Wendy 3.2

Szavazás átlaga: 8.38 pont (37 szavazat)
Megjelenés: 2024. április 6.
Hossz: 79 646 karakter
Elolvasva: 1 409 alkalommal
Fordítás
Eredeti történet: WENDY
Szerző: TryAnything,  Literotica: 2022

Előzmény: Wendy, belecsúszott a vízbe, és a karjába vette. – Te vagy a legjobb barátom és a húgom. Szeretlek. Azt akarom, hogy itt élj velem.
– Ó, Wendy, én is szeretlek – zokogott Mary, megcsókolta, és szorosan fogta. – Soha nem is álmodtam ilyesmiről.
– Én sem – Wendy élvezte azt az érzést ahogy összefonódik Maryvel a vízben. – Ez még inkább ok arra, hogy szobatársak legyünk. Kérlek mondj igent.
– Igen – kiáltotta Mary. – Igen, igen, igen, igen! – könnyek között tört ki, és arcát a vállába rejtette, miközben kizokogta a szívét. Wendy arcán is végigcsordultak a könnyek.)
Reggel arra ébredt, hogy Mary nyelve ficánkol a puncijában. Teste orgazmusba rándult az ujjait a rövid, vörös hajába túrta. Nem sokat aludtak.
– Mmm, milyen tökéletes módja az ébredésnek – sóhajtott Wendy. – Fordulj meg, én is akarlak.
Több orgazmusig kényeztették egymást, mielőtt vonakodva felkeltek és együtt lezuhanyoztak.
– Nincs mit felvennem – mondta Mary. – Nem akarom ugyanazt viselni, amit tegnap.
– Menj haza és öltözz át. Megoldjuk, ha kicsit késel. Munka után áthozatjuk a cuccaid. Még az autót is megkérhetem, hogy elvigyen.
– Ezt még mindig nem hiszem el – Mary gyorsan öltözködött.
– Ne szólj senkinek az új helyről, kérlek – kérte Wendy már a liftben. – Valójában, ez bizonyos értelemben
k
alf
ín
alf
os
.
– Mi legyen Shirelle-lel? – vetette fel Mary.
– Ma estére meghívom őt is. Folyton a puncijára gondolok. Mindig csak nyalogatni akarom.
– Tudom, milyen az – nevetett Mary. – Most már ketten vannak, akikről így gondolom.
– Hol van Mary? – érdeklődött Shirelle, amikor Wendy megérkezett az irodába. Wendy megbámulta a fekete miniszoknyát és a hálós felsőt, amit viselt.
– Megkértem, hogy tegyen meg nekem valamit – válaszolta Wendy. – Kicsit később jön. Hoznál nekünk kávét, kérlek?
– Persze, azonnal. Gondolod, hogy tetszeni fog neki ez a ruha?
– Kétséget kizáróan – bólintott rá Wendy.
– Az a célom, hogy magamra húzzam – jelentette ki Shirelle magabiztosan.
– Bele fogsz halni, ha megpróbálod. Nem ismered Jonathant.
– Ismerem a srácokat – mondta Shirelle. – Ezen túlmenően, el tudok képzelni rosszabb halálozási módokat is.
– Jó reggelt kívánok – üdvözölte Jonathan Wendyt, amikor belépett az irodájába.
– Jó reggelt – viszonozta Wendy.
– Jól aludtál? – érdeklődött Jonathan.
– Mint egy baba. Eláll a lélegzetem, amikor abban a lakásban vagyok.
– Jó neked – nyugtázta Jonathan. – Mary nincs? – csodálkozott, amikor Shirelle belépett a kávéjukkal. – Nem hiszem, hogy valaha elkésett vagy kihagyott volna egy napot is, amióta itt van.
– Az én hibám – mondta Wendy. – Megkértem, hogy tegyen meg valamit nekem. Nemsokára itt lesz.
– A lényeg, hogy jól van – nyugtázta Jonathan. – Köszönöm, Shirelle – a kávéját kortyolgatta. – Ennek tökéletes az íze.
