A+ A-

Páternoszter 4. fejezet - Ház, A Lomb utcában- 4-7. rész

- 4 -
Két hét múlva volt Margó esküvője. Pocakjában a babával, büszkén feszített párja karján. Márta a húga mintha irigykedett volna a nővérére, és Sári a barátnője, alighanem emiatt duzzogott egész este.
- Furcsa világ lehet a Mártáéknál. - mondta Zsófi, fejével a leszbikus lányok felé intve.
- Vajon a család tudja, hogy a kisebbik lány nem egy fiú oldalán tervezi a jövőjét? - kérdeztem.
- Aligha lehet ezt családi szinten hosszan titokban tartani. Előttünk teljesen véletlenül buktak le, de gondolod, hogy ezt sokáig lehet a fű alatt művelni?
- Nem tudom, akarják-e egyáltalán titkolni. Nagyon nagy fáradsággal járhat a tények rejtegetése minden nap.
Zsófinak csúfolódhatnékja támadt.
- Te nem a fiúkat szereted. Vagy tévednék? - heccelődött a fülembe sutyorogva.
- Eloszlathatnád a kételyeidet, ha tükörbe néznél. Az alakod határozottan nőies, és ez némi támpontot adhat abban, hogy a fiúkat szeretem-e, vagy a nőket. Ráadásul én gyereket is akarok veled csinálni, és az a Mártáéknak nem fog menni, bármennyit is gyakorolnak.
Augusztus elején, az öreg zenész azzal állt elő, hogy szponzorokat fog szerezni a nosztalgiaműsorához.
- Erre kíváncsi leszek. - mondta neki Zsák. - Manapság nem a nyugdíjasok vannak a reklámok célpontjában. Már az is nagy kockázat a részünkről, hogy olyan zenét is játszunk, ami a 19 és 49 éves korcsoportok figyelmén kívül esik.
Dósa nagyot nézett az információ hallatán.
- Ez érthetetlen. Miért nem foglalkozik senki az idősebbeknek termelt árúk reklámozásával.
Zsák a vállát vonogatta. - Ez egy ilyen ország. Nyugaton, külön iparágak versengenek a nyugdíjasok kegyeiért, nálunk pedig éppen ezeket a korcsoportokat hagyják figyelmen kívül. Itt, a média számára az öregebbek nem léteznek.
- Van ennek konkrét oka. - világosított fel mindenkit Betti, a reklámszervező. - A közvéleménykutatók, csak a húsz, és ötven év közöttiek rádiózási szokásait vizsgálják, ha pedig senki sem méri az eredményt, akkor nem lehet meggyőzni a hirdetőket arról, hogy hatékony műsoraink vannak ebben a korcsoportban.
- Ez őrültség. - mondta Dósa. - Én mégis szerzek reklámot a saját műsoraimhoz.
- Sok szerencsét! - felelte Pénzes, és útjára engedte az öreg muzsikust, aztán ő s útra kelt, hogy dajkálgassa egy kicsit az unokáját Párizsban.
Dósa felkereste a gyógyszergyárakat, a lúdtalpbetétgyártókat, a különböző más, betegeket, és öregeket segítő eszközök gyártóit, és felajánlotta nekik elsősorban az éltesebb korú hallgatók számára készített rétegműsorát, és nyert. Mivel senki más nem készített kimondottan az öregek számára műsort, mint egyedüli szereplő a piacon, zsákszámra gyűjtötte a megrendeléseket. Egy hét múlva, Bettihez dőlni kezdtek az igények, a reklámidőre.
