salsa hozzászólásai

Köszönöm, nagyon jólesik a dicséreted (ahogy 'sportyman-é is). Makacs egy nőszemély volt, nem adta magát könnyen, ezért nagy figyelemmel kellett bánni vele. 🙂

🙂 Yoda mestertől azt tanultam, hogy "a sötét oldal nagyon titokzatos" és mire megfejteném a titkait addigra oda a maradék ifjúságom. A teendőm most is világos: öreg kutya ne tanuljon új trükköket. Legjobb ha csak álmodozik a sötét oldalról mert ha belekóstol, lehet menet közben viszi el egy infarktus. ( amikor Luke belepillantott, számára a legrémisztőbb önmaga sötét oldalának felismerése volt).

Azért érdekelt a téma, mert az asztalon van egy- Laci megfogalmazása szerint- "light s/m"- történet fordítása, és némileg megkönnyítette volna a dolgom, ha tájékozottabb vagyok ebben a világban.

... és akkor most nagyokat pislogva hátradőlök, és kérek egy szivarkát a konyakom mellé.
Két, a témához  jelenleg itt legjobban értő beszélget egymással. Nem maradt hely a kis naiv csodálkozónak. Semmivel nem vagyok közelebb a megértéséhez. Pedig úgy tűnt, mintha 'Wader' eredeti célja az lett volna, hogy közelítse hozzánk ezt az egészet. Már a részleteknél tart a diskurzus, pedig amikor megpendítettem a lelki aspektust, nekem még azt mondta, hogy túl gyorsan előreszaladtam.

"egy pályán kívüli amatőr" vagyok, ahogy írtam is. Akkor most egy darabig csendben leszek amíg felfogom a dolgokat.

Most már aztán csak beledumálok, ha eddig végig követtem az eseményeket. Mellőzném a tudományos és lexikon-meghatározásokat és tekintsétek egy pályán kívüli amatőr locsogásának.
A fájdalom: jelzés a testednek, hogy a megszokottól eltérő intenzitású behatás érte, ami történhet gyorsan, és lassan kifejlődve is. 
Közelítheted a kezed lassan is a gyertyalánghoz, és úgy is, hogy "elcsippented" a lángot az ujjaiddal. Első esetben egy kellemes szakaszon átjutva és fokozatosan felerősödve ér az inger és egy ponton túllép a megszokott mértéken. A fájdalomküszöbödtől függ, hogy mennyire közelítheted meg a gyertyalángot, ez egyénenként változik.
A másodiknál az inger egy pillanat alatt épül fel. Okozhat reflex-szerű öntudatlan reakciót és amikor lecseng megtolhatja az adrenalin szintedet és közben áthaladhat egy-egy kellemes fázison is. Többször ismételve a tested már valamelyest "ismerősként" fogadhatja az ingert, gyengülhet a reflex hatás és a kellemes szakasz szélesebbre húzódhat.
Itt lehet egy olyan pont ahol a kíváncsiság, vagy a hosszabban tartó kellemes hatás miatt igény támad a behatás gyakoribb megismétlésére. És itt a "rossz" fájdalom egy kívánatos jelenséggé válhat, beleegyezhetsz abba is, hogy ne te okozd magadnak (mert akkor még váratlanabb), és megengeded valakinek, akiben megbízol.
Azt, hogy ez milyen úton válik az örömszerzés forrásává, arról nem tudok értelmeset mondani. Lehet, hogy az eddigi okfejtésem sem volt az... De tettem egy próbát, szedjétek ízekre, nyitott vagyok rá, mert tanulhatok valamit és megértőbbé válhatok ezzel a szexuális jelenséggel szemben. Mert létezik egy látható méretű körben, és annak oka kell hogy legyen.

Tetszett. A humora és a lendülete is. Teljesen elfogadható a nem s/m kedvelők számára is. Minden beleszólás nélkül: ez egy jól folytatható, humorral felturbózott történet lehetne, ha gondolod... Az úgyis hiánycikk az oldalon.

Amikor megjelenik egy epizód, utána kb. egy hét múlva töltöm fel a következőt. Ha erre rászámolod a két hetet ami a megjelenésig várhatóan még eltelik - ha sok beküldött mű van akkor lehet pár nappal több is-, akkor tartani tudom az első fejezet bevezetőjében említett 3-4 hetes ütemet.  Talán mehetne sűrűbben is, de a fejezetek hossza miatt időt kell adnom mindenkinek, hogy a saját kényelmes ritmusában olvashassa.

