FEB.
27.
2023
Elhatároztam hogy edzőterembe fogok járni, mert le akartam fogyni vagy öt kilót és formába akartam hozni a testemet. Egy közeli edzőteremhez, és mivel nem akartam amatőr módon pazarolni az erőfeszítéseimet Tamást választottam edzőmnek. Tamás a húszas évei elején járt, fittnek és izmosnak tűnt. Be kell vallanom, hogy vonzódtam hozzá. Az otthoni szex már régen nem volt az igazi, és nem tudtam levenni a szemem Tamás testéről.
Amikor edzettünk, a tekintetem a rövidnadrágján járt és a farka kidudorodását néztem. Tudtam, hogy benedvesedtem a lábaim között. Néhány alkalom után felbátorodtam és megkérdeztem hogy nincs-e kedve inni egy kávét. Azt felelte hogy elmehetünk. Átmentünk egy közeli...
Péntek este a lányok a Dokkban táncoltak a dinamikus zenei ütemekre. Mindhárman tetőtől talpig feketébe öltöztek: miniruha, harisnyanadrág és hegyesorrú tűsarkú alkotta a szettjüket. Ám ez még nem volt elég arra, hogy ingyen pezsgőt szerezzenek. A diszkópult közelében állva tomboltak dögösen, feltűnően, de ez sem hozott eredményt.
– Villantsunk neki! – kiabálta barátnőinek Vivi, aztán elröhögte magát, Timi pedig felsikított. Lorena azt vette észre, hogy Vivi meg Timi le-fel húzogatják a ruhájuk felső részét, ezzel meg-megvillantva a jobb mellbimbójukat. A lány utánozta izgató tevékenységüket, később amikor látta, hogy a DJ egyre sűrűbben nézi Őket, a bimbóját szándékosan kint felejtve,...
... Egyik este Karesz új ötlettel állt elő.
– Mit szólnál ha egymás előtt masztiznánk?
– Én azt mondtam volt „ magad uram, ha szolgád nincs” most van szolgám, de... Egyszer szívesen megnézem ti, hogy csináljátok.
– Oké akkor kezd te. – adta át a kezdeményezést.
Félig ülve, félig fekve helyezkedtem el az ágy támlájánál. Becsuktam a szemem, kisgyerek effektus, ha én nem látom engem se látnak. A számba vettem az ujjaim megszoptam és benyálaztam, közben a másik tenyeremmel simogattam magamat. Hasam, melleim, majd betúrtam a lábaim közé. Még csak simogattam túrtam szét a szőrömet, hogy a nyílás szabad legyen. Kiforgattam a nagyajkat, a kicsit nem lehetett. Ekkor kezdtek nyálas...
Arra ébredtem, hogy néma a ház és üres a hely mellettem az ágyban. A konyhába lemenve találtam egy Post-It cetlit az asztalon. Ez állt rajta:
– Elmentem vásárolni, tizenkettőkor jövök.
Most tíz óra után járt az idő.
Mióta felébredtem, az agyam a tegnap estére gondolva járt körbe, szinte úgy, mint egy ínyenc, aki megáll a kedvenc étkezése előtt. Most, a konyhaasztalnál ülve, hagytam, hogy gondolataim időben újrajátsszák a jeleneteket az étteremben, a taxiban, a folyosón, a nappaliban és a csúcsponton Sylvia ágyában. Megkérdeztem magamtól, hogy bűnösnek érzem-e magam, szégyellem-e, vagy egyáltalán, érzek-e valamit? Az egyetlen következtetés, amit le tudtam vonni, az volt, hogy...
Én már nem vagyok fiatal, a gyermekeim – egy lány meg egy fiú – családos emberek, sőt, az unokáim sem éppen kicsik. A fiam, miután megnősült, külföldre költözött, a lányom azonban itthon maradt. Ő is férjhez ment, és van nekik egy aranyos kislányuk, aki középiskolába jár. Kezdetben nálunk laktak, de aztán elköltöztek tőlünk, azonban nem messzire, itt béreltek lakást a másik utcán, úgyhogy továbbra is sűrűn voltunk együtt, s a lányuk, Mónika, mitőlünk járt iskolába, mivel mindkét szülő dolgozott. Ezt most már múlt időben mondom, mert a lányomék házassága, sajnos, megromlott, s úgy döntöttek, hogy jobb lesz elválni. Mónika az anyjánál maradt, s még több időt töltött nálunk, mint azelőtt, s mi...
Megint egy nap az egyetemen. Egy hónapja nem voltam. Az órarend... Ilyen.
Imádom a költőket, és a verseiket... De ma egyáltalán nem érdekelnek... Csak Rá tudok gondolni. Arra, hogy egy épülettel arrébb ott van, és alig ruhában edz vagy csak kiabál a fiaival. Annyira bizsergető gondolat ahogy kidagadnak az erek a nyakán és emelt hangon káromkodik.
Vajon milyen lehet még az a szituáció amikor káromkodik és dagadnak az erei a testén?!...
Kicsöngetés nem volt ugyan... De a mozgolódás magamhoz térített álmodozásomból.
Nem tudtam megállni és lementem futni, de mint egy nindzsa úgy játszottam át magam a kondi terembe.
Húsz perc múlva ismét zenével a...
Rettenetesen zúgott a fejem mikor magamhoz tértem. Nehézkesen kezdtem nyitogatni a szemem. Egy bűbájos mosolygó arc bontakozott ki a homályból.
– Meghaltam? És most angyalok jöttek értem? – sóhajtottam egy nagyot.
– Azzal még várhatunk vagy nyolcvan évet. Nem kell úgy sietni fiatalember. – nevette el magát az angyalkám.
– Dr. Szilágyi Anna vagyok. – mutatkozott be.
Mi történt velem? – kérdeztem kissé kótyagosan.
– Az autóbuszuk balesetet szenvedett, agyrázkódással hozták be a mentősök, így került az én osztályomra. – tájékoztatott.
– És az angol lányok? Velük mi van? – ültem fel rémülten.
– Semmi baj velük. Karcolásokkal megúszták. – nyugtatott meg. – De ha...
A nevem Péter, a középiskolában, második osztályos tanuló vagyok. Mit mondhatnék, félig abban a korban, mikor már nagyon érdekeltek a nők, és félig abban mikor sok lehetőségem nem volt egy igazi szexuális kalandra. A szüleimmel egy harmadi emeleti panelben éltünk. Nem voltunk kő gazdagok, de nem is számitottunk szegénynek. Amolyan középosztály. A szüleim jól kerestek, mindenem megvolt amit csak kívánhattam. Ahogy telt az idő egyre jobban foglalkoztatott a szexualitás, képzeletben általam ismert nőkre, netes pornóra maszturbáltam, és egyre komolyabb és komolyabb perverz fantáziáim lettek. Történt egy július végi hétvégén, hogy a szemközti ház második emeletére egy nagyon szemrevaló nő...
