Egy nem mindennapi házasság 6-7. rész

6. rész
Másnap reggel Kitti pizsamában jött ki a fürdőből, mezítláb, frissen zuhanyozva, haját törölgetve. A szeme egy pillanatra találkozott az enyémmel, és csak ennyit mondott félhangosan:
– Reggelizel, vagy előbb második menet?
Zita a konyhában volt, nem hallotta. Vagy nem akarta hallani. De nekem kiszáradt a szám.
– Ne... ne csináljuk ezt így – próbáltam valami határt felhúzni, de a hangom gyenge volt.
Kitti csak vigyorgott. Ahogy elhaladt mellettem, a keze a derekamra siklott, finoman megsimította, mint aki pontosan tudja, mit vált ki belőlem. És tudta is. A csípője szinte hozzám simult, aztán kisétált a nappaliba, mintha semmi sem történt volna.
Zita pár perccel később mellém ült.
– Jól vagy? – kérdezte, miközben belekortyolt a kávéjába.
– Persze – hazudtam.
De belül forrongtam. A bűntudat és a vágy olyan erővel csapott össze bennem, mint még soha. Kitti az életembe tört, és mindent felforgatott. Zita pedig közben...
– Tegnap este megint álmodtam – mondta hirtelen. – Két férfival. Az egyik te voltál. A másik... nem tudom pontosan. Csak éreztem, hogy hátulról tart, miközben te elölről... és jó volt. Éreztem, ahogy a fenekemben tör utat magának a hímvesszője, és én már igazítottam is magamba elölről a másikat. Isteni élmény volt.
A hangja mélyebbé vált, a tekintete távolba nézett, de a combja lassan az enyémhez simult az asztal alatt.
– Szeretnéd, ha valóra válna? – kérdeztem csendesen.
– Igen. De nem akárkivel – válaszolta. – Olyannal, akiben megbízol. Aki nem csak használ, hanem része lesz az élménynek.
Csend lett. Gábor neve motoszkált a fejemben, de még nem mondtam ki. Idő kellett. Egyre jobban. És közben tudtam: Zita teste most is hívogat, azonnal, éhesen. És Kitti... nos, ő nem kért engedélyt. Ő egyszerűen elvett magának.
Zita keze az asztal alatt a combomon pihent, és miközben a MMF-fantáziáról beszélt, finoman körözni kezdett az ujjával. A bőre forró volt, a mozdulatai selymesek, mégis céltudatosak. Tudta, mit vált ki belőlem – és élvezte.
– Sokat gondolkozom rajta – súgta. – Hogy milyen lenne egyszerre két férfi között lenni... érezni, hogy nincs hova menekülni. Hogy teljesen körbezárnak. Bennem. Rajtam.
Nem válaszoltam. Csak néztem őt. A tekintete tiszta volt, mégis vad. Vágytól fűtött, de nem szertelen. Tudatos.
Felállt, megfogta a kezem, és az ágy felé húzott. Ahogy ledőlt, az ingét lassan kigombolta. Nem volt alatta semmi.