Unokatesóm 12. rész
Megjelenés: 2021. július 5.
Hossz: 31 466 karakter
Elolvasva: 1 699 alkalommal
(Minden résztvevő a képzelet szülötte (így nincs vérségi kapcsolat közöttük), a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve.)
... Már Éva háza előtt voltunk, mikor Éva kedves hangon így szólt hozzám:
– Ugye nem is volt rossz? – visszacsengett a fülemben az „ugye”.
– Mi van? – kérdeztem vissza számonkérően.
– Azt kérdeztem, ugye nem is volt rossz – ismételte meg a kérdést.
– Ezzel mire célozol? – már zaklatottan reagáltam rá.
– Én mondtam, hogy jó lesz – próbálta viccesre fogni.
– Szóval te már tapasztaltad? – törtem ki, de már szinte ordítottam. – Ennyit a te szeretetedről, igazmondásodról. Ez az egész részetekről egy színjátszás volt, hogy prédaként elé dobj, és jó pontot szerezz nála. Szépe... – ekkor Éva a vállamnál fogva a kocsi ajtajának belsejéhez lökött.
– Álljá’le! Mit képzelsz te magadról? Nem te szarod a spanyolviaszt. Ha így gondolkozol, akkor takarodj! – kiabálta.
– Megyek is, teeeee... – dühösen csaptam ki az ajtómat, a tőle kapott kulcsommal a lakásba, és a kistáskámat, laptopomat, diplomatatáskámat felkapva már rohantam is ki. Az udvaron elém akart állni, de kikerültem. A lába elé dobtam a kulcsokat, szó nélkül vágódtam a kocsiba, és hosszú métereken át csikorgó kerekekkel hagytam ott. Dühből, agresszívan vezettem, lassan csillapodtam. Füzesabonynál kezdtem megnyugodni, Gyöngyösnél rájöttem, hogy bunkó vagyok és Hatvannál visszafordultam. Már visszafelé száguldottam, amikor a telefonomon felugró ablakban egy „Ne haragudj", majd egy „Szeretlek" üzenet érkezett. Amikor elkezdtem bepötyögni a választ, jött a „Gyere vissza". „Megyek! ” küldtem vissza. A Zenly programon figyelhetett, mert a következő üzenet az volt, hogy „Lassíts szerelmem!!! ”. Száguldottam, a sebességmérőmre pillantva 228 km/h-t láttam. Lassan fogytak a kilométerek, vánszorgott az óra, elviselhetetlennek tűnt a távolság. Amikor kiszálltam, Éva már az udvaron elém szaladt, és a nyakamba ugrott.
– Ne haragudj! – mondtuk egyszerre, és vad csókolózásba kezdtünk. Nem érdekelt, hogy a kapu még nem csukódott be. Ajkaink hosszú percekre összeforrtak. Aztán már a lakásban, a nappali szőnyegére kuporodva simogattuk egymás arcát, haját, vállát. Mindkettőnk szeme csillogott. Heves szóáradatba kezdtünk mindketten. Egymás szavába vágva mentegetőztünk, kértünk bocsánatot.
– Ugye nem is volt rossz? – visszacsengett a fülemben az „ugye”.
– Mi van? – kérdeztem vissza számonkérően.
– Azt kérdeztem, ugye nem is volt rossz – ismételte meg a kérdést.
– Ezzel mire célozol? – már zaklatottan reagáltam rá.
– Én mondtam, hogy jó lesz – próbálta viccesre fogni.
– Szóval te már tapasztaltad? – törtem ki, de már szinte ordítottam. – Ennyit a te szeretetedről, igazmondásodról. Ez az egész részetekről egy színjátszás volt, hogy prédaként elé dobj, és jó pontot szerezz nála. Szépe... – ekkor Éva a vállamnál fogva a kocsi ajtajának belsejéhez lökött.
– Álljá’le! Mit képzelsz te magadról? Nem te szarod a spanyolviaszt. Ha így gondolkozol, akkor takarodj! – kiabálta.
– Megyek is, teeeee... – dühösen csaptam ki az ajtómat, a tőle kapott kulcsommal a lakásba, és a kistáskámat, laptopomat, diplomatatáskámat felkapva már rohantam is ki. Az udvaron elém akart állni, de kikerültem. A lába elé dobtam a kulcsokat, szó nélkül vágódtam a kocsiba, és hosszú métereken át csikorgó kerekekkel hagytam ott. Dühből, agresszívan vezettem, lassan csillapodtam. Füzesabonynál kezdtem megnyugodni, Gyöngyösnél rájöttem, hogy bunkó vagyok és Hatvannál visszafordultam. Már visszafelé száguldottam, amikor a telefonomon felugró ablakban egy „Ne haragudj", majd egy „Szeretlek" üzenet érkezett. Amikor elkezdtem bepötyögni a választ, jött a „Gyere vissza". „Megyek! ” küldtem vissza. A Zenly programon figyelhetett, mert a következő üzenet az volt, hogy „Lassíts szerelmem!!! ”. Száguldottam, a sebességmérőmre pillantva 228 km/h-t láttam. Lassan fogytak a kilométerek, vánszorgott az óra, elviselhetetlennek tűnt a távolság. Amikor kiszálltam, Éva már az udvaron elém szaladt, és a nyakamba ugrott.
– Ne haragudj! – mondtuk egyszerre, és vad csókolózásba kezdtünk. Nem érdekelt, hogy a kapu még nem csukódott be. Ajkaink hosszú percekre összeforrtak. Aztán már a lakásban, a nappali szőnyegére kuporodva simogattuk egymás arcát, haját, vállát. Mindkettőnk szeme csillogott. Heves szóáradatba kezdtünk mindketten. Egymás szavába vágva mentegetőztünk, kértünk bocsánatot.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 15 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
rég megvolt a következő rész.
A történet él, már nem a szex jelenetek miatt olvasom, ha lesz időm egyszer egybeolvasom az összes részt. Azután újra, a regényeket is ily módon olvastam/olvasom, és sokszor így veszek észre finom részleteket, ami felett elsiklik az elme elsőre.
Ezen az oldalon még csak Remete, naiv1966, AnDrOiD, laci bácsi írásaiban találtam meg ezt a stílust: a szex, erotika mellett bőven van mondanivalója - története.
Kékég csak gratulálni tudok, írj tovább!