Betti ekkor követte el azt az arcátlanságot, hogy másfélszeresére emelte a tarifáinkat. Mivel Zsák szabadságon volt, ezért az önhatalmú döntés meghozatalához a hirdetésszervező kikérte a vezető munkatársak véleményét, de mi óvatosabbak voltunk annál, hogy ebbe a kérdésbe, amelyhez nem nagyon értettünk, belebeszéljünk. Betti gondolkodott néhány napot, aztán döntött egyedül. Mire Pénzes visszaérkezett a nyaralásból, a megrendelők még mindig sorban álltak a reklámidőért, és ezért arra is kaphatóak voltak, hogy kifizethessék a költséges tarifát.
Zsák duzzogni kezdett, hogy egy ilyen fontos döntést nélküle mert meghozni bárki is, de a számsorok meggyőzték őt, és végül megenyhült. A nyárvégi stábülésen a szakmai kérdések után arról szólt néhány mondatot, hogy a várakozásai felett teljesítünk, a bevételek azt igazolják, hogy mindenki jól végzi a dolgát, és ha az év végéig nem esik vissza a bevételünk, akkor a nyereségben keletkező pluszt, valamilyen formában megossza velünk.
Egyre jobban ment a szekér a Príma Rádióval. A hallgatottsági statisztika folyamatosan harminc százalék felett volt, ami azt jelentette, hogy a Nagy Rádió mögött, mi voltunk a másodikak, de akadtak napszakok, amikor a Príma hallgatótábora volt a legnagyobb.
Szeptemberben visszaálltunk a régi rendre, délelőtt egyetem, délután és este a rádió.
Mivel a Príma nagyon népszerű lett, keményebben kellett dolgoznunk, mint korábban, hogy az elért színvonal megmaradjon. Mivel pénznek nem voltunk szűkében, vettünk fel egy bejárónőt, hogy ne kellejen sok időt töltenünk házimunkával, és mégis jól érezzük magunkat az otthonunkban. Nem akartunk lemondani arról, hogy a házunk, pihenést, és felüdülést nyújtson nekünk. Kerestünk egy kertészt is, aki vállalta, hogy ősszel elkezdi tisztességes kertté alakítani az udvarunkat, amely csaknem ugyanolyan elhanyagolt képet kezdett mutatni, mint amilyen akkor volt, amikor a tulajdonunkba került.
Mindketten kiegyensúlyozottabbak lettünk attól, hogy az otthoni munkák terhe, lekerült a vállunkról. Korábban vágyakoztunk az önálló otthon után, és még mindig örültünk annak, hogy élve a lehetőségeinkkel, függetlenül kezdtünk élni az egyetemi évek elején.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.2 pont (94 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#20 cscsu50 2018. 07. 25. szerda 11:11
Ez szomorúra sikeredett
#19 Bikmakk 2012. 07. 22. vasárnap 22:26
Már miért nem lenne reális, hogy ilyen gyötrelmeket élhetetlenek át - szeretettel - emberek? Mintha nem is léteznének vetélése a házasságokban, amitől cefetül szenvednek a felek.
#18 fekszipapa 2008. 08. 17. vasárnap 16:18
nagyon szentmentális és nem reális
#17 zümzüm 2008. 07. 6. vasárnap 22:36
Megríkattál.
Oda se neki, ha macerálnak, nagyon szép erotikus szerelmi történet. Még ha dráma is van benne.

