ÁPR.
7.
2014
Érdekes élmény volt az este történt eset, kissé szégyelltem is, de valamiféle új dolog bontakozott ki bennem. Izgató volt, hogy az a fiú, aki gyerekként második anyjának tekintett mégis nőnek nézett, mintha segítőként lennék felnőtté válása során. Tudtam, hogy az anyja-aki a húgom-borzasztóan prűd és szigorú nevelésben részesítette. Nem hiszem, hogy felfogta, hogy a fia lassan felnőtt férfivá érik, és az Ő életvitelében is megjelenik a szex. Attól hogy állandóan csak a tanulásra és a hangszeres zenére erőltette vált félszeggé a gyerek, és a lányokkal való kapcsolatokat is ellenezte. Míg a többi gyerek együtt játszott, ő tanult és gyakorolt a szobában. Talán ezért is alakult ki benne a nők iránti vonzalom az idősebb nők felé, amit senki nem vett észre idáig. Azzal vigasztaltam magam, hogy ez az én kötelességem.
Megbeszéltük, hogy jön. Valami meglepetést is rebegett a telefonba. Kérte, hogy legyen pezsgő, és gyümölcs. Mindent előkészítettem. A megbeszélt időpontra egy szál törülközőben vártam, mindig így szoktuk. Rituálé szerű annak az apró frottír anyagnak a lekerülése rólam.
Csengetett, ajtót nyitottam, belépett. Olyan szűk az előszoba, hogy amikor bezárom az ajtót egymással szemben állva a melle hozzám nyomódik. Egy vékony top van rajta és mini szoknya. Melltartó nélkül jött, szép kerek mellén feszül a póló, a mellbimbója pedig majd átdöfi az anyagot. A látvány is felizgatott, de amint hozzám simult, szorosan a falhoz préselt, és megéreztem a szájának a puhaságát, amint az enyémre tapasztotta elveszett ember lettem. A törülközőt meg kellett fognom, mert majdnem leesett az ágaskodó péniszem miatt. De őt ez nem érdekelte. Csókolt vadul, járt a nyelve a számban,...
Sokáig törtem a fejem, hogy mi tévő legyek... le merjem e írni ezt a történetet nektek!? Hiszen ez nem egy kitalált esemény, ez az én életem... Megpróbálom a lényegtelen dolgokban elferdíteni a valóságot, de a szereplők és a helyzet egyedisége miatt mégis félő, hogy valaki magára, esetleg ránk ismerhet benne. Megkísérlem a leghitelesebben és a tőlem telhető legnagyobb alapossággal elmesélni az élményeinket, amik alapjaiban megváltoztatták az életünket, viszonyainkat egymáshoz és másokhoz. A dialógusok nem biztos, hogy szóról-szóra így hangzottak el, de a lényeg benne van, és a fontos mondatokra még ma is élénken emlékszem.
Úgy él bennem minden részlet, mintha tegnap történt volna. ’90-es évek közepén jártunk. Mobiltelefon még csak elvétve lapult zsebben vagy táskában, és az interneten is csak kevesen barangoltak. Sokaknak még ma is a fülében cseng a...
Reggel Imre arra ébredt, hogy Marika nincs mellette. Sejtette, hogy mi ért tűnt el. Rátört a honvágy. Ilyenkor mindig elvonul, és mikor kiélte magát az otthon felelevenítésében, csak akkor volt érdemes hozzászólni. Ha előbb megzavarták, nyűgös volt egész nap..
Imre felkelt, belebújt egy köntösbe, ami a zuhanyzó ajtaján lógott kívülről, és töltött egy-egy kupica pálinkát, aztán felment Aliz néni hálószobájába. Jól sejtette, a felesége a szoba teraszán állt, és nézte a futkározó lovakat a kifutóban. Imre kilépett a teraszajtón, és leült a reggelizőasztalhoz. Marika pár pillanat múlva nagyot sóhajtott, és megfordult.
- Tudod, hogy most már otthon is honvágyam lesz, ide – nevetett, és Imre elbűvölve nézte, ahogy a reggeli nap bearanyozza a haját.
14 éves voltam, amikor kivonultunk a nagyváros zajai elől a csendes vidékre. Könnyen barátkozó srác lévén hamar megismertem a szomszédokat és szereztem haverokat is. A szomszédban lakott egy lány, Lili, aki nekem nagyon tetszett, de mivel ő 18 volt, én meg 14, féltem elmondani neki, bár elég jóban voltunk. Amikor a szüleim elmentek, mindig őt kérték meg, hogy vigyázzon rám. Ő szívesen segített, mivel jól kijöttünk egymással, és nem is volt dolga. Eltelt 2 év, és engem igencsak elkezdtek érdekelni a lányok, de barátnő híján sokszor csak bal kezemmel könnyítettem magamon, ehhez szereztem egy pornómagazint is, ami mindig a párnám alatt volt. Ekkorra a legjobb barátom lett Lili és mindent megbeszéltem vele. Azaz, majdnem mindent, mert a maszturbálós részt még előtte is szégyelltem.
Ha ez a sztori eszembe jut, mindig mosolygásra késztet még így több év távlatából is.
Pasimmal megbeszéltük, hogy amikor végzek a munkával, jön értem és még elmegyünk valahová egy kicsit körülnézni a városba.
Bezártam az üzletet, és kiültem a kocsiba. Türelmesen vártam, mert egy nagyon jó tulajdonsága volt a fiumnak, soha nem vert át pedig már 7 éve voltunk együtt, de mindig jött, ha megbeszéltük. Ezért aztán akár képes voltam sokáig is várni rá, mert száz százalékig biztos voltam benne, hogy jönni fog, csak csúszik.
De ez azon a napon nem így történt és egy idő múlva kezdtem türelmetlen lenni. Felhívtam a főnökét, hogy mit tud a páromról, mivel az ő telefonja ki volt kapcsolva.
Már napok óta irtózatosan éreztem magam. Mert hittem, hogy mi egy pár vagyunk, de egyre nyilvánvalóbbá vált: nincs közös jövőnk. Néha ugyan össze-összefuthatunk, titkon elvonulva egy hotelszobába, hogy jól érezzük magunkat néhány órán át, de semmi több. Pedig én vele képzeltem el a további életemet. Váltanom kell, döntöttem el, s már regisztráltam is egy társkereső oldalra. Röpke szemlélődés után, legnagyobb meglepetésemre, már több kedves üzenetet is kaptam. Kezdett egyre izgatottabbá tenni a kíváncsiság. Persze ahhoz, hogy mást is tehessek az egyszerű szemlélődésnél, némi pénz fejében növelnem kellett a lehetőségeimet a társkereső rendszer berkein belül. Nem sokat haboztam hát, így alig több, mint fél nap múlva már a társkeresők kiemelt tagjainak táborába tartoztam, s ennek hatására azután beindult az az "őrület", amit kár lett volna kihagynom.
