Hírek
hetero, nyilvános helyen, fordítás
– Maga aztán tényleg jól néz ki – mondtam egy csinos nőnek, aki mellett épp elsétáltam a parkolóban, amikor a helyi élelmiszerboltba tartottam a minap este.
– Köszönöm! – Válaszolta, és ment tovább az ellenkező irányba.
– Álljon meg, várjon egy percet kérem! – Szólítottam meg.
– Iiiggeeen – válaszolta elnyújtva, türelmetlenül, miután megállt, és egy-két másodpercig a szemembe nézett, majd tetőtől talpig végigmért.
– Tetszik, amit látsz, ugye? – Sugalltam neki.
– Te nem vagy olyan... – válaszolta meggyőződés nélkül, és csettintett egyet, majd folytatta az útját (Vajon azt hitte, hogy pénzért baszok?? ).
– Hmm, mmm, hmmm, mmm, ez aztán tényleg jól néz ki! –...
hetero, munkatárs
Nem dicsérem az anyámat. Soha nem is fogom! Sőt! Átkozom. Nem volt benne semmi, ami dicséretet érdemelne. Mások, amikor szóba kerül az anyjuk, ellágyulnak. Vagy legalább egy pillanatra megállnak, és nem köpnek a földre. Nálam ez fordítva van. Ha az anyám szóba kerül, ökölbe szorul a gyomrom. Nem azért, mert meghalt. Hanem mert nem halt meg elég korán.
A nevem Gizi, de nem az a rózsaszínű cukifalat. Én az a Gizi vagyok, aki a 7-es főút melletti kocsmák hátsó vécéi egyikében fogantam meg. Anyám akkor volt a legédesebb, amikor teli torokból ordította az utcán, hogy „ne rugdoss már odabent, mert odaverlek a falhoz! ”
Nem emlékezhettem rá, csak elmondásból tudom. De a testem emlékszik....
homo, biszex, romantikus, fordítás
Péntek este valamikor 1870 körül Mario szalonjában.
Tacy éppen az Arkansas Traveler egy lassú, érzelmes feldolgozását énekelte, amikor egy, a bárpultnál álló, viharvert külsejű férfi vonta magára a figyelmét. Tacy rápillantott és elmosolyodott, a férfi biccentett neki. Aztán türelmesen megvárta, amíg Tacy és négy fős zenekara befejezte a műsor utolsó dalát. A dobos, a szaxofonos, a gitáros és a zongorista elhagyta a színpadot, de Tacy még néhány pillanatig ott maradt, hogy borravalót fogadjon el a férfiaktól, akik kétségtelenül rajongtak érte.
Amikor végre lelépett a szalon padlójára, a napszítta arcú férfi odalépett hozzá, és azt mondta:
– Nagyon szép énekhangja van!...
hetero, MILF, tanár
Rohadtul neveletlen, züllött kölyök voltam. Nem szégyellem beismerni, tizenévesen csak sodródtam az árral, vagy inkább dagonyáztam a mocsokban, amit magamnak termeltem. A szakmunkásképzőbe nem a tudásvágy vitt, csak a tankötelezettség. Ott ültem, mert muszáj volt. A tanárok szeme se rebbent, ha nem voltam bent, örültek, ha nem zavartam az órát. A csajokat úgy váltogattam, mint más a zokniját. Sokszor nevüket sem tudtam, nem is érdekelt. Használtam őket, önzőn, érzéketlenül, ahogy az ösztöneim diktálták. Ma már szégyellem, de akkor... akkor csak élveztem, hogy bármit megtehetek, mert senki nem kér számon. A szakmunkás-bizonyítványt úgy kaptam meg, mintha csak megszántak volna. "Koptatta a...
hetero, diák, MILF, tanár, romantikus, fordítás
Néhány zaklatott nap után a Grant háztartásban a tervem bejött. Peter és Carmen hosszan vitatkozott Carmen terhességéről, de végül Peter elfogadta a válást. Tony értetlenül állt a hír hallatán és nem akart egy terhes nővel egy házban maradni. Azt mondta az anyjának, hogy szereti, de nem akar elköltözni, így továbbra is majd Peterrel él a házban, mielőtt elköltözne az egyetemre. De meglátogatja Carment és az iskolában is beszélgethetnek.
