Egy fényképpel kezdődött 1. rész

A fénykép kattanása után mintha megállna az idő. Ő ott ül a magas várfal kőperemén, háttal a régi, durva kőfalnak. Alatta több száz méterrel terül el a végtelen zöld völgy, a mezők, a távolban erdők és apró falvak. A szél erősen, állandóan fúj ezen a magasságon, folyamatosan borzolja hosszú barna haját, és most már a csupasz bőrét is simogatja. A hely teljesen nyitott, védtelen. Bárki, aki a várudvarban sétál, vagy lent a völgyben felnéz – akár távcsővel is – megláthatja őt. Ő pedig pontosan tudja ezt. És mégis...
Egyenesen belenéz a lencsébe – beléd. A tekintete mély, sötét, szinte égető. Évek óta elfojtott vágy lobban fel benne ebben a pillanatban. Ajka kissé szétnyílik, lassan megnyalja az alsó ajkát, és egy nagyon lassú, kihívó, szinte bűnös mosoly jelenik meg az arcán.
Lassan felemeli a kezét, és lehúzza a fekete felsőjét. Az anyag súrlódik a bőrén, ahogy lecsúszik a válláról. A szél azonnal rácsap a melltartóval fedett mellére, amitől a bimbói szinte azonnal keményen, fájdalmasan megmerevednek. Kigombolja a melltartót, hagyja, hogy a szél elfújja a testéről. Teljes, nehéz, gyönyörű mellei kiszabadulnak, enyhén megremegnek a mozdulattól. Mindkét tenyerébe veszi őket, ujjai mélyen belesüppednek a puha, meleg húsba. Lassan, élvezettel masszírozza, emelgeti, formálja őket. Hüvelykujjával köröz a sötét, merev bimbókon, finoman megcsípi, majd erősebben húzogatja őket. Halk, reszketeg sóhajok törnek fel belőle:
„Mmmh... Istenem... végre... ”
A szél folyamatosan fújja a mellét, hűsíti a forró bőrét, amitől a bimbói még érzékenyebbé válnak. Tudja, hogy itt fent, a magas várfalon teljesen kiszolgáltatott. Ha valaki most felnéz, mindent lát. Ez a gondolat csak még nedvesebbé, még izgatottabbá teszi.
Leül vissza, háttal a falnak dőlve. Szétterpeszti a combjait, amennyire csak a farmer engedi. Kigombolja, lehúzza a cipzárt – a hang élesen, izgatóan csattan a szél zúgásában. Lassan, centiről centire tolja le a farmert és a bugyit együtt. Amikor a nadrág lecsúszik a bokájáig, kilép belőle, és félrerúgja. Most már teljesen meztelenül ül a hideg, durva kőperemen, csak a szemüvege van rajta. A szél azonnal végigsimít a csupasz punciján, a combjai belső oldalán, a fenekén. Erős borzongás fut végig az egész testén.