– Köszönöm, Shirelle – csatlakozott hozzá Wendy is. – Nem reagáltál az öltözékére – jegyezte meg, miután Shirelle elhagyta a szobát.
– Fogalmad sincs, mennyi erőfeszítést igényelt. A fenébe is,
e
alf
sz
alf
alf
le
alf
tlen
egy nő és ezt ő is tudja.
– Szerintem egzotikus – mondta Wendy. – Tényleg feldob.
– Egy halott férfit vagy nőt is felélesztene – Jonathan felnevetett. – Oké, mit
k
alf
ín
alf
ál
alf
sz
ma nekem?
Wendy elmesélte az előző napi beszélgetését Pamela Grimes-szel.
– Nagyjából úgy reagált, ahogy vártuk tőle – állapította meg Jonathan. – Szép munka. Az a tény, hogy még arra is szakít időt, hogy visszatérjen hozzád, azt jelenti, hogy tudja: fontolóra veszik az ajánlatodat, és nem utasítják vissza az ötletet. Nincs mit tenni, csak várni.
– Várunk – értett egyet Wendy. – Ma Freddel töltöm az időm, megbeszéljük a változás logisztikáját, hátha kitaláljuk a legkevésbé fájdalmas módot a dolgok véghezvitelére.
– Jól hangzik – egyezett bele Jonathan. – Szólj, ha tudok segíteni.
– Még egy dolog – mondta Wendy, miközben Mary lélegzetvisszafojtva lépett be az irodába. – Szeretnélek meghívni téged és Verát vacsorázni péntek este az új helyemre. Azt akarom, hogy te legyél az első vacsoravendégem.
– Szeretnék – mondta Jonathan mosolyogva. – Szóval, elmondtad Marynek? – kérdezte.
– Igen, és a szobatársam lesz.
– Nem mondod! Nos azt kell mondanom, hogy ti ketten egy pokolian dinamikus csapatot alkottok. Nagyon izgalmasan hangzik.
– Majd megbizonyosodsz róla – mondta Mary mosolyogva.
– Elnézést – mondta Shirelle, és bedugta a fejét az irodába. – de van itt pár srác íróasztallal meg ilyenekkel.
– Biztosan az új asztalom – Mary felállt.
– Úgy tűnik, lesz mivel foglalkoznod – mondta Jonathan.
30 percbe telt Wendy irodájának átrendezése, hozzáadva az új asztalt, széket és számítógépet Mary számára. Úgy döntöttek, hogy az íróasztalok egymás felé nézzenek, és egymáshoz érjenek, A számítógép monitorok némi magánélet érzetét adják. Az épület üvegfala az egyik oldalon. A kanapé és a kényelmes székek a szoba másik oldalán voltak, ahol egy tárgyaló sarkot alakítottak ki, Wendy még egy kis dohányzóasztalt kért közéjük.
– Wendy, ez annyira szórakoztató – Mary boldog volt. – Minden. Úgy érzem, nyertem a lottón.
– Igen, valami ilyesmi – értett egyet Wendy. – Megyek, beszélnem kell Fred-del. Szeretném, ha kiderítenéd, mennyibe kerül a takarítás egy luxus szállodai szobában.
Ha kell, hívd fel Jared Rodriguest, a Destinations menedzserét. Mondd meg neki, hogy te vagy a PA-m. Később bemutatlak neki. Tudnia kell, hogy ki vagy, mert ott fogsz élni. Amint van valami, amivel dolgozhatok, hívj fel Fred irodájában. Ó, és itt van egy kulcskészlet – tette hozzá, és letette őket Mary asztalára. – A nagy a bejárati ajtóhoz, a kicsi pedig a lifthez. A kulcs elfordítása után meg kell nyomni a PH gombot.
Wendy átment Fred irodájába, és ingatlanonként elkezdték átnézni az eladni kívánt egységeket és azokat, amelyeket megtartanak, folyamatosan figyelve a több évre visszamenő kihasználtságra, hogy meghatározzák, hányat kell megtartani.