A "Wendy" hiányos felcímkézése nem a szerkesztők hibája, hanem az én lustaságom volt. Beküldéskor egy "fő kategória" megjelölése lehetséges, a többit lent a "megjegyzés"-nél lehetne felsorolni - mostantól meg is teszem. Abban igazad van, hogy az általam bejelölt "hetero" jelölés se jó, mert zömmel leszbi akciók folynak. Igazából nagyon megörültem annak, hogy végre egy hosszú történet, ami nem incest. A jövőben jobban figyelek a címkézésre.

Arról nem is beszélve, hogy olcsóbb, anyagtakarékosabb és női kézben sokkal kíméletesebb mint egy sodrófa. Ha pedig olyan dísznek gyártottat is tudsz venni amire szép matyó mintákat is festettek, az csak növeli az élvezeti értékét.

Határozottan úgy tűnik, a nyeles vágódeszka ezennel bekerült a köztudatba. A mai másik történet kommentjeiben is felbukkant. 🙂 Az biztos, hogy holnaptól jó pár napig vigyorogva ülök le a reggelimhez... és sokkal nagyobb tisztelettel fogom elmosni is.

Köszönöm. 🙂  Igazából semmivel nem érdemeltem ki, hogy az avataromat egy történet szereplőjévé tetted. Részemről egy az egyben teljesen vállalható. A hálámat megpróbálom majd fordításokkal kifejezni. Az említett mű fordítása közben valóban egy kis türelmetlen izgalmat éreztem és alig vártam, hogy a napi elfoglaltságom után folytathassam. Már ezért a gesztusodért bőven megérte a belefektetett munka.

"Salsa boldog házassága". A három állításból csak kettő igaz egyszerre.
Salsa boldog - de már nem házas
Salsa házassága - egy idő után nem (volt már) boldog
boldog házasság - létezik de salsának nem jött össze az ásó, kapa, nagyharang.
Az pedig, hogy nem ismersz, nem tudsz rólam semmit - és jól van így - szerintem könnyíti a dolgod, mert olyanná formálod a karaktert amilyenné akarod. Én pedig nem veszem magamra, mert kizárólag a történet szabja majd meg, milyen legyen.
Wendy meséjének eddig kb. az egytizede jelent meg. A dicsérő szavaitok egyben felelősséget is helyeznek rám, mert nagy égés lenne elmismásolni a hátralévő fejezeteket. Majd igyekszem megfelelni.

Teljes felhatalmazásod van a "beleszóláshoz". Én pedig behúzott nyakkal csak figyelem az ötletek áramlását köztetek. Tartok tőle, hogy érdemtelenül sok figyelmet szenteltek a szerény személyemnek. De ha ebből egy jó kis történet kerekedik ki, akkor úgy érezhetem, hogy volt hozzá egy kis közöm.

A korlátlan alkotói szabadság nevében: persze, hogy használhatod. Tegyél nyugodtan a sub oldalra, inkább amolyan békésen együttműködő típus vagyok mint domináns, de az s/m történetekben tudtommal nincs ilyen. Talán ideje megalkotni egy ilyen karaktert is. Bár ki tudja, egy ilyen komfortzónán kívüli helyzet mit hozna ki belőle...

Volt már aki megkérdőjelezte, hogy egyáltalán fordítás-e amit csinálok mert nem tudom mellé felmutatni a nyelvvizsga bizonyítványom számát. 
Talán a jó öreg Freud tehet róla de a "gugli" szónál nekem mindig a "mugli" villan be (lásd. Harry Potter), a varázserővel nem rendelkező földi halandó. Valami ilyesmi lehetek a nyelveket tudó szerencsések között, de már késő változtatni rajta.
"Egy jó kis s/m történetbe" nyugodtan beleírhatsz ha kedved támad rá, bár távol áll tőlem az a világ, főleg a  keményebb fajtája. Ha megteszed, kérlek legyél velem kíméletes...🙂
Mondjuk legyek én a kis szerencsétlen mugli akinek eleinte nagy a mellénye, de élesben már nem bírja a nyomást és kudarcot vall a nehézsúlyúak között....

