Leáll a gép 11. fejezet
Megjelenés: 2009. április 1.
Hossz: 51 819 karakter
Elolvasva: 3 207 alkalommal
Folytatás
Leáll a gép 12. fejezet (hetero)
– 1 -
Dodó kárörvendve kapcsolta be a televíziót Anita zárkájában, ez esti híradó idejére.
– Nézd, milyen idegesek a futtatóid!
A képekből ítélve Dodó nem hazudott.
– Semmi esélyük sincs arra, hogy megtaláljanak.
A válságtanácskozásról adott tudósítás, valóban nyugtalannak láttatta a szervezőket, ám a következő kép, Dodót tette nyugtalanná, ugyanis saját képmásával nézett szemközt. Azt képet mutatták a képernyőn, amit a legutóbbi jogosítványcserén készítettek róla.
– Országos körözést adott ki a rendőrség Bőrös Józsefről – olvasta a szokásos deklamáló hangon a bemondó a közleményt, – aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy része van Bayer Anita eltűnésében. A rendőrség kéri, hogy aki az elmúlt héten látta őt, jelezze a 112 – es telefonszámon.
– A rohadékok! – tört ki a düh Dodóból, és egy jól irányzott rúgással leröpítette a kis készüléket a hokedliről. A képcső szerencsére nem robbant fel, de az inzultus pillanatától se képet, se hangot nem adott többet a kis doboz.
Anita hátat fordított a dühöngő férfinak. Napok óta először gondolt arra, hogy talán mégis van esélye a szabadulásra. Lehet, hogy a versenyben való részvétele, már nem lesz eredményes, de legalább nem kell megpenészednie ebben a hideg kalickában, és talán láthatja, ahogy fogva tartóját bilincsben elviszi egy rendőrautó, valami arra érdemes helyre.
Fogyott az idő. Soma és Tünde, már szombat hajnalban elindult hazafelé, a nyugtalanság hajtotta őket. Tíz órára Győrben voltak, de ezzel csak annyit javult a helyzet, hogy a zenekari próbáról nem hiányoztak.
– Egy héttel ezelőtt, amikor hazaértem, még azt hittem, hogy távollétemben megfogtátok az Isten lábát – fogadta Cinege nagy vállveregetések között a barátját, – most meg katasztrófahangulatban vagytok.
– Szerinted nem vagyunk bajban?
– Emeljétek már fel kicsit a fejetek! – mondta Cinege. – Fogjátok fel úgy, hogy innen, csak felfelé vihet az út. Ez a gödör alja. Én szeretek felfelé menni. Milyen szörnyű lenne, ha már fenn lennénk a csúcson, és állandóan arra kellene gondolnunk, hogy jó, most szétnézünk innen, szép a kilátás, de most már indulhatunk is lefelé.
– Ez a fajta optimizmus, azért nem a legmegnyugtatóbb vigasz a bajban levőknek – panaszkodott Timi.
– Mit tegyek? – tárta szét a kezét a férje. – Most nem futja tőlem többre.
Dodó kárörvendve kapcsolta be a televíziót Anita zárkájában, ez esti híradó idejére.
– Nézd, milyen idegesek a futtatóid!
A képekből ítélve Dodó nem hazudott.
– Semmi esélyük sincs arra, hogy megtaláljanak.
A válságtanácskozásról adott tudósítás, valóban nyugtalannak láttatta a szervezőket, ám a következő kép, Dodót tette nyugtalanná, ugyanis saját képmásával nézett szemközt. Azt képet mutatták a képernyőn, amit a legutóbbi jogosítványcserén készítettek róla.
– Országos körözést adott ki a rendőrség Bőrös Józsefről – olvasta a szokásos deklamáló hangon a bemondó a közleményt, – aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy része van Bayer Anita eltűnésében. A rendőrség kéri, hogy aki az elmúlt héten látta őt, jelezze a 112 – es telefonszámon.
– A rohadékok! – tört ki a düh Dodóból, és egy jól irányzott rúgással leröpítette a kis készüléket a hokedliről. A képcső szerencsére nem robbant fel, de az inzultus pillanatától se képet, se hangot nem adott többet a kis doboz.
Anita hátat fordított a dühöngő férfinak. Napok óta először gondolt arra, hogy talán mégis van esélye a szabadulásra. Lehet, hogy a versenyben való részvétele, már nem lesz eredményes, de legalább nem kell megpenészednie ebben a hideg kalickában, és talán láthatja, ahogy fogva tartóját bilincsben elviszi egy rendőrautó, valami arra érdemes helyre.
Fogyott az idő. Soma és Tünde, már szombat hajnalban elindult hazafelé, a nyugtalanság hajtotta őket. Tíz órára Győrben voltak, de ezzel csak annyit javult a helyzet, hogy a zenekari próbáról nem hiányoztak.
– Egy héttel ezelőtt, amikor hazaértem, még azt hittem, hogy távollétemben megfogtátok az Isten lábát – fogadta Cinege nagy vállveregetések között a barátját, – most meg katasztrófahangulatban vagytok.
– Szerinted nem vagyunk bajban?
– Emeljétek már fel kicsit a fejetek! – mondta Cinege. – Fogjátok fel úgy, hogy innen, csak felfelé vihet az út. Ez a gödör alja. Én szeretek felfelé menni. Milyen szörnyű lenne, ha már fenn lennénk a csúcson, és állandóan arra kellene gondolnunk, hogy jó, most szétnézünk innen, szép a kilátás, de most már indulhatunk is lefelé.