– Éhes vagyok – mondta Fred néhány óra elteltével. – Szereted a pizzát?
– Szeretem a pizzát – válaszolta Wendy. – Hús nélkül kérném.
– Shelly – kiáltott fel Fred, elkerülve a telefont. – Rendelj hawaii pizzát mindannyiunknak, oké?
– Azonnal – kiáltott vissza Shelly.
– Egy nagy jeges teát is kérek.
– Meglesz.
Mire Wendy visszament az irodájába, már közel 5 óra volt, és még csak az ingatlanok felét sikerült átnézni, de sokkal tisztább képük volt arról, hogy mit kell tenniük.
– Hogy vagy? – kérdezte Wendy Shirelle-től, miközben a recepciós pult mögött ült.
– Ez tényleg egy nagy szelet habos torta. Keresnem kell a tennivalót. Több labdával szoktam zsonglőrködni.
– Elkezdek én feladatokat adni neked, ha ezzel segíthetek. – mondta Wendy. – de szólnod kell ha túlterhellek.
– Elég jó vagyok a multitasking-ban – jegyezte meg Shirelle.
– Szeretnél velem vacsorázni ma este? – puhatolózott Wendy.
– Természetesen – fogadta el Shirelle az invitálást. – Megkértelek volna már egy kis játszadozásra, de most, hogy te vagy a főnök...
– Csak itt – sóhajtott. – Először is barátok voltunk, nem? Azt nem akarom elveszíteni. És utálom, hogy úgy gondolsz rám, mint a főnökre. Miért nem lehetek valaki, akivel együtt dolgozol?
– Talán azért mert tényleg te vagy a főnök – nevette el magát Shirelle. – Nem bánom, csak nem akarok semmit sem feltételezni, sem kilógni a sorból.
– Nem tetted, és nem is fogod – mondta Wendy. – Vacsorázzunk, aztán feküdjünk le együtt. Ez hogy tetszene?
– Nekem úgy hangzik, mint a mennyország – Shirelle szélesen mosolygott. – Arról az édes puncidról álmodtam.
– Én a tiedről álmodok – mondta Wendy. – Gyerünk, zárjuk le a napot.
– Korán végeztetek? – kérdezte Mary, amikor látta, hogy a lift felé tartanak.
– Igen – válaszolta Wendy. – Amúgy mindjárt 5 óra van. Gyere velünk, hazaviszlek az autóval.
– Csodás – Mary, gyorsan felkapta a táskáját és csatlakozott hozzájuk.
– Minden nap ilyen fuvarral jársz? – kérdezte Shirelle, miközben beszálltak a Mercedes-Benz S550-be.
– Igen – válaszolta Wendy. – A munkával együtt jár. Szia Charlie. Jó napod van?
– Nagyon is, Miss Rose. Köszönöm kérdését.
– Kérlek, majd tegyél ki engem és Shirelle-t nálam, aztán vidd haza Maryt és várd meg, oké? Sajnálom, hogy későig dolgoztatlak.
– Nem probléma, Ms. Rose – mondta Charlie, és lehúzódott. – Szívesen segítek.
– Meg tudnám szokni az ilyen bánásmódot – dünnyögte Shirelle, miután kiszálltak az autóból a Destinations-nél.
– Soha nem fogom megszokni – mondta Wendy. – Úgy érzem magam, mintha egy hollywoodi filmben élnék. Együnk az étteremben, ne a szobában – javasolta.
– Mindig itt eszel? – kérdezte Shirelle, vacsora közben.
– Eddig igen. Amikor felvettek próbaidőn voltam, ezért beraktak ide, mert nem volt értelme lakást bérelni. Ők fizették. Mivel nem volt pénzem, mindig itt ettem. Az étel nagyon jó.
– Megőrülnék, ha minden nap ugyanazt kellene ennem – mondta Shirelle. – Csak azért ettem a Chick-fil-A-ban, mert ingyenes volt. Máshol nem adtak eleget. Remélem, soha többé nem kóstolom meg azt az ételt.