Nem olyan nehéz élet az. Szegről-végről én is "guglis" vagyok, hiszen nincs semmilyen értékelhető idegen nyelvtudásom. Mindössze többet kell vele dolgozni mint a "perfekteknek", és odafigyelni, hogy ne torzuljon el az eredeti. Kell egy szókincs, és el kell dobni a "fogalmazásgátlót".Az igazi kihívás: rátalálni egy történetre. Egy megjelent fordításra 2-3 jut, ami valamilyen okból megy a levesbe. Azért is fordultam a hosszabb sorozatok felé, mert azok megírásához is nagyobb odafigyelésre volt szükség az eredeti szerzőtől. Pl. napokig kínlódtam egy humoros-szatirikus írással, de el kellett engednem, mert olyan sok londoni szlenget használt a szerzője, hogy állandóan lepattantam róla. Be kellett látnom, hogy ehhez kevés vagyok, ide profi kell. Tudnom kell a határaimat és akkor megy a dolog magától.

Nagyon tetszett. Az ötlet, a stílus, a csavar... Gratulálok.

Köszönöm. Egy dicséret tőled - duplán számít, főleg ha nem úgy folytatod, hogy: "de, ..."
Tőled is azt kérem amit Titti-től: kritikusan olvasd.
Ezt a sorozatot tekintem az egy évnyi tevékenységem utáni vizsgának, ezért minden megjegyzés értékes.

Kedves Titti (és Arya)!
Ha a szakmátokba vág a történet nem erotikus része, akkor kérem, azt kritikusabb szemmel olvassátok,  és jelezzétek a hibákat mert tőlem eléggé távol áll a marketinges szemlélet. Volt pár pontja a történetnek, ahol nem voltam biztos abban, hogy korrektül adtam vissza az okfejtéseket. Igyekeztem, de az ezirányú tudásom némileg korlátozott. Minden szakmai megjegyzést szívesen fogadok tőletek.

A Literotica-n ez az írás hét fejezetben, egymást követő napokon jelent meg. Ott  naponta 15-20 írást közölnek. Az angolt mégiscsak 'kicsivel' többen beszélik és arányosan több az olvasó is. Ezt itt havi kb. 50-60 történet megjelenése mellett- tekintettel a többi kategóriára és szerzőre is- nem lehet megtenni.

Köszönöm az elismerő szavakat.
Nem tudom jó, vagy rossz hír, de még sok-sok szakmázás lesz. Két szálon fut a történet. Az egyik amolyan vállalkozás-fejlesztési tanfolyam. A másik Wendy erotikus útja a teljes hedonizmusig. Remélem azért a folytatás is tetszeni fog.

Kedves Lolamackó!
Muszáj volt nagyon odafigyelnem rá mert nagyon kicsi az esélye annak, hogy találok még egy történetet ami ennyire magába szippant. Bár férfi írta, ez csajszi- és ez ki is fog derülni- nem egy szex-játékszer, hanem egy az önmaga értékét pontosan ismerő okos nő. Úgy is bántam vele.

Kedves Éva!
Egy fordító mindig örül a dicséretnek, különösen ha egy ilyen jó írótól kapja. Köszönöm, sokat jelent nekem.
Tudod, az az augusztusi nap is úgy indult, mint a többi...
Akkor még nem sejtettem, hogy ez a vörös démon szembejön, megragad és egy jó fél évig rám csimpaszkodik. Fellélegeztem amikor kitettem az utolsó pontot. Ennyit még nem szöszöltem egy történettel sem.
Igen, ez maga az amerikai álom amit a szerző szépen elénk terít, mi pedig átsétálhatunk rajta. Siker a köbön, soha sehol egy probléma. Engedd, hogy vezessen, de egy szavát se hidd el egy pillanatra sem.

A legutóbbi feltöltésemet 1000+ olvasó látta, egyetlen hozzászólás nélkül. Abszolút nem zavar. (Valószínűleg elájultak a színvonalától 🙂 és miután felmosdatták őket, már nem volt erejük kommentelni). Az ezer megtekintésed a lényeg.
Sok olyan jó (és rossz) történetet olvastam én is ami után nem írtam egy szót sem, és csak nagyon ritkán pontozok. Már nem szeretek bírálni mert nem akarom senkinek a kedvét szegni (és pl. nálad ezt nagyon gyorsan el lehet érni ahogy látom) de attól még követek jó pár alkotót. Lehet, hogy sokan mások is így gondolják. Elolvassák, tetszik, nem kommentelnek de várják a következőt.

