A+ A-

Gyönyörteli örökség 1. rész

- Kedves, nézd, leveled jött Ausztráliából - ment be Imre a nappaliba. Marika az ülőgarnitúra egyik hatalmas foteljában ült, és épp a tévét nézte. Barna, hosszú haja a fejetetejére volt feltűzve, tévénéző szemüvegét levette, és kedves mosollyal nézett fel szerelmére.
- Biztosan Aliz nénikém írt.
- Neked van nénikéd Ausztráliában? - adta át Imre a levelet. Marika felbontotta, és beleolvasott.
- Nincs, már nincs, meghalt a múlthéten.
- Részvétem - mondta a férfi és leült a másik fotelba.
- Aliz néni anyu unokatestvére volt. A ’70-es évek elején ment ki férjhez Canberrába. Azóta csak egyszer láttam, akkor, amikor a ruszkik végre hazamentek. Állati nagy fej volt.
- Miért nem hívtuk meg az esküvőnkre?
- Hívtam, tőle kaptuk azt a vázát - mutatott a nagy padlóvázára Marika, - csak már nem tudott eljönni. Akkor már nagyon beteg volt, azt hiszem leukémia.
- Értem, ő nem jött az esküvőnkre, szegény, de most mi mehetünk temetésre. De, miből?
- Úgy nézem, lesz miből - nyújtotta át a levelet Marika, melyben megírták, hogy a hatalmas ausztráliai birtok, az összes ingósággal ő rá maradt.
- Ez, hatalmas felelősség - mondta Imre, és letette az asztalra a nem kis paksamétát. - Úgy nézem, csak akkor kapjuk meg, ha nem adjuk el utána.
- Igen, olvastam én is, de ha úgy döntünk, hogy eladjuk, akkor is szép pénzt kapunk.
Én nem akarok elköltözni Magyarországról.
- Én sem, imádom a munkámat - mosolygott rá vissza a férfi. - Gyere, menjünk vacsorázni, majd utána megbeszéljük mit is tegyünk.
A repülőgép lassan bedőlt, és elkezdte a leszállást. Marika az ablaknál ült és nézte az ismeretlen tájat, ahogy egyre közelebb és közelebb került hozzá. Végül is úgy döntöttek Imrével, hogy személyesen veszik át az örökséget, nem bízzák az ügyvédekre. Kivették a bankból az összes pénzüket, és megvették a jegyeket. Imre kivette az éves szabadságát az intézetben, Marika, pedig fizetés nélkülit vett ki. A készülődés kellő izgalommal telt. Nem volt könnyű megszervezni, hogy melyik barát mikor menjen virágot locsolni. A macskát ki vegye magához arra az időre, és a halak akváriuma is néha tiszta vízzel teljen meg. De, végül már nyugodtan tudtak beülni a taxiba, ami kivitte őket a reptérre.
- Kíváncsi leszek az ügyvédre - mondta Imre.
- Én pedig a tájra, a városra, és arra a házra, ahol a néni lakott. Állítólag tökéletes luxus.
- Nekem Te vagy a tökéletes luxus - csókolta meg a férfi a nőt.
A kijáratnál kocsi várta őket. Magas, elegáns sofőr ült benne, sapkában, egyenruhában, mint a filmekben. Marikában olyan érzés támadt, hogy tudja, hogy a férfi Aliz néni szeretője volt valamikor. Mikor lassan araszolva mentek keresztül a városon, át is gondolta az emlékeit, és beugrott neki, hogy anyja egyszer kuncogva mondta, hogy Aliz azt írta neki, hogy a sofőrrel a garázsban szokott szeretkezni. „A néni nagy franc lehetett” - gondolta, és hátra döntötte a fejét a kényelmes ülésben. Fáradt volt a hosszú úttól, alig várta, hogy megfürödhessen, és kedvenc mániájának hódoljon, a beöntésnek. Nem is tudta már, hogyan alakult ki nála ez a dolog, de kamasz kora óta élvezte a dolgot. Tudta már, hogy milyen frissítő, tisztító hatása van. Hosszú időt töltött el úgy, hogy két, három tisztító beöntés után befeküdjön a kádba, és hanyatt fekve még két liter meleg vizet magába fogadjon, miközben halk, kellemes zenét hallgat. Fölért egy kisebb, nagyon mély alvással.
Imrét is a beöntés kapcsán ismerte meg. Izgatta, hogy milyen is lehet feltöltött hassal szeretkezni. A férfit egy ilyen jellegű lap fórumán ismerte meg. Hamarosan randevú, majd egy hét múlva le is feküdtek. Kellemes izgalommal ment fel a férfihoz, de az a nap felülmúlta minden várakozását. A férfi gyöngéd volt és figyelmes, és a legtitkosabb vágyait is teljesítette. A beöntős szex, pedig teljesen elkápráztatta. Mikor hazaindult másnap reggel, már akkor tudta, hogy vele fog élni.
Fél év alatt jutottak el az esküvőig, és most már öt éve élnek együtt. Dolgos hétköznapok, enemás péntek délutánok és szombatok, vasárnapi kirándulások tették teljessé mindennapjaikat. Egy bánatuk volt, a gyerek nem jött. Marika kezelésekre járt, de hiába, méhe nem erősödött meg annyira, hogy megtartsa a magzatot.
Végre, kiértek a városból. Hatalmas, végeláthatatlan földek következtek, csak pár facsoport tarkította őket, és néha, egy-egy birkanyáj. Fél órát mentek, amikor a sofőr megszólalt:
- Innen már minden az önöké.
Egy erdősáv közeledett, mögötte ismét hatalmas legelő, a távolban karámok között lovak, és egy hatalmas ház körvonalai bontakoztak meg.
- Pont olyan, mint a képen - emlékezett vissza az asszony az édesanyja nappalijában kiakasztott képre. Hossza, szinte beleolvadva a tájba terült el a hát.
Évszázados fák adtak körülötte árnyat. Mögötte hatalmas tó tükre csillogott a déli napsütésben.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.89 pont (64 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#14 Loene 2014. 02. 20. csütörtök 23:41
nagyon jó a pitli is maradhat, max. többet kell a sorokkal bogarászni mint az ujjainkat szabadjára engedni.
#13 A57L 2013. 10. 29. kedd 04:47
Nem rossz.
#12 WaterWorld 2013. 09. 4. szerda 11:47
Jó a történet, már régebben is olvastam valahol. A pitli helyett valami alkalmasabb elnevezés nem ártana, de ez nem von le semmit az írás hangulatából.
#11 gaborthefirst 2013. 07. 25. csütörtök 03:47
Nagyon jól írsz footlove, és a történet is tetszett, szuper! Élmény volt. 10 pont. Kösz, üdv!