– Hamarosan elkezdek más helyeket is felfedezni – mondta Wendy. – Végre kaptam bankszámlát és fizetést, szóval megengedhetem magamnak. Annyira keményen dolgoztam, hogy bebizonyítsam, érdemes megtartaniuk, de eddig nem nagyon gondolkodtam ezen. Most az egész világom fenekestül felfordult, és csak most próbálom kitalálni, hogyan éljek benne. Tökéletesen elégedett voltam Jonathan PA-jaként.
– És most? – kérdezte Shirelle. – A COO rang az nem egy tüsszentés. Ez egy komoly nagyvállalat.
– Nem, és semmi sem olyan, amit valaha is elképzeltem – mondta Wendy. – De eddig nagyon szeretem, hogy kérdezés nélkül hozhatok döntéseket. Még mindig gondjaim vannak ezzel a részével. Folyton meg akarok győződni arról, hogy minden rendben van, amit csinálok, és Jonathan folyton azt mondja nekem, hogy az én feladatom meghozni ezeket a döntéseket. Elég ijesztő, ha belegondolok a pénzbe, és arra, hogy az összes ember attól függ, hogy én jó munkát végezzek.
– Valami azt súgja, hogy nem kell aggódnod – mondta Shirelle mosolyogva.
– Meglátjuk – sóhajtott Wendy. – Hatalmas változtatásokat hajtunk végre, és mindezt az általam tett javaslatok miatt. Néha leizzadva ébredek, már-már kiborulok, de Jonathan szerint minden rendben van, és azt hiszem, tudja, mit csinál. Ezt a céget a semmiből építette fel.
– Olyan gyönyörű férfi – Shirelle sóhajtott. – Nedves leszek ha csak ránézek.
– Mindannyian így vagyunk vele. Készen állsz az emeletre?
– A desszert a kedvencem az étkezésben – mondta Shirelle, és befejezte a pohár
b
alf
or
alf
t
.
Amikor beléptek a liftbe és az ajtók becsukódtak, Wendy megnyomta a gombot, Shirelle-hez fordult és megcsókolta. Hagyta, hogy a kezei a hátán vándoroljanak le a fenekére.
– Csak arra vágytam, hogy ezt megtegyem – mondta Wendy, amikor abbahagyták a csókot.
– Soha ne habozz – mondta Shirelle mosolyogva. – Te is világszínvonalon csókolsz.
– Itt vagyunk – A lift lelassult, és az ajtók kinyíltak.
– Mi ez? – ámult el Shirelle, miközben kiléptek az előcsarnokba.
– Elköltöztem. Most itt lakom.
– De itt nincs ajtó – nézett körül Shirelle.
– Ez a penthouse – magyarázta Wendy. – Ez az egyetlen egység itt fent.
– A penthouse-ba költöztél?! – Shirelle szeme elkerekedett.
– Igen – Wendy, kilépett az előcsarnokból, és belépett a nappaliba.
– Itt halok meg – lehelte Shirelle, és tátott szájjal bámulta a kilátást a nappaliból a medencére és a városon túlra. – Te tényleg itt élsz?
– Igen – válaszolta Wendy. – Gyerünk, megmutatom neked.
– Ez úgy jó, ahogy van – mondta Shirelle. Miután körbejártak mindent, most a fő fürdőszobában álltak. – Hogyan engedheted meg magadnak, hogy itt élj?
– Most rengeteg fizetést kapok, és három év „balloon jelzálogkölcsönt” adnak – magyarázta Wendy. – Ez azt jelenti, hogy három évig nem kell fizetnem semmit, utána a teljes összeget. Ez az egyik olyan egység, amely majd lakássá válik. Megveszem.
– Hát a fenébe is! – mondta Shirelle. – Jó neked.
– A legjobbat a végére tartogattam – Wendy kézen fogta és a medencéhez vezette.
– Ó, itt el lennék – és a kilátásban gyönyörködött. – Ez egyszerűen káprázatos.
