Unokatesóm 10. rész

... A forróvizes zuhany mindkettőnket felmelegített, és egy csodás nap után kielégülten, teljes testi és lelki nyugalomban aludtunk el egymást ölelve. Nekem eléggé rossz éjszakám volt. Az elmúlt napok, hetek történései körül cikáztak a gondolataim. Összejöttem az unokatestvéremmel, aki mellesleg nő, és testi fogyatékos. Az általam gonosznak tartott unokanagynéném ismét kapcsolatba került velem. Éva szerint csak látszat, hogy gonosz, amúgy szerethető asszony. Lányom összebratyizott Évával, de egyből a nyakába zúdítottam, hogy a nagynénjével leszbikus szeretők vagyunk. Mi jöhet még, mi olyasmi fog még történni, amire gondolni sem merek? Forgolódva próbáltam aludni, és közben hol a plafont, hol a mellettem alvó Évát néztem.
Magam is meglepőnek tartottam, hogy reggel fél kilenckor ébredtem fel. Éva a hátát az ágy fejtámlájának támasztva a laptopján dolgozott. Én bekaptam egy tik-takot, hogy az éjszakai ízű szájam felfrissüljön. Nagyot nyújtóztam. Éva felém hajolt, egy puszit nyomott a számra és azt mondta:
– Szia hétalvó! – Viszonoztam a puszit, ez kicsit hosszabbra sikerült.
– Szia. Bocsánat! Elég szarul aludtam. – Röviden részleteztem neki az éjszakát, erre félretette a gépet, és magához ölelve mondta:
– Ne izgulj, anyukám. A lányod jó fej, biztosra mondhatom, hogy kijövök vele. Irénke néni pedig, ha megismered, rájössz, hogy egy tündéri, csupa szív, szerethető mama, aki vágyik a szeretetre. Amit most már meg is értek, és ahogy tudom, támogatom. Mi pedig egymásnak vagyunk teremtve. Boldog évek, boldog öregség vár majd ránk. A fiamat is meg fogod ismerni. Bolond figura, úgy fog elfogadni téged, amilyen vagy, amilyenek vagyunk. – Beszéde közben a hajamat fésülgette az ujjaival, és hirtelen témát váltott:
– Drágám, megmoshatom a hajam?
– Itthon vagy, tégy belátásod szerint. Én kimegyek addig összepakolni az udvaron, aztán segítek megmosni, megszárítani. – És már rohantam is meztelenül, mezítláb kifelé. Éva, gondolom, elmentette a munkáját, amit csinált. Amikor visszaértem, már a fürdőszobában volt, és elismerően szólt:
– Hát tudod, én még bugyiban-melltartóban sem mernék kimenni az udvarra, te pedig egy szál semmiben flangálsz odakint. Nem semmi csaj vagy... – Bemászott a kádba.
– Ki látna meg, na és amúgy is, kit érdekel egy vén picsa – mondtam nevetve, ahogy odamásztam mellé.
– Engem – csókolt meg.