Bródy: Földvár felé félúton
Republik: A 67-es út
Elnézést, hogy belepofáztam...

Szóval csak eljutottál idáig is. A megjegyzéseid már nem a feltöltött írásokról, hanem a beküldő személyekről szólnak.
Az lenne a javaslatom, hogy sorold fel a nick neveket akiket még szándékodban áll kipiszkálni innen. Sokat tisztulna a helyzet és mindenki tudná mit várjon, mire számítson tőled. Rögtön mellé tehetnéd azt a listádat is, akit mindenáron itt akarsz látni függetlenül attól, mit tesz fel. Aztán azoknak a helyét akik inkább elmennek, pótolhatnád a saját műveiddel.
Csak halkan jegyzem meg, hogy aki itt publikál, az mind amatőr ha nem vetted volna észre. Úgy, ahogy te is az vagy mind "kritikusnak", mind "vélemény-vezérnek". Aki még az alapján pontoz, hogy te mit szólsz egy-egy feltöltött történethez azt pedig lassan már csak sajnálni lehet.
Pedig volt idő amikor számított az értékelésed de annak már vége.

Március elsején Wendy az útjára indul.

Igen, ilyesmire gondoltam. Igazad van, fura kifejezés magyarul. Gondolkodtam, hogy kicseréljem "egy jó dugás kedvéért" kifejezésre, de azt meg elcsépeltnek tartottam, így benn maradt, mert ezt a szókapcsolatot még sosem használtan a szexre. Köszönöm, akkor talán jobb lesz, ha a jövőben nem újítgatok. 🙂

Írnál néhány példát? Abból lehetne tanulni.

Most, hogy megjelent a 3. rész, válaszolhatok.
Így teljesüljön minden kívánságod...🙂

Igazából nem tiltja semmi. Bár ebben az esetben alig pár nap telt el az első rész óta, és a címben van utalás arra, hogy több fejezet is várható.
Jelezve, hogy más szerző történetét folytatod és értesíted is a szándékodról - ő pedig nem ellenzi - , megtehető. Ahogy pl. 'kaliban' tette a 'Dupla hatos' esetében - a beleegyezéseddel.

Kéne még néhány ilyen jó humorral megáldott író.

T. Szerkesztőség!
Ha beküldök egy fordítást, akkor:
- látom a szavazatok átlagát, a szavazók számát - nagyon rendben van
- nem szavazhatok a saját feltöltésemre - nagyon helyes.
- de nem is nézhetem meg a részletes szavazás megoszlását - a csúszka alapállásban van és csak akkor látnám ha szavazok. 
Tudom, ez a befolyásolás elkerülése miatt van így. 
De ha pl. rendszeresen alacsonyabb értékelést kapok a "fordítás minősége" alatt, akkor több energiát fordíthatok arra a szempontra. Így most csak én nem tudom, hogy miben kellene erősebbnek lenni.
Így nem sok értelmét látom a részletes szavazásnak ha mindenki megnézheti csak az nem akire vonatkozik.

Pedig egy jó adag "szent szöveget" eltüntettem belőle...

Azt a "füstölgök magamban" részletet a belga nyulakig  és a többinek egy részét is iróniának szántam, de lehet, nem jött át a szándékom. Na ezért nem szabad írnom, csak fordítani.
Osztom a nézetedet: aki publikálja bármelyik alkotását, az el kell, hogy viselje a visszajelzéseket is. Komplikált dolog ez a szabad vélemény nyilvánítás...

Semmilyen bántó szándékot nem feltételezek rólad. Csak az jutott eszembe, hogy vékony jégre tévedhetsz. 