– Gyere úszni velem – Shirelle megfordult, és meglátta Wendyt meztelenül, a ruhái a földön a lábánál.
– Szeretnék – mondta Shirelle, gyorsan levetkőzött, és követte őt a medencébe. – A víz meleg! – jelentette ki meglepetten.
– Hát nem csodálatos? – kérdezte Wendy, átölelte, megcsókolta, és érezte, hogy a melleik egymáshoz nyomódnak, miközben táncoltak a nyelveik.
– Jut eszembe. Nem mondtál valamit arról, hogy megnyalnád a puncimat?
– De igen. Ülj fel a medence szélére.
Shirelle lemosolygott Wendyre, ahogy hátradőlt, lábait jó távolra tette a medence szélén, és visszatartotta a lélegzetét. Wendy kinyújtott nyelve becsúszott a hosszú, vastag, sötét belső ajkai közé.
– Ó, igen, edd meg azt a puncit, edd meg azt a puncit! – Wendy megszívta a belső ajkait, finoman rágcsálta őket, mielőtt felhúzódott a nagy csiklójához. Az ajkai közé szívta, a nyelve hegyével izgatta, mielőtt visszacsúszott volna a kitárulkozó pinához, és megízlelte a pézsmás nedvzuhatagot ami végigömlött a nyelvén.
– Micsoda meglepetés, hogy már itt találtalak titeket kettesben – szólt közbe Mary hangja.
– Mary! – zihálta Shirelle. – Mit csinálsz itt?
– Itt élek – válaszolta Mary jót mulatva az arckifejezésén. – Nem mondta el?
– Valahogy lemaradtam arról a részről – Wendy megnyalta az ajkát. – Megkértem Maryt, hogy legyen a szobatársam. Neki adtam a második hálószobát.
– Második hálószoba! Nem láttam.
– Nagyjából olyan, mint az enyém, csak egy kicsit kisebb.
– Sok időt fogok itt tölteni, igaz? – kérdezte Shirelle.
– Nagyon remélem – válaszolta Wendy, majd lehajolt, hogy még egyszer végighúzza a nyelvét a punciján.
– Jó lenne – értett egyet Mary. – Minden cuccom az előcsarnokban van felhalmozva.
– Az várhat – mondta Wendy. – Vedd le a ruháidat és csatlakozz hozzánk.

Ha Jonathan észrevette is, hogy Shirelle másnap reggel ugyanazt a ruhát viseli, nem szólt semmit.
– Miért vagytok ti hárman olyan mérhetetlenül boldogok, mint a macskák akik kanárit ettek, vagy ilyesmi? – kérdezte, miközben Shirelle az íróasztalra tette a három kávét.
– Tegnap este volt egy ismerkedési lányestünk az új lakásomban – válaszolta Wendy.
– Kell-e sértve éreznem magam amiért nem kaptam meghívást?
– Okkal hívják lányos estének – mondta Mary. – Ráadásul könnyekig unatkoztál volna a sok punci nyalástól.
Shirelle nevetésben tört ki, és Wendynek is le kellett takarnia a száját a kezével, miközben nevetett Jonathan arckifejezésén.
– Ez az én problémám, nem? – kérdezte Jonathan.
– Eléggé – válaszolta nevetve Mary. – De te és Vera péntek este jöttök vacsorázni. Megkértük Shirelle-t is, hogy jöjjön el.
– Nos, ennek mindenképpen érdekesnek kell lennie – Jonathan kissé megenyhült. – Mindig ilyen átkozottul nyersnek kell lenned?
– Tényleg azt akarod, hogy megváltozzak? – kérdezte Mary. – Nem hinném.
– Köszönöm a kávét, Shirelle – Jonathan szomorúan mosolygott. – Nagyra értékelem azt a csodálatos mentális képzetet, amellyel a napom során foglalkozhatok.
– Úgy hallom, a képzelet hatalmas dolog – Shirelle összeszedte a kávés csészéket és távozott.
– Van valami, amit meg kell beszélnünk? – kérdezte Jonathan fejcsóválva.