– Ez a fajta optimizmus, azért nem a legmegnyugtatóbb vigasz a bajban levőknek – panaszkodott Timi.
– Mit tegyek? – tárta szét a kezét a férje. – Most nem futja tőlem többre.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 24 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Folytatás
Leáll a gép 12. fejezet (hetero)
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Azt hiszem, Andreas találta a fején a szöget. Az erotika és a pornográfia között ott a határ, ahol Ő megjelölte. Van-e benne érzelem, vagy sem?
Talán Te sem szeretnéd az írásaimat, ha nem olyanok lennének, mint amilyenek. Pornográfiából nem lehet kihozni annyi érzelmet, mint amennyit én reményeim szerint ebből kihoztam.
Másfelől nézve: Egy könyv olvasása olyan kaland, mint egy utazás, vagy egy barátság, vagy házasság. Az ember rábízza magát a másikra, és vagy pórul jár, vagy sem. Felszállsz a buszra, és a vezető vagy a Körúton visz végig, vagy kihajt az autópályára, és egy-kettőre ott találod magad a hágón, valahol félúton Zürich és Comoi Tó között az Alpokban. Bízd rá magad az autóbuszvezetőre!
Üdvözöllek!
Remete.
Remélem nem vesztetek össze a válaszomon, hogy melyikteknek szólt!
Üdv!
Remete.
nagyon szeretem Remete írásait, folyamatosan újraolvasom azokat
egyszer azért szeretnék tőle pornót is látni, az valami fantasztikus lenne!
Sikeresen meg kettőződtem, csak nem tudom miért? :-)
Igaz a mondás mindenütt szaporodnak a Kínaiak. :-P
De akkor is izgatottan várom a következő részt,a csattanót, vajon ugyan úgy gondolkodunk mind ketten?
Ja és persze még írásokat tisztelt Remete, légyszi-légyszi.
Üdv:
Kínai aki mindent ferde szemmel néz
Nem vagyunk egyformák, hál' Istennek. Én pontosan azt szeretem Remete írásaiban, hogy NEM pornót ír, hanem szerelmet, fűtött erotikát, természetességet. A pornó érzelemmentes technikázás, találhatsz errefelé belőle eleget, Remete meg hadd tartsa a színvonalát!
Félek, hogy nem fogom tudni minden tekintetben kielégíteni a kívánságaidat, pedig szeretném. A sztorit már több, mint féléve megírtam, és már nem tudok igazodni vele a kérésekhez.
Sajnos a fergeteget nem ígérhetem meg, a történet már nem igényli, bár ezen az oldalon tényleg illene úgy búcsút venni a szereplőktől.
Tudod, a vezérmotívumot, már az elején ismertettem a Soma által elmondottakkal. Kétszer ugyanúgy soha! Ha most ismételném magam akár a Páternoszterből, akár ennek a regénynek az elejéből, nem lennék hű az eddigiekhez.
Azért újdonsággal még itt is szolgáléhatok. Betekintünk majd egy olyan helyszínre, eseménysorba, ami nem túl szokványos (szerencsére) a hétköznapi eseményekhez szokott emberek számára.
Ja! Betegség, külföld... stb. Mindednki a megfelelő helyen lesz a következő, befejező részben. Ha fergeteg nem is lesz, de a történet kerek, egész, és jól záródó lesz. (Már akinek).
Üdvözöllek!
Remete.
az uccsó részbe azért a hepiend lehet egy fergeteges pornó előkerülése is:-), az még nem ártott soha senkinek...
ja, és ha lehet, már senki se haljon meg/legyen gyógyíthatatlan beteg/ne nyomorodjon meg/ne legyen külföldi kiküldetésben/ne legyen biológiai összeférhetetlenségben/hirtelen szeretetrohamban/zárdába vonulással/stb., szóval, a kaland helyett jöhet a pornográfia
azért az eddigi műveidet nagyon köszönöm, jó volt őket olvasni
Vannak még itten elvarratlan szálak, / megint kavarja, mint az a bizonyos "nedudki" / alig várom, hogy olvashassam.
Reménykedem, kapunk még majd történetet tőled.
Üdvözlettel:
A kis Kínai aki mindent ferde szemmel néz.
De hibát nem találtam. :-)
Bizony-bizony élvezettel csűrtem és csavartam. Ti provokáltátok ki belőlem ezt a regényt akkor, amikor követeltétek a hepeindet. Ilyenre sikeredett. Nem akarok olyan morbid lenni, (meg a felelőaséget sem szívesen háritom át másra) hogy Ti tehettek róla, hogy ki kellett nyírnom a Mártát. Magamra vállalom, az én ötletem volt. Csak így működött a dolog.
Sok csavarintásra már nem lesz szüség ahhoz, hogy kerek legyen a sztori. Remélem, tetszeni fog.
Üdv.
Remete.
Most lendül az ostor ahogy íród, és az utolsó fejezetben csattan. Bizony, vannak még történések, amiknek meg kell lenni. Azzal talán nem árulom el a csattanót, hogy most nyugodtan számíthattok hepiendre, jönni fog. Nem mindenkinek, kinek kinek érdeme szerint.
Üdv.
Remete.
Köszönöm!
Vannak még itten elvarratlan szálak, / megint kavarja, mint az a bizonyos "nedudki" / alig várom, hogy olvashassam.
Reménykedem, kapunk még majd történetet tőled.
Üdvözlettel:
A kis Kínai aki mindent ferde szemmel néz.
De hibát nem találtam. :-)