David és Daniel 6. rész - Vacsora egy olasszal egy olaszban
Megjelenés: 2024. szeptember 8.
Hossz: 25 122 karakter
Elolvasva: 353 alkalommal
öltöztem fel, szinte minden ruhámat felvettem óvintézkedés gyanánt a a közelgő hideg ellen. Biztos vagyok benne, hogy beszélgettünk a liftben lefelé az előcsarnokba, majd Boston nyüzsgő utcáin keresztül, de amíg élek, nem fogom tudni megmondani, hogy miről szólt a beszélgetés. Túlságosan fáztam. El voltam foglalva a gondolataimmal, a fülzúgással, mely a gondolataimat próbálta elnyomni, az ezeken átszűrődő kis hanggal, mely a történések logikátlansága ellen tombolt.
Daniel mindvégig közvetlen közelemben sétált, miközben az utcán haladtunk, ügyesen kerülgetve a piszkos latyakos hókupacokat és az egyenetlen téglákat, mintha egész életünkben ezt csináltuk volna. A kezünk a zsebünkben maradt, védelmet nyújtva a fagyhalál nagyon is valós veszélye ellen, de ennek ellenére egy idő után nem tudtam elhessegetni a vágyat, hogy előhúzzam őket a rejtekhelyükről, és átkaroljam velük Daniel karját. De ez túl intim lett volna, ss bárki megláthatott volna minket. A délután magunkra maradtunk, de Ms. Gonzales vagy bármely más diák a csoportunkból ott lehetett a sok kávézó és étterem egyikében, amelyek mellett elballagtunk.
– Mihez van kedved? – kérdezte Daniel, és felém fordította azokat a barna szemeket.
– Nem tudom. Nem számít. – mondtam, mert már attól igazán boldog voltam, hogy vele sétálhatok a nyüzsgésben, miközben lélegzetünk kis felhőket varázsolt elénk, a különböző akadályokat kerülgetve. – Válassz valamit.
– Nem, nem. Ma van a születésnapod. Ma neked kell éttermet választanod.
Lehet, hogy csak képzelegtem, vagy csak vágyálom volt részemről, de megesküdtem volna rá, hogy a hangjában hallottam egy kis idegességet, amit korábban nem hallottam. Vagy legalábbis nem vette észre. A pánik enyhe hullámzása, amitől hangja egy kicsit megemelkedett, mint amikor a hullámvasúton ülve várod, hogy az felérjen a tetejére, majd a mélybe zuhanva gyorsuljon. Adrenalinépítés az örömteli csúcspontig.
– Szeretem az olaszt – mondtam. Igaz volt, de egyben szánalmas próbálkozás is arra, hogy esetleg egy kis meg nem érdemelt romantikát csempésszek bele a nagy valószínűséggel plátói vacsorába. Az összes filmben a romantikus vacsorát gyertyafény és meghittség jellemez, szinte mindig desszerttel és vörösborral.
– Szóval legyen olasz...
Daniel mindvégig közvetlen közelemben sétált, miközben az utcán haladtunk, ügyesen kerülgetve a piszkos latyakos hókupacokat és az egyenetlen téglákat, mintha egész életünkben ezt csináltuk volna. A kezünk a zsebünkben maradt, védelmet nyújtva a fagyhalál nagyon is valós veszélye ellen, de ennek ellenére egy idő után nem tudtam elhessegetni a vágyat, hogy előhúzzam őket a rejtekhelyükről, és átkaroljam velük Daniel karját. De ez túl intim lett volna, ss bárki megláthatott volna minket. A délután magunkra maradtunk, de Ms. Gonzales vagy bármely más diák a csoportunkból ott lehetett a sok kávézó és étterem egyikében, amelyek mellett elballagtunk.
– Mihez van kedved? – kérdezte Daniel, és felém fordította azokat a barna szemeket.
– Nem tudom. Nem számít. – mondtam, mert már attól igazán boldog voltam, hogy vele sétálhatok a nyüzsgésben, miközben lélegzetünk kis felhőket varázsolt elénk, a különböző akadályokat kerülgetve. – Válassz valamit.
– Nem, nem. Ma van a születésnapod. Ma neked kell éttermet választanod.
Lehet, hogy csak képzelegtem, vagy csak vágyálom volt részemről, de megesküdtem volna rá, hogy a hangjában hallottam egy kis idegességet, amit korábban nem hallottam. Vagy legalábbis nem vette észre. A pánik enyhe hullámzása, amitől hangja egy kicsit megemelkedett, mint amikor a hullámvasúton ülve várod, hogy az felérjen a tetejére, majd a mélybe zuhanva gyorsuljon. Adrenalinépítés az örömteli csúcspontig.
– Szeretem az olaszt – mondtam. Igaz volt, de egyben szánalmas próbálkozás is arra, hogy esetleg egy kis meg nem érdemelt romantikát csempésszek bele a nagy valószínűséggel plátói vacsorába. Az összes filmben a romantikus vacsorát gyertyafény és meghittség jellemez, szinte mindig desszerttel és vörösborral.
– Szóval legyen olasz...
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 12 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
T
Törté-Net
2024. szeptember 8. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1