– Nem igazán – mondta Wendy. – Mindannyian vehetünk egy nagy levegőt. A tegnap nagy részét Freddel töltöttem. Körülbelül az ingatlanok felét végigjártuk, és eldöntöttük, hogy mely egységeket tartsuk meg, és melyeket adjuk el. A többit ma lerendezzük.
– Kezdem megkérdőjelezni ezeknek a reggeli találkozóknak a hasznát – sóhajtott Jonathan.
– Szeretem őket – mondta Mary mosolyogva. – Soha nem tudtam, hogy ennyire szórakoztatóak.

– Hogy van bátorságod így beszélni vele? – fordult hozzá Shirelle, amikor Wendy és Mary kilépett Jonathan irodájából.
– Öt éve vagyok itt. Én ismerem őt. Ráadásul minden reggel szopom a farkát.
– Mit?! – kiáltott fel Shirelle tágra nyílt szemekkel. – Ezt soha nem mondtad nekem.
– Persze, hogy nem – nevetett Mary. – De most te is itt dolgozol, és miután közeleg a pénteki vacsora, ez már nem számít.
– Mi köze ehhez a vacsorának? – kérdezte Shirelle.
– Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen lassú vagy – Mary a fejét csóválta. – Jonathan és Vera szeretnek játszani.
– Tudja, hogy szopod a farkát? – hitetlenkedett Shirelle.
– Persze, hogy tudja. Nem titkolják el egymás elől az ilyesmit. Vera még meg is köszönte, hogy megteszem. Elmondta, hogy ez nagyon megkönnyíti a napját.
– Lefogadom, hogy így van – nevetett Shirelle. – Talán nekem is meg kéne szopogatnom a farkát.
– Kérdezd meg – mondta Mary. – Vagy igent mond vagy nemet, bár azt nem tudom elképzelni, hogy Jonathan visszautasítson egy szopást.
– Te is szopod? – nézett Shirelle Wendy-re.
– Soha nem csinálnék ilyesmit az irodában – Wendy elpirulva kerülte el a kérdést.
– Látom már – Shirelle Wendyre nézett. – Sokkal több van ebben a helyben, mint gondoltam.
– Arról neked még fogalmad sincs – biztosította Mary. – De hidd el, ezt a helyet neked találták ki.
– Ezt tényleg nem kellett volna elmondanod, tudod? – mondta Wendy Marynek, amikor már az irodájában voltak. – Lehet, hogy Shirelle most kiakadt.
– Nem ismered őt. Majd belehal, hogy megbassza a főnök. Mindkettőjük dolgát könnyebbé tettem, mert mi mindketten ismerjük Jonathant is.

Wendy Fred irodája felé sétált, amikor
m
alf
eg
alf
cs
alf
ör
alf
rent
a telefonja. Felvette és meglepődött örömmel hallotta Sara hangját a másik végén.
– Tony szeretné ha pózolnál a fotósának – tájékoztatta őt Sara. – Szabad vagy ma este?
– Ugye, csak viccel?
– Tony soha nem beszél a levegőbe. Mindig pontosan azt mondja, amire gondol – közölte Sara.
– Nagyon jól jönne egy jó éjszakai alvás – mondta Wendy. – Elég őrület volt mostanában, és nem sokat aludtam.
– Biztos vagyok benne, hogy alig egy óráig tart – mondta Sara. – Nagyon örülne neki. Tudom, hogy mennyire értékelné. Jövő héten elutazunk egy hónapra, úgyhogy szeretné megejteni, mielőtt elmegyünk.
– Akkor természetesen megteszem – Wendy legbelül sóhajtott egyet. Nagyon szeretett volna már egy jót aludni.
– Vacsora után, mondjuk 7: 30? – kérdezte Sara. – Így korán otthon leszel, és pihenteted a szépségedet, bár isten tudja, hogy nincs rá szükséged. Olyan szexi, lenyűgözően gyönyörű fiatal nő vagy.
– Mondott neked valaha valaki nemet, Sara?
