A+ A-

Leáll a gép 9. fejezet

- 1 -
Négy nap múlva János hívta Anitát telefonon.
- Meg akarod nézni a lakást, amit a barátom üresen hagy? - kérdezte.
- Természetesen - vágta rá gyorsan. - Még nem volt időm utánajárni semmilyen címnek.
- Délután odavihetlek - ajánlotta fel a férfi.
János barátságosan elbeszélgetett a lánnyal útközben, udvariasan előretessékelte a liftben, és általában nagyon kedves volt vele. Anita elbűvölten tapasztalta, hogy mennyire figyelmes tud lenni egy férfi, és János mennyire az ellentéte Dodónak.
Megálltak az ajtó előtt. Anita arra várt, hogy János becsengessen, de a férfi ehelyett egy kulcscsomót vett elő a zsebéből, és teketóriázás nélkül kinyitotta az ajtót, aztán előreengedte itt is Anitát.
- Vedd le a kabátod! - ajánlotta, és amikor látta, hogy a lány gombolja a felöltőt, a háta mögé lépett, hogy lesegíthesse róla a vastag ruhát. Anita igyekezett elegáns mozdulattal megfelelni a kényeztetésnek, aztán kibújva a kabátból, letekerte a sálat is a nyakából, majd lerúgta magáról a cipőjét is, mert a lakás láthatóan ápolt volt, és eszébe sem jutott, hogy cipővel lépjen a szobák valamelyikébe.
Anita már rég megtanult nőiesen öltözni, most a meleg kabát alatt, egy nem túl feszes, hófehér pulóver, meg egy bokáig érő elegáns, vastag szoknya képezte az öltözékét. A melltartó hímzése átütött a vékony fonálból készült pulóveren, és a két kosáron keresztbefutó varrás is kirajzolódott a mellein körbe, hangsúlyozva keblének formáját. János futó pillantással felmérte a lány külsejét, és roppantul izgalmasnak találta a vékonytestű teremtést fehér pulóverében. Felgyújtotta a fantáziáját a vékony csík, amely éppen a mellbimbók felett húzódott sejtelmesen.
- A barátom még december végén elutazott, de nálam hagyott egy szerződést, alá is írta. Azt mondta, ha megfelel az ajánlat, költözz be - a pillantása végre elszakadt a kerekedő, gömbölyödő látnivalóktól.
- Mennyibe kerül a bérleti díj? - nézett szét az ismeretlen otthonban Anita.
- Szerintem méltányos - mondta János, mikor maga is megszabadult a téli göncöktől. - Hatvanezer havonta, meg a rezsi. Ezért kapsz tőle egy belvárosi háromszobás lakást, amiből kettő szobát meg az összes egyéb helységet belátásod szerint használhatsz. Egyedül a dolgozószoba lesz zárva. Egyetlen feltételnek kell eleget tenned. Fél évre ki kell bérelned, mert akkor jön haza a kollégám, és nem akarja, hogy addig üresen álljon a kégli.
A lakás valóban tágas és szép volt. A hatalmas ablakok alatt a fűtés jól működött, a kinti zimankóból semmit sem lehetett érezni, de nem csak a mínusz tizenöt fokot rekesztette kívül a nagy ablak, hanem az Andrássy út zaját is.
Anita körbejárt mindent. Megvizsgálta a konyhát, amely mindennel fel volt szerelve, amire szüksége lehetett, sőt annál is többel, hiszen egyszemélyes háztartásához alig kellett bármi is egy hűtőszekrényen, meg egy tűzhelyen kívül. Benézett a fürdőszobába, ahol hatalmas fürdőkád várta a tisztálkodni vágyót, de volt benne egy zuhanytálca is, ha nem volt kedve kiáztatni magát.
A berendezés mindenhol szolid luxusról árulkodott, és az ár valóban barátságosan alacsonynak tűnt.
- Nekem ez tetszik - nyilatkozott Anita. - Hol az a szerződés?
János a nappaliban álló íróasztalból egy mappát vett elő, abban volt a hárompéldányos megállapodás, a bérbeadó által aláírva.
- Írd alá, és amikor kifizeted az első kéthavi bért, be is költözhetsz.
Anita leült az asztal mögött álló kényelmes irodai székbe, és aláírta a papírokat.
- Van nálam pénz - mondta, és a táskájából elővéve a pénztárcát, számolni akarta a tízeseket.
- Hohó! - állította meg János. - Végig olvastad te azt a szerződést?
- Mit nem vettem észre? - nézett rá csodálkozva Anita.
- A bankszámla számot, amire utalnod kell.
Anita kicsit leforrázva álldogált az asztal mellett.
- Azt hittem, mindjárt el is intézzük az egészet. Különben sem utaltam még soha sem így pénzt.
János nevetett. Kellemes hangja volt a férfinak.
- Tudod mit? - kérdezte. - Adok róla elismervényt, és majd én átutalom.
Bekapcsolta a külön asztalkán álló számítógépet.
- Használhatod ezt is, ha akarod. Nincs rajta semmi személyes, és jelszó sem védi.
Leült a gép elé, gyorsan megírt egy elismervényt az átvett pénzről, aztán lefűzte a bejárati ajtó kulcsát a saját kulcskarikájáról.
- Érezd magad otthon. Július elsejéig ez az otthonod.
Anita még egyszer körbefordult a sarkán, újra feltérképezve frissen szerzet lakását, aztán jókedvében még egyszer körbepördült.
- Most szívesen ünnepelnék.
- Bármit elfogyaszthatsz, csak pótold! - mondta János.
Anita a hűtőhöz ment, kinyitotta. Volt benne néhány üveg üdítő, egy palack bor, meg pár doboz sör.
- Pompás! - fejezte be a mustrát. - Mivel kínálhatlak?
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.56 pont (71 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#13 A57L 2014. 09. 4. csütörtök 06:23
Eljött a vége is,összeségében jó volt.
#12 Remete 2009. 03. 25. szerda 07:52
IZGULÓS DRÁGA!
Nyelvtan órán is nagy volt az izgalom mindig, míg iskolába jártál?
Bölcsebb maradtál volna, ha nem szólalsz meg.
Tán kevesebb helyesírási hibát hagytál volna magad után.
Üdv! Remete.
#11 izgulós 2009. 03. 24. kedd 21:51
Egymás hajával játszottak, simogatták a kezük ügyébe eső végtagokat, vállakat, tomporokat.