Belegondoltam: 
 - Felkerül valamelyik fordításom és nem hozza az elképzelt olvasószámot, a pontokról nem is beszélve... Pedig szerintem k.va jó, különben nem bíbelődtem volna vele. (Első csapás) Rosszul esik és belenézek mégegyszer hátha észreveszem hol hibáztam el.
 - Aztán azt veszem észre, hogy néhányan még amolyan műelemzésnek is alávetik, és mondjuk olyan eredményre jutnak ami nekem nagyon nem tetszik. (Második csapás)  
És történik mindez az irodalom tudomásul sem vett perifériáján egy erotikus oldalon, ahol elméletileg szabadon kifejezhetem magam mint író/fordító. És ugyan néha dühítő, de az olvasó is megteheti ugyanezt.
("Na, ezt be kéne tiltani! Hát mit képzel, tálcán nyújtom át neki a remekemet és még véleménye is van? - füstölgök magamban)
 - Erősödni kezd bennem a gondolat, hogy hagyom az egészet és inkább belga óriás nyulakat tenyésztek a szabadidőmben...
Volt ilyen nálam is (a műelemzés kivételével).
Ne feledd, veled is megtörtént nemrég. Megbántódtál, megcsonkítottad és idő előtt lezártad a történetedet, és távozni akartál az oldalról. Néhány számjegy, plusz a történetedhez fűzött megjegyzések elégnek bizonyultak hozzá. Szerintem feltételezhető mindenkiről ugyanaz az érzékenység a saját produktummal kapcsolatban ami benned is megvolt.
Egyetlen járható út van: közvetlenül a szerzővel közölni az észrevételeidet - ahogy most is történik a kommenteknél - és vele lejátszani a meccset.
Személy szerint én ilyenkor könnyű helyzetben vagyok, mert a történet döccenőit - a nyelvtan és a fordítási hibák kivételével - rákenem a szerzőre, és kész. 🙂 (Bár néhány esetben belefutottam logikai hibákba amelyeket a fordításkor muszáj volt tisztába tennem).
Azért írtam, hogy ilyenben nem veszek részt, mert nem akarok veszekedésekbe bonyolódni a bármi okból megsértett szerzők egyikével sem, nem azért mert bármi rossz szándékot sejtenék a felvetésedben. 
Azokat az elemzéseket amit említettél csak a szerző bevonásával lehetne korrektül megcsinálni, de kétlem, hogy mindegyikük hajlandó lenne rá. Tehát, ha ő nem száll be a buliba, akkor csak harag, rosszabb esetben kölcsönös sértegetés sülhet ki belőle, azt meg nem akarja senki.

https://www.torte-net.hu/tortenet/8031-Feltekenyseg
https://www.torte-net.hu/tortenet/7769-Veletlenek-pedig-vannak
https://www.torte-net.hu/tortenet/11186-A-szerelem-arnyekaban-1-resz

Az első kettő 'naiv1966' története. De megjelölhettem volna tőle még vagy tizet.
A 'Féltékenység' akár holnap is megtörténhetne, annyira reális.
A másiknak nincs igazán körülírható oka. Mert, csak...
A harmadik egy sorozat, 'Lewis20' egyetlen itt megjelent írása. Változatos, érdekes történet.
Egyik sem inceszt.
Ha a "Kedvencek" gyűjteményemet nézem, akkor sok szerzőtől bocsánatot kell kérnem, de nem írhattam ide egy ötvenes listát.
És azért nem szerepel egyetlen fordítás sem - pedig (Pavlovtól, fenotrinon át Kilián Wandáig) soknak itt lenne a helye - mert nem akartam megbántani egyetlen jelenleg aktív fordító kollégát sem azzal, hogy nem nevezem meg.
De pontosan mit is akarsz kielemezni? Mert ilyesmiben biztosan nem veszek részt.
A fordításaimat boncolgathatjuk ha akarod, de más munkáját - tiszteletben tartva az írói kifejezés szabadságának elvét - nem vesézem ki és nem minősítgetem. Csak halkan jegyzem meg, és ha nem haragszol meg érte, neked sem ajánlanám.
Vagy kezdjük mindjárt a tieiddel?

