Augusztus 20. - Az első éjszaka
Megjelenés: 2025. szeptember 4.
Hossz: 14 181 karakter
Elolvasva: 669 alkalommal
Augusztus 20. hetén végre kivettem pár nap szabadságot. Egész évben dolgoztam, és tudtam, hogy ezután is ugyanígy lesz, ezért kijárt nekem egy hosszú hétvége. A barátnőimmel és az egyikük bátyjával Eger mellé utaztunk, négy nap wellness, borozgatás, fürdőzés várt ránk.
Az első este barátnőimmel egy bárba mentünk. Tele volt, nem találtunk üres asztalt. Végül három fiatal srác mellé léptünk oda.
– Ideülhetünk? Ide tehetnénk az italainkat? – kérdeztük.
Ők udvariasan mosolyogtak, intettek, hogy persze. Leültünk. Két barátnőm azonnal kacérkodni kezdett a srácokkal. Mindhárman elegánsak, jóképűek és udvariasak voltak.
Egyre többet beszélgettem a harmadik társukkal, akit Olivérnek hívtak. Meglepően értelmes volt, nyugodt, valahogy kilógott a mostani fiatalság közül – de nemcsak ő, hanem a barátai is. Táncoltunk, politizáltunk, sőt még kedvenc együttesekről is tartottunk egy kisebb vita-összefoglalót az asztalnál. Nagyon jól éreztem magam, ebben az alkohol is segített. Azt vettem észre, hogy tudatalatt is Olivérhez húzok. Amikor elmentem a mosdóba, megkértem, hogy vigyázzon a poharamra, és visszafelé jövet tudatosult bennem, hogy mi a fenéért nem tettem inkább az asztalra?! Ha táncoltunk és Olivér arrébb került mellőlem, ösztönösen nyújtottam a kezem felé, mindig kerestem az érintését, vagy csak egyszerűen a kezemet pihentettem az alkarján. Nem az volt zavaró, hogy hozzáérek, hanem annak a hiánya.
Olivér észrevette, hogy kiürült a poharam, és intett:
– Ne menj, én hozok neked, úgyis megyek a pulthoz.
Az első korty után tudtam, hogy ez bizony nem rozé szódával. Szóvá is tettem.
– Ez nem az én italom!
– Aperol Spritz. Nem ezt ittatok eddig? – kérdezte mosolyogva.
– Nem! De ez finom.
Akik körülöttem voltak, rögtön kérték, hogy hadd kóstolják meg. Mire észbe kaptam, az első korty után már szinte teljesen kiürült a poharam. Olivér egy pillanat alatt hozott nekünk még egy kört. Zsuzsi barátnőm szólt, hogy inkább vegyen üveget, de ő elmagyarázta, hogy üvegben nem lehet, maximum kancsóban készítik. Az utóbbi idők legfinomabb italát mutatta be nekünk – azóta is Aperol Spritzet iszunk a lányokkal.
Nagyon jól éreztem magam, és egyre biztosabb voltam benne, hogy több lett a kelleténél az alkohol. Ekkor Fruzsina bátyja megragadta a karomat, és visszarántott a valóságba.
– Miért bohóckodsz itt ezekkel a fiatalokkal? – vont kérdőre.
Az első este barátnőimmel egy bárba mentünk. Tele volt, nem találtunk üres asztalt. Végül három fiatal srác mellé léptünk oda.
– Ideülhetünk? Ide tehetnénk az italainkat? – kérdeztük.
Ők udvariasan mosolyogtak, intettek, hogy persze. Leültünk. Két barátnőm azonnal kacérkodni kezdett a srácokkal. Mindhárman elegánsak, jóképűek és udvariasak voltak.
Egyre többet beszélgettem a harmadik társukkal, akit Olivérnek hívtak. Meglepően értelmes volt, nyugodt, valahogy kilógott a mostani fiatalság közül – de nemcsak ő, hanem a barátai is. Táncoltunk, politizáltunk, sőt még kedvenc együttesekről is tartottunk egy kisebb vita-összefoglalót az asztalnál. Nagyon jól éreztem magam, ebben az alkohol is segített. Azt vettem észre, hogy tudatalatt is Olivérhez húzok. Amikor elmentem a mosdóba, megkértem, hogy vigyázzon a poharamra, és visszafelé jövet tudatosult bennem, hogy mi a fenéért nem tettem inkább az asztalra?! Ha táncoltunk és Olivér arrébb került mellőlem, ösztönösen nyújtottam a kezem felé, mindig kerestem az érintését, vagy csak egyszerűen a kezemet pihentettem az alkarján. Nem az volt zavaró, hogy hozzáérek, hanem annak a hiánya.
Olivér észrevette, hogy kiürült a poharam, és intett:
– Ne menj, én hozok neked, úgyis megyek a pulthoz.
Az első korty után tudtam, hogy ez bizony nem rozé szódával. Szóvá is tettem.
– Ez nem az én italom!
– Aperol Spritz. Nem ezt ittatok eddig? – kérdezte mosolyogva.
– Nem! De ez finom.
Akik körülöttem voltak, rögtön kérték, hogy hadd kóstolják meg. Mire észbe kaptam, az első korty után már szinte teljesen kiürült a poharam. Olivér egy pillanat alatt hozott nekünk még egy kört. Zsuzsi barátnőm szólt, hogy inkább vegyen üveget, de ő elmagyarázta, hogy üvegben nem lehet, maximum kancsóban készítik. Az utóbbi idők legfinomabb italát mutatta be nekünk – azóta is Aperol Spritzet iszunk a lányokkal.
Nagyon jól éreztem magam, és egyre biztosabb voltam benne, hogy több lett a kelleténél az alkohol. Ekkor Fruzsina bátyja megragadta a karomat, és visszarántott a valóságba.
– Miért bohóckodsz itt ezekkel a fiatalokkal? – vont kérdőre.
Ez csak a történet kezdete, még 7 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
– Nem mehetünk az ágyba... Zsuzsival alszom, egy szobában vagyunk.
Én ezt a hibát találtam benne.
Nem egy apró hiba van benne, hanem több és lényeges hibák. Én meg is mutatom.
"Az első este barátnőimmel egy bárba mentünk. " Aztán a semmiből egyszercsak előkerül Fruzsina bátyja, aki még meg is ragadja a karját.
"Amikor belém hatolt, erősen tartotta a lábaimat, hogy még közelebb húzzon magához...." Pár sorral lejjebb "Amikor két kézzel megfogta a lábaimat, tudtam, mi következik. Éreztem, ahogy lassan belém hatol." Egy lyukba kétszer hatolni?
"Végül ő húzta ki, és a golyóit nyomta a számba. Közben a másik kezével pontosan a G-pontomat masszírozta. Egyre éhesebben nyaltam a makkját,..." Érdekes trükk golyókkal a szájban makkot nyalni.
Nos gondolom ennyi bőségesen elég a kérdésedre válaszként, és sztbalinak, hogy nem egy és nem apró hiba volt. Egyébként nem lenne rossz a történet, ha odafigyelve, és átgondolva írod meg.