Ez olyan szép 2-szer elbögtem magam.Apropó hány tompor volt ? És mi volt a kezük ügyébe nem eső végtagokkal ?
#10 Remete 2009. 03. 17. kedd 23:14
Hm!
Most már csakugyan kezdek belegabajodni én is, de remélem, a hátra lévő három fejezet elég lesz ahhoz, hogy kiutat találjak minden zűrből, és ismét tisztességgel elvarrjam az összes, galádul felfejtett szálat.
Bízzatok bennem Ti is!
Köszönöm a figyelmet!
Üdv! Remete.
#9 Olvasó 2009. 03. 17. kedd 21:15
Hogy ebből még mi lesz..:)
Türelmetlenül várom a következő részt!
Köszi!
#8 sihupapa 2009. 03. 17. kedd 19:47
Köszi "REMETE"! jani te meg szünj meg légy szives.
#7 pisti47 2009. 03. 17. kedd 13:01
Ezt elrontottam. Nem akartam elválasztani a keverni szót és nem olvastam utána, bocs. A barátságra visszatérve, azt hiszem sokan örülnének Remete barátságának, én is így vagyok vele. Elég idős vagyok, nem verem ki mostanában, bár néha megérdemelné. (János, te csak nyugodtan recskázz)
#6 Remete 2009. 03. 17. kedd 11:14
Kedves jani 1845!
Ha már megpróbálsz elménckedni más helyesírásán, megtanulhátnál néhány szabályt Te is!
Írásjelek elé nem kell szóköz! Idézeteid értelmezése könnyebb lenne, ha tudnánk, hogy mettől meddig tartanak az idézett részek, és hol kezdődnek élelátó kommentjeid. Erre a célra használhatnál esetleg idézőjeleket, ám szükség esetén, ha meghaladják a képességeidet a HTML kódok, más eszközt is alkalmazhatsz.
A szóvicced, hogy az anyanyelv helyett apanyelvet említesz, felűlmúl minden képzeletet. Ötödikes koromban éltem ezzel a fordulattal. Írhatnál kicsit hosszabban is, hogy tanulhassunk Tőled.
Üdv! Remete.
#5 jani1845 2009. 03. 17. kedd 10:03
Ezt úgy kell olvasni: kávé, egy sör kibontva és nyugodtan elmerülve benne.
Te Pityu és miben merülsz el a kávéban , vagy a sörben , vagy mindkettőben ?
Azért nagy példaképünk Pemete ettől sokkal jobban ismeri a magyar apanyelvünket .
Mert mint tudjuk nyelvében él a nemzet , de nyelvével még senki sem nemzett .
És ki az a P.Fred ? Punci vagy mi ? És nem roszz ez a ke - verni sem , bár ha rám hallgatsz inkább ki - vered.
Hajrá fiuk csak így tovább , éljen az örök és megbonthatatlan Pemete - pityú barátság !
Szasztok fijjúk ! Cső !
#4 Remete 2009. 03. 17. kedd 09:11
Nagyon megtisztelsz a hasonlatoddal kedves pisti47!
Nem vagyok méltó rá, de azért köszönöm!
Azt hiszem, néhány fordulat még lesz a törénetben.

Kedves incifinci!
Azt hiszem, hogy a folytatásokban megjelenő írásoknak éppen az a lényege, hogy ki kell várni a folytatást. Persze ezt Te is tudod, különben nem olvasnád.
Mindkettőtöknek további jó olvasgatást!
Üdv! Remete.
#3 pisti47 2009. 03. 17. kedd 06:23
Ki volt az az ürestekintetű, sivár, aki ezt le merte pontozni? Ezt úgy kell olvasni: kávé, egy sör kibontva és nyugodtan elmerülve benne. Remete, te aztán tudod ke- verni, mint P.Fred a málnaszőrt. Zsófi és a többire gondolok. Mi jöhet még? Nagyon várom. Üdv. pisti47
#2 incifinci 2009. 03. 17. kedd 00:55
De nehéz lesz kivárni a folytatást!
#1 Törté-Net 2009. 03. 17. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?