Elbeszélünk egymás mellett, ezért nem is kell, hogy bármiről meggyőzzük egymást. Te egy írás létrejöttének alkotói folyamatát boncolgatod és mindenben igazad is van, ami az igényességre, hitelességre vonatkozik. Én csak fordítok, („...csak hajtó vagyok, ne lőjetek!”) ezeken a folyamatokon nem megyek át. A legutóbbi bejegyzésed is kizárólag az írókkal foglalkozik, pedig ez a kis beszélgetés egy fordítás kapcsán kezdődött. Az pedig ezen a területen belül is egészen más műfaj. Ami számomra hasznos volt belőle azt megjegyeztem. 
Pavlov azért olyan kiváló fordító, mert egy erős írói vénával is rendelkezik és bátran nyúlhat az alpanyaghoz attól az csak jobb lesz. (Mint a Micimackó esetében is történt anno Karinthy tehetsége által). Ez nincs meg mindenkiben valószínűleg belőlem is hiányzik, de ha tudnék jól írni akkor nem fordítanék. De ettől még nem érzem magam kevesebbnek senkinél. Addig nyújtózkodok ameddig a takaróm ér. Ha százan elolvassák, már megérte. Akit irritálnak a feltöltéseim, azok nem olvassák el, és ennyi. 
Felemelheted a fordítók elvárt színvonalát Pavlovhoz és marad belőlük egy fél tucat...
A többi fülét-farkát behúzva elsunnyog, és maximum egymás között csinál egy kis csoportot ahol cserélgetik a fordításokat. Meg lehet tenni ezt is – ha az oldal üzleti szempontjai megengedik. Feljebb lehet tolni az írókkal szembeni elvárásokat is, és akkor szép lassan kialakulhat egy elit kis oldal egy elit kis olvasóközönséggel. És akkor kihez kell viszonyítani azt, hogy ki a jó? A végén egy marad? A mérnökök között is van aki a NASA-nál állja meg a helyét, és van aki a Csepeli Gépgyárban. De mindkettő becsülettel végzi a dolgát.
De mindegy is mit írok ide, más szemmel látjuk a dolgokat - ez nem baj, sőt! - és nemigen jutunk közös nevezőre. Egy pici írói gőgöt érzek a fejtegetéseidben - ezt ne vedd bántásnak, kérlek – és mivel ez belőlem alapból hiányzik ezért minden vitánkból vesztesen fogok kijönni. Tudod, én merek kicsi lenni...

Csak a tényszerűség kedvéért: Kilián Wanda fordító volt. Nekem is az egyik kedvencem.

Egy hosszabb választ írtam a Fórum - Írók/fordítók - #456 bejegyzésben. Ha gondolod, olvasd el. Ott akár más is beszállhat, ha akar.

Válasz Miriam #15 számú bejegyzésére a „Segítő kezek” című történet alatt:

Nem veszem én olyan nagyon komolyan sem ezt a fordítósdit, sem magamat. Mérgemben kezdtem el egy ordítóan translate mű megjelenése után azzal a felkiáltással, hogy „ezt színvonalat én is meg tudom ugrani”. Aztán lassacskán egy szórakoztató időtöltéssé vált, de nem ült a hátamra, maradt bármikor abbahagyható hobbi szinten. Segítettek a visszajelzések, de érdekes módon az egyes történetek „sikere” nem mindig passzolt az én véleményemmel. Amit a legnagyobb élvezettel fordítottam nem lett olyan népszerű, mint gondoltam.
Nem is mérem az írók teljesítményéhez. Aki ír, annak karaktereket, környezetet, töténetvezetést kell építenie – bár ebben a perifériás műfajban ez sem igazán ökölszabály. Hozott anyagból dolgozom és az a célom, hogy lehetőleg torzítás nélkül tegyem hozzáférhetővé az olvasó számára. Emellett szigorúan és pontosan megjelölöm a forrást, főleg az eredeti szerzőt – ez sem általános szokás az oldalon, pedig benne van a szabályzatban.
Az íróknál nem látható, hogy a beküldés előtt mennyi volt az átírás, átszerkesztés, hányszor módosult a történet iránya stb.. A fordításoknál ilyet nemigen lehet megtenni. Ha az alapanyag nem elég izmos, abból nem lehet sokkal jobbat csinálni.
Talán elég annyit megjegyeznem, hogy a megjelent próbálkozásaim több mint duplája ment a kukába mert valmi félresiklott az eredeti történetben ami miatt kidobtam az egészet. A lényeg a „történet” mert még ebben a műfajban is ragaszkodnék hozzá amennyire lehet. Nem szívesen küldenék be csak egy sima porno film forgatókönyvet. Megtörtént, de nem vagyok rá büszke.
A „Segítő kezek” egy közepes alapanyag volt amivel kizárólag a bőséges és színvonalas illusztrációja miatt tartottam érdemesnek foglalkozni. A szerzőnek sokkal jobb írásai is vannak (persze csak ezen a műfajon belül).
Ahogy írod, helyenként döcög a szöveg. Döcög az az íróknál is rendesen. A visszajelzések alapján úgy érzem, igényesség szempontjából nem kell nagyon szégyenkeznem a próbálkozásaimmal. 
Ha a fordítás kifejezést túlzónak és zavarónak érzed, akkor tekintsd őket nyugodtan jó szándékú, amatőr magyarításoknak.
Nem csak erotikával foglalkozom. Találtam jó krimi novellákat és no-sex romantikát is a keresgélések során de ide azokat tnem ehetem fel.
Ha hiszed, ha nem, én is törekszem arra, hogy a „kiskakas” az én gyémánt félkrajcáromat találja meg. Persze, hogy nem sikerülhet mindig. Hibázok, mint mindenki és jó szívvel veszem a megjegyzéseket, kritikákat. Köszönöm a tiedet is.