tiborg: én inkább bíznám egy ausztrál ügyvédre/intézőre, mint egy magyarra. Igazából magyarra soha nem bíznám ... még egy partvist sem! smile Egyébként léteznek már olyan erre szakosodott cégek, akik intéznek a tulaj helyett mindent, de csak azután, hogy közjegyzői letétbe helyezték a megfelelő összeget biztosíték gyanánt.
#10 sipospista 2013. 05. 30. csütörtök 21:36
hát ez jooo
#9 x124 2013. 04. 25. csütörtök 21:03
Jó!
#8 veteran 2013. 04. 25. csütörtök 13:17
Jó,jöhet a folytatás
#7 Busmanus 2013. 04. 25. csütörtök 11:46
Meghívhatnának egy medence partyra!
#6 Rinaldo 2013. 04. 25. csütörtök 07:23
Jó tőrténet.
#5 genius33 2013. 04. 25. csütörtök 06:41
Hát én nem vagyok kiváncsi a folytatásra...
#4 hairy_pussy 2013. 04. 25. csütörtök 06:40
várom a folytatást
#3 papi 2013. 04. 25. csütörtök 05:52
Ez a történet még csak elkezdődött, nagyon kiváncsi vagyok a folytatásre.
#2 tiborg 2013. 04. 25. csütörtök 03:45
A besorolasnak(bizzar) megfelelo(2liter???)kulonben a tortenet jo.Az ausztral haz berendezese bizzarabb,mint a tortenesek,de tul az operencian" OK.A birtok kezeleset ugyvedre,inezore hagyni nem tanacsos (meg Magyar honban sem!!!)
#1 Törté-Net 2013. 04. 25. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?