Már beszéltem anyámnak a Grant háztartásban tapasztalható gondokról és megalapoztam Carmen kérését, hogy hozzám költözzön. A hír hallatán anyám visszajött egy napra és találkozott Carmennel. Nagyon aggódott és teljes szívvel beleegyezett abba, hogy Carmen...
hetero, munkatárs, rendőr
Tizennyolc lettem, és az ember ilyenkor számadást végez.
Legalábbis ezt mondta anyám, akit tizenkét évesen majdnem lelöktem az ötven köbcentis robogójáról, mert túl lassan indult el a zöldnél. A számadás nálam nem könnyes naplóírás. Inkább úgy képzelném el, mint amikor az ember beletúr a fiók legalsó részébe, és sorra előkerülnek azok a dolgok, amikről más inkább hallgatna. Én meg,... hát, vigyorgok közben.
Fiús viselkedésű lány voltam, – ezt az apám mondta így, amikor még nem volt ciki, ha egy rendőr a lányát azzal „dicsérte”, hogy olyan, mint egy kis szökevény zsaru. Már kilencévesen az ő férfibiciklijével jártam. Oldalasan tekertem, a váz alatt, mert a váza magasabb volt nálam. A...
gruppen, hetero, leszbi, maszturbáció, anál, mélytorok, vibrátor, diák, MILF, tini
hetero, anál, munkatárs, rendőr, megcsalás
Tíz éves voltam, amikor meghalt az anyám. Egyetlen éjszaka alatt lett belőle statisztika. Túladagolta magát. Sima hétköznap volt, én másnap suliba mentem volna. Ő meg már soha többé sehova. Sokáig azt hittem, csak elaludt a konyhában. Aztán jöttek a mentők, aztán jött az apám, és a végén már csak csend volt. Na meg a el.
A temetés után nem volt sírás. Az apám úgy nevelt, mint egy fiút. Azt mondta, sírni gyengeség, a gyengeség meg veszélyes. Nem ölelt, nem babusgatott, de ott volt. Mindig ott volt. Fociedzésre vitt, beíratott karatézni. Később már nem is kísért, csak megkérdezte, hogy megint megvertem-e valakit.
Néha megkaptam, hogy túl kemény vagyok. De nem bántam. A világ nem...
családi, idős, nagynéni/nagybácsi
em tudom, lehet-e az embernek hetvenkét évesen „utolsó esélye”, vagy csak a fejében hiszi azt, hogy van még egy. Én most úgy érzem, van. És mivel kevés időt szán már rám a jövő, hát nem is halogatom tovább, hogy megírjam ezt a történetet magamnak, vagy talán annak, aki egyszer még kíváncsi lesz rám.
Bandinak hívnak. Hivatalosan András vagyok, de még a közjegyző is így írja a levelében „Tisztelt Bandi bácsi! ” Már megszoktam. Egyébként özvegy vagyok. Tizennégy éve ment el az én Erzsóm, azóta én maradtam a mindig pörgő, örökmozgó, de lassan már magányban kopó vénember. Vénember? A fenét.
leszbi, munkatárs
29 éves vagyok, és – épp egy eladási fázisban lévő, – 176 lakásos lakópark műszaki főfelügyelőjeként dolgozom. Ez most a legnagyobb projekt az övezetben, heti szinten készül drónfelvétel, belső PR, a polgármester is kilátogatott már egyszer egy sisakos fotóra.
Az, hogy idáig jutottam, sok mindennek köszönhető. Részben annak, hogy tudom, mit akarok, és nem félek megtenni, amit kell. Részben annak, hogy az apám építési vállalkozó. Nem NER-lovag, nem stróman, csak jókor van jó helyen, jókor nyal, és jókor juttat vissza a vállalási díjból. Születésem óta tudom, mit jelent a „nettó plusz áfa”, mit jelent a „szakipari csúszás”, és hogyan kell egy mosolyt visszacsomagolni egy megúszós statikus...