– Nem emlékszem ilyenre. Akkor este találkozunk?
– Ott leszek – ígérte Wendy.
Wendy örült, hogy mielőtt a nap lejárt ő és Fred át tudták nézni a többi ingatlant, hogy eldöntsék, melyiket tartsák meg, és melyiket adják el. Fel akart készülni, amikor legközelebb Pamela Grimes-szel beszél. Hannah Jones, a Destinations háztartási osztályának vezetője felhívta, és megbeszélte, hogy 6 órakor találkozik vele a szálloda irodájában. Valamilyen oknál fogva nem beszélt Marynek Tonyról és Saráról, úgy döntött, egyelőre megtartja őket magának.

– Hannah? – kérdezte Wendy, és bekopogtatott a nyitott ajtón.
– Ön biztosan Miss Rose – mondta egy 40-es éveiben járó strapabíró külsejű nő, és egy gyönyörű mosoly jelent meg az arcán, teljesen megszépítve azt. – Kérem, jöjjön be és foglaljon helyet.
– Én jobban szeretem Wendyt – belépett és leült. – Túl fiatal vagyok ehhez az egész Miss dologhoz.
– Ahogy akarod, Wendy – mondta Hannah. – Miben segíthetek?
– Nos, valójában több dologban – mondta Wendy. – Először is szeretném megszervezni az egységek takarítását. Társasház lesz, így nem a szálloda felelőssége lesz annak gondozása. Úgy döntöttünk, hogy havi 1000 dolláros takarítási csomagokat
k
alf
ín
alf
ál
alf
un
alf
k
az új lakástulajdonosoknak, amelyek mindent tartalmaznak, például az ágyneműk és törölközők mosodai szolgáltatását. A személyes holmi mosása választható szolgáltatás lesz plusz díjazásért.
– Ettől minden bizonnyal jobban fog kinézni a költségvetésem végeredménye – mondta Hannah.
– Aki megengedheti magának az egyik új lakosztályt, az megengedheti ezt is – mondta Wendy. – vagy saját maguk intézkedhetnek. Mivel hétköznap dolgozom, jobban szeretném, ha reggel 10: 00 körül végeznék el az egységemben, és nem szeretnék semmilyen szolgáltatást hétvégén vagy ünnepnapokon, hacsak nem kérem. Ez rendben lenne?
– Az nem probléma – válaszolta Hannah.
– A szobatársam..., igen, van egy szobatársam – folytatta Wendy. – Számít az?
– Nem igazán – válaszolta Hannah.
– Nos, ő mondta, hogy a csokoládé, amit a párnámon találtam, rettenetesen drágák – mondta Wendy. – Minden szoba megkapja őket?
– Nem, csak a lakosztályok – válaszolta Hannah.
– De az egységem már nem tartozik a lakosztályok közé. Az enyém, egy lakás – mondta Wendy.
– Mr. Rodrigues megkért, hogy továbbra is nyújtsam feléd ezt a kis udvariasságot – magyarázta meg Hannah. – Elmagyarázta nekem a cégnél betöltött pozíciódat is.
– Kicsit kényelmetlenül érzem magam a kedvezményes elbánásban – mondta Wendy.
– Ez kikerült a kezemből – válaszolta mosolyogva Hannah. – Csak azt teszem, amit mondanak. Ha nem kéred a csokit, utasítom a személyzetet, hogy ne tegyék oda.
– A szobatársam nagyon szereti őket. Majd beszélek róla Jareddel, de ha hagysz nekem egyet, akkor kérlek, hagyj neki is.
– Örömmel – mondta Hannah. – Akármi más?
– Pár hónapja vagyok itt, és eszembe jutott, hogy még soha nem hagytam borravalót – folytatta Wendy. – Ez nem volt szándékos, csak annyira szanaszét voltam, és most kezdek fizetni. Hogyan működik itt a borravaló rendszer?
