A tanya ahol élünk 5. rész - Juli
Megjelenés: 2008. október 13.
Hossz: 12 344 karakter
Elolvasva: 10 261 alkalommal
(Minden résztvevő a képzelet szülötte (így nincs vérségi kapcsolat közöttük), a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve.)
Otthon üzenet várta nagyapát, a tanító úr üzent a tanyasi iskolából, hogy én és a bátyám ritkán látogatjuk az intézményt, és ha ezen nem változtatunk, megbuktat bennünket.
– A fene egye meg erről teljesen elfeledkeztem – mérgelődött nagyapa – Julikám holnaptól minden nap eljártok az iskolába, és az öcsédet is viszed magaddal.
Másnap reggel mi is ott ültünk az tanteremben a többi gyerekkel együtt. A tanító úr, amikor belépett a terembe, és meglátott minket elmosolyodott.
– Á a két tékozló bárány visszatért az akolba. Haljam Juli lányom mit tanultunk az elmúlt héten.
Természetesen fogalmam sem volt, megszégyenülten, szemlesütve álltam az osztály előtt.
– Talán András tud segíteni a nővérének?
Bandi öcsém vigyorogva, tanácstalanul nézett körbe, az osztály kárörvendően röhögött.
– Ma tanítás után itt maradtok korrepetálásra, és ezt addig csináljuk, míg utoléritek a többieket.
Nagyon megijedtünk, mert a tanító úr korrepetálásainak igen rossz híre volt, ugyanis nagy előszeretettel alkalmazta a testi fenyítést. A déli harangszó elhangzása után a többi gyereket haza engedte, csak mi maradtunk az öcsémmel. Számtani feladatokat diktált, és azokat kellett megoldanunk, én hamar végeztem, de az öcsémnek nagyon nehezen ment. Arra is volt időm, hogy az asztala mögött dolgozatokat javító tanítót megfigyeljem. A tanítóúr az ötvenes évei vége felé járt, egyedül élt az iskolával egybeépített lakásban. Nagyon tetszett, hogy minden nap frissen borotvált, tiszta, és pedáns. Kis pocakja volt már, és bizony erősen kopaszodott, amit kis kefe bajusszal próbált ellensúlyozni. Lejárt az időnk, először Bandi vitte ki a dolgozatát. Mint várható volt elég sok hibája lett.
– Tízenkét hiba, tizenkét körmös – hangzott az ítélet.
Öcsém összeszorította az ujjait, és a tanítóúr keményen lesújtott a fa vonalzóval. Bandi könnybe lábadt szemmel, megszégyenülten somfordált ki a teremből. Félve vittem ki a papíromat, gondosan áttanulmányozta, majd szigorúan rám nézett.
– Nem is rossz ahhoz képest amennyit hiányoztál, de így is találtam öt hibát. A lányoknál a büntetés elfenekelés.
A térdére fektetett, keményen lesújtott, én pedig jajgattam mintha nagyon fájna.
– A fene egye meg erről teljesen elfeledkeztem – mérgelődött nagyapa – Julikám holnaptól minden nap eljártok az iskolába, és az öcsédet is viszed magaddal.
Másnap reggel mi is ott ültünk az tanteremben a többi gyerekkel együtt. A tanító úr, amikor belépett a terembe, és meglátott minket elmosolyodott.
– Á a két tékozló bárány visszatért az akolba. Haljam Juli lányom mit tanultunk az elmúlt héten.
Természetesen fogalmam sem volt, megszégyenülten, szemlesütve álltam az osztály előtt.
– Talán András tud segíteni a nővérének?
Bandi öcsém vigyorogva, tanácstalanul nézett körbe, az osztály kárörvendően röhögött.
– Ma tanítás után itt maradtok korrepetálásra, és ezt addig csináljuk, míg utoléritek a többieket.
Nagyon megijedtünk, mert a tanító úr korrepetálásainak igen rossz híre volt, ugyanis nagy előszeretettel alkalmazta a testi fenyítést. A déli harangszó elhangzása után a többi gyereket haza engedte, csak mi maradtunk az öcsémmel. Számtani feladatokat diktált, és azokat kellett megoldanunk, én hamar végeztem, de az öcsémnek nagyon nehezen ment. Arra is volt időm, hogy az asztala mögött dolgozatokat javító tanítót megfigyeljem. A tanítóúr az ötvenes évei vége felé járt, egyedül élt az iskolával egybeépített lakásban. Nagyon tetszett, hogy minden nap frissen borotvált, tiszta, és pedáns. Kis pocakja volt már, és bizony erősen kopaszodott, amit kis kefe bajusszal próbált ellensúlyozni. Lejárt az időnk, először Bandi vitte ki a dolgozatát. Mint várható volt elég sok hibája lett.
– Tízenkét hiba, tizenkét körmös – hangzott az ítélet.
Öcsém összeszorította az ujjait, és a tanítóúr keményen lesújtott a fa vonalzóval. Bandi könnybe lábadt szemmel, megszégyenülten somfordált ki a teremből. Félve vittem ki a papíromat, gondosan áttanulmányozta, majd szigorúan rám nézett.
– Nem is rossz ahhoz képest amennyit hiányoztál, de így is találtam öt hibát. A lányoknál a büntetés elfenekelés.
A térdére fektetett, keményen lesújtott, én pedig jajgattam mintha nagyon fájna.
Ez csak a történet kezdete, még 6 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
kicsit rovidebb osszekoto szoveg,tobb akcio a recept !!