Elfér a pornó mellett. Akit idegesít, ne olvassa!:)
#16 tuskó hopkins 2008. 06. 29. vasárnap 15:22
A Zoli is Te Vagy ? Gratula !
#15 Remete 2008. 06. 29. vasárnap 09:30
Kedves Zoli
Az a helyzet, hogy rendes regényt akartam írni, de hát ez lett belőle.
Köszi a véleményed!
Üdvözöllek!
#14 Zoli 2008. 06. 28. szombat 01:49
SZerintem ezen az oldalon ez a legjobban megirt "szösszenet". Egszerüen tökéletes mint a történet mind a fogalmazás. Olvasás közben teljesen beleéli magát az emeber a főszereplő személyébe. Szerintem Remete nyugodtan irhatna rendes regént is, ugy érzem az is tökéletes lenne. Már alig várom a foltatást!!!!!
#13 Anonymus 2008. 06. 23. hétfő 22:27
nagyon jó folytatást :D
#12 Freditor 2008. 06. 21. szombat 19:39
Remete!

Gratulálok!
Végigolvastalak. Nagyon jól van megírva az egész. Jómagam is próbálkozom olykor, szóval tudom, nem kevés idő, energia és tudás fekszik ezekben a történetekben.
Számomra külön élmény volt, hogy választékos nyelvezetet, érdekes cselekményt, és gusztusos erotikát leltem bennük. Összességében számomra mindenképp a top10-ben van a helye.
#11 Remete 2008. 06. 20. péntek 20:59
Kedves Northop!
Ismét köszönöm soraidat, foglalkozom a gondolattal, de egyelőre nem találom meg a kulcsot, az SLP-hez. Regisztrálni kellene, és nem is magyar tulajdonú a lap. Szívesen kapnék persze pénzt a munkámért, de nem hiszem, hogy lehetséges.
Továbbra is üdvözöllek Téged is, és mindenkit, aki szívesen olvassa az írásom.
#10 remete 2008. 06. 20. péntek 20:56
Tudod Jani bá, van aki a narancsos pogácsát szereti, van aki a sajtos pogácsát, és van, aki a halászlét.
Semmi kifogásom ellene, ha akár a narancsos, akár a sajtos pogácsáért bolondulsz. Azt szeretném csak, ha senkit sem dorgálnál meg azért, mert ő halászlét akar enni.
Apropó. Hidd el, azok is szórakozni akarnak, akiknek Veled ellentétben, tetszik az írásom.
Képzeld el, hogy akadnak olyanok is, akik nem elég, hogy mondjuk megnéznek egy operát a színházban, ráadásul nem is azért mennek oda, hogy gyötrődjenek.
Már mástól is kérdeztem, hogy vajon a gyötrődés utáni vágy késztet arra, hogy olyan írást olvass, ami nem szórakoztat? Hagyd meg mindenkinek a jogot arra, hogy úgy szórakozzék, ahogy akar! (A törvényes kereteken belűl)
Tudod Jani bá, te és azok, akik szeretnék meghatározni, hogy mi idevaló és mi nem, rá akarjátok kényszeríteni a Ti ízléseteket azokra, akik utálják a narancsos pogácsát. Jó párttitkár lett volna Belőled a hetvenes években. Szerencsére, Te nem vagy képes honlapot üzemeltetni.
Természetesen a véleményed továbbra is szívesen olvasom, és az egy pontjaid sem zavarnak, csak ne haragudj azért másokra, mert eltérő a véleményük a Tiédtől. Ez ma már divatjamúlt.
#9 Northop 2008. 06. 20. péntek 13:53
Jani bá
Akkor miért olvasod? Olvass mást. Ha a szerkesztő helyénvalónak látta beileszteni, akkor itt a helye.

Más:
Remete, szerintem igaza volt Lucretiusnak, egyre jobban helyeselném a nyomtatott verzióját az írásodnak.
Nem tudom, említettem-e már, ha nem akarsz belőle pénzt kicsikarni, akkor ajánld fel az SLP-nek miután itt leközölted mind az öt felyezetet, ott több ezer e-könyvmoly van, akik szívesen látnák, olvasnák.

A tragédia mit éreztem, megtörtént. Lesz-e deus ex machina? Remélem igen.
#8 Jani bá 2008. 06. 20. péntek 13:25
Incifinci és Remdete Ti egy pár vagytok , vagy mi fene ?
Mi ez a gyászos szar itten ?
EZ NEM IDE VALÓ , IDE AZ EMBER SZORAKOZNI JÖN !!!!!!
#7 Olvasó 2008. 06. 19. csütörtök 13:16
Remélem,valami svédcsavarral happy end(de legalább is nem dráma) lesz a vége,mert azt nem igazán szeretem..
#6 Remete 2008. 06. 19. csütörtök 11:39
Kedves incifinci!
Ezt a szót vártam!
#5 incifinci 2008. 06. 19. csütörtök 11:23
Katartikus!
#4 Remete 2008. 06. 19. csütörtök 10:25
Igazatok van!
Még négy rész van hátra, meglátjuk elrendeződnek-e valamilyen módon a dolgok.
Köszönöm a feigyelmet, jó olvasást!
Üdv.
#3 józsef 2008. 06. 19. csütörtök 10:12
Hát ennek így nem szabad véget vetni! Kérlek folytasd!
#2 Valaki 2008. 06. 19. csütörtök 02:16
Én várom a folytatást.

Bár azt kell hogy mondjam egyre kevésbé illeszkedik az oldal "profiljába" de komolyan érdekel már.
Körülbelül milyen hosszú lesz a történet?

ja, egyébként gratulálok hozzá.
#1 Törté-Net 2008. 06. 19. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?