Sajnálom, ha nem nyerte el a tetszésedet.

Valóban jól jönne egy olyan lektor aki magas szinten beszéli az angol/német nyelvet, de sajnos a közelemben nincs. Olyan sincs, akire rábíznám az ilyen fordításaimat. Nem szívesen rombolnám le az ismerőseim rólam kialakult véleményét. 🙂 Tehát maradnak a kritikákból leszűrhető tapasztalatok.

Igen, sok ilyen van. Ez annyiban más, hogy a harmadik fejezetben az író "megszalad" egy kicsit. Az én mércém szerint elment a falig...

Az önözésről tegezésre váltás az én hibám volt. Valahogy érzékeltetni akartam a közeledésük kezdetét. De biztosan rossz ponton csináltam, ezért nem ment át a szándékom. Az még - talán- megoldás lehetne, hogy felülírom és megkérem a szerkesztőket, hogy cseréljék le. Lehet, hogy nem tapsolnának érte. Úgy vettem észre, hogy itt nem divatos a szövegcsere még kirívó hibák esetén sem.
A Translate ebben a történetben az esetek felében a "Frau Sommer"-t "Mrs. Nyár"-nak fordította. Ezt a Frau-Herr --- Mrs.-Mr. kavarodást sokszor megcsinálja velem. Annyira figyeltem, hogy a 'Sommer' kerüljön vissza mindenhol, hogy  bennmaradhatottt egy Mrs. Hiba amit nem vettem észre, pedig irtottam, ahogy tudtam.
Köszönöm a kritikádat, és várom máskor is.

A folytatásra 3 év elteltével nincs sok esély. A sorozat-történeteit szép rövid időközökkel töltötte fel. Állandó illusztrátorral és helyenként sok illusztrációval dolgozik, ezért egy-egy műve szinte bő lére eresztett képregénynek látszik.

Teljesen igazad van, erre is figyelnem kell. Valahol már leírtam, hogy se angolul, se németül nem tudnék összeállítani egy értelmes mondatot se. Ez a "hím-, nő-, semleges nem" jellegzetesség azokat is megtréfálja akik beszélik valamilyen szinten a németet. Ezzel az orosz nyelvnél is gondjaim voltak - anno. Képzeld el mi lesz, ha belebotlok egy spanyol történetbe. 🙂  
Igazából az ott, akkor nem vita volt. Ikkk....iiii-nek kötözködni támadt kedve és egy ponton megígértettem vele, hogyha már olyan jól beszéli az angolt - ahogy állította - akkor a kérdéses szövegről küld nekem egy részletes hibalistát. És minden észrevételét átgondoltam volna.
Nem tette meg, te viszont most példával demonstráltad a hibát, és az egészen más tészta. Fejet hajtok, és elfogadom az igazadat. Amit te írtál az kritika, ő csak kötözködött. Nagyon ritka, hogy valaki példával is alátámasztja a kritikáját, ezért tedd meg nyugodtan máskor is. Már a legelső történetemnél is megszólaltál és az  is csak hasznomra vált. 
Nem gondoltam soha, hogy a próbálkozásaim teljes értékű fordítások lennének. Ez egy szórakoztató időtöltés a számomra. Főleg télen mert ilyenkor a kertben nincs annyi tennivalóm.
Szó nincs sértődésről, mindig örömmel fogadom azokat a hozzászólásokat amelyekből tanulhatok. Ez tanulságos volt, köszönöm.

Ez volt talán az egyetlen olyan fordításom ahol ez előfordult. Igazad van, kiirtható lett volna az a pár mondat, a továbbiakban figyelni fogok erre is.

Mintha magamról olvastam volna. A lehiggadt időskori szexről, némi - a fontos pillanatokban figyelmen kívül hagyott - fájdalmakkal fűszerezve. És néha cinkosan összemosolyogva a partnerrel. Teljesen korrekt, szép írás, köszönet érte.