenben engem megfelelően akar felnevelni, belőlem értékes embert faragni. Nem is maradtunk el egymástól a következő majdnem tizenöt évig egyetlen...
Pár ezer fős falu 40 éves kocsmárosa, vadásztársaság elnöke és fiatalok boksz edzője vagyok. A kocsmába a polgárőrség parancsnoka segít be heti 3-szor. Ő a nagybátyám egyben és apámként szeretem, tisztelem. Elég sok a cigány a környéken, de tudják a balhé a kocsmában tabu. Ha páran kabaréznak, én vagy a nagybátyám tesz rendet, ha már többen erősködnek, a volt osztálytársam aki a fiával körzeti megbízott. Ha meg bandákban tömörülnek, jön a falu határában lévő laktanya készenlétes csapata. Így a rég múltból maradt kármentőre alig van szükség.
Egy csütörtök délután kisírt, talán kezdődő monoklival megjelent, egyedül Erzsi a szomszéd falu stricijének az egyik csaja.
– Erzsi?...
A férfi, miután kijelentkezett a gépről, lecsukta a laptopot és nagy sóhajjal indult hazafelé. Már eltervezte, hogy egy békés, nyugodt estét fog eltölteni otthon, egyedül, békében, nyugalomban, mikor berobbantak a szobába a munkatársai. Ekkor már tudta, hogy vége a békéjének, mert eszébe jutott a legénybúcsú, amire hívták.
Azt hitte, hogy sikerül észrevétlenül elmennie, aztán majd másnap, mikor a többiek arról mesélnek, hogy hol ájultak el a sok piától, majd sajnálkozik, hogy ő erről lemaradt, és megígéri, hogy majd legközelebb bepótolja.
A terve nem sikerült, mert itt vannak és húzzák őt is magukkal. Mondták a bár nevét, ahová a bulit tervezték, és egy különtermet...
Jan kipakolta a tányérokat az asztalra, és bekiáltott a konyhába:
– Pia, milyen poharakat tegyek ide?
– Hoztam vörösbort a pincéből – jött a válasz – ja, egyébként mikor lesz itt Tom?
– Fél óra múlva hétkor, így egyeztünk meg.
Pia belépett a nappaliba egy nagy salátástállal és az asztalra tette, kézfejével megtörölte az orrát és kuncogott:
– Furcsa, tulajdonképpen csupa idegnek kellene lennem, ha arra gondolok, mire készülünk. De ha Tomra gondolok mégis nyugodt vagyok.
Arcon csókolta Jant:
– Ő olyan édes és figyelmes Sarah-val, mint te velem, jól fogom érezni magam vele.
Jan szórakozottan kérdezte:
– Szeretnél vele élni a változatosság kedvéért?...
Pénteken este egyik régi szex-fantáziám valósult meg, ezt szeretném elmesélni itt.
A nevem Orsi, és 26 éves vagyok. 176 cm magas és vékony testalkatú lány vagyok. A hajam sötét-szőke, a szemem kék. Sajnos a mellem csak tenyérnyi méretű, de legalább feszes és kemény. A fenekem szerintem lehetne kisebb is, bár a férjem szerint formás és kerek. Igen, három éve férjnél vagyok. Bence két évvel idősebb nálam, és 17 éves koromban jöttem össze vele. A szüzességem is ő vette el. Ettől mindenki prűd csajnak gondol, pedig nem vagyok az: nagyon nem. Sőt, elég perverz fantáziám van.
Pénteken estére Bence a barátaival megbeszélt egy közös iszogatást. Nekem nem ért most rá egy barátnőm sem, így...
El sem tudom mondani, mennyire utálom a versenynapokat. Nagyon korán kell kelnem (ma például hajnali fél ötkor), hogy felkészüljek, mindent az autómba pakoljak, és elinduljak a helyszínre. Ez a verseny körülbelül három órányi távolságra volt. Felöltöztem, felvettem a sötétkék, hosszú ujjú "edző" feliratú pólómat. Felkaptam a versenypapírokat a konyhaasztalról, ledöntöttem még egy csésze kávét, és útnak indultam.
Délelőtt tíz óra körül érkeztem meg a hatalmas sportcsarnok bejáratához. Mély lélegzetet vettem, mielőtt kinyitottam az ajtót, és beléptem. Néhány derűs nő állt a „regisztráció” feliratú asztalnál, úgyhogy először odamentem. Megkérdezték, hogy néző, edző vagy sportoló vagyok-e....