– Minden borravalót összegyűjtünk, és havonta egyszer egyenlő arányban osztjuk szét a kiszolgáló személyzet között – magyarázta Hannah. – Úgy érezzük, ez a legtisztességesebb módja a dolgoknak. Itt senki sem egy sziget, együtt dolgozunk és támogatjuk egymást, ezért egyenlően osztozunk egymással.
– Hogyan hagynak borravalót az emberek a takarításért? – kérdezte Wendy.
– Minden egység ajtaja mellett van egy kis asztal, rajta egy lámpával – magyarázta Hannah. – Erre a célra egy boríték van az asztalon. Egyértelműen meg van jelölve. Ezenkívül a bejárati ajtóhoz legközelebbi szekrényben van egy fehér táska. Ez a személyes mosásra való. Minden alkalommal ellenőrzik, amikor takarítják az egységet. Ha van benne valami, akkor mosni viszik.
– Ez volt a következő kérdésem – mondta Wendy mosolyogva. – Van véletlenül itt egy ilyen borravaló boríték?
– Miért? Igen, persze – mondta Hannah, kinyitott egy fiókot az íróasztalán, és kivett egyet. – Tessék.
– Szörnyen érzem magam, hogy eddig nem hagytam borravalót – a táskájába nyúlt és kiszámolt 1000 dollárt, majd betette a borítékba és átnyújtotta Hannah-nak. – Kérlek, kérj bocsánatot a nevemben.
– Nem szükséges – mondta Hannah mosolyogva. – Ez nagyon nagylelkű. Gondoskodom arról, hogy a személyzet megkapja.
– Ettől most sokkal jobban érzem magam – Wendy felállt. – Most egy találkozóra kell mennem. Köszönöm, hogy fogadtál. Tudom, hogy késő van, és valószínűleg már haza szeretnél menni.
– Bármikor – Hannah is felállt, hogy kezet fogjanak. – Öröm volt veled találkozni.

Wendy pontban 7: 30-kor nyomta meg a csengőt Tonynál és Sara-nál, miután átsietett hozzájuk az utcán.
– Wendy! – üdvözölte őszinte örömmel az arcán Sara. Félreállt, hogy beengedje, majd lehúzta egy gyengéd csókra, a rajta lévő selyemköpeny kicsit szétnyílt, és felfedte alatta a meztelen testét.  
– Nagyon örülök, hogy eljöttél, és Tony is nagyon izgatott. Gyere, ismerkedj meg Clarával, a fotósunkkal – a házon át a szórakoztató helyiségbe vezette, ahogy Wendy gondolta, és a szíve megdobbant, amikor ismét meglátta a hihetetlen művészeti alkotásokat a falakon, amint áthaladtak a szobákon, hogy odaérjenek.
– Clara Blake, ő itt Wendy Rose – mutatta be Sara. Clara egy kicsi nő volt, alig pár centivel magasabb Saránál, rövid fekete hajjal és fekete szemekkel. Nagyon vékony volt, egy fekete blúz alatt csak csipetnyi mellekkel.
– Ó, istenem, magas vagy és gyönyörű – mondta Clara, miközben kezet fogtak. – Tony tökéletesen jellemzett.
– Köszönöm.
– Örülök, hogy eljöttél – Wendy lehajolt, hogy fogadja Tony gyengéd csókját. – Ezt nem sikerült kivernem a fejemből.
– Modellkedtél valaha? – kérdezte Clara. Sara utasította Hassant, hogy hozzon
p
alf
ez
alf
sg
alf
őt
.
– Úristen, nem – nevetett Wendy.
– De miért nem? – kérdezte Clara. – Bármelyik magazin címlapjának a dísze lehetnél.
– Ezt el sem tudom képzelni – nevetett Wendy, és átvett egy
p
alf
ez
alf
sg
alf
ős
-kelyhet a mosolygós Hassantól. Csupasz volt a mellkasa de bő, hárem stílusú, bokánál megkötött hosszú nadrágot viselt. – Túl magas vagyok.
– Manapság a magasra vágynak, vagy rendkívül kicsire – Clara is átvette a
p
alf
ez
alf
sg
alf
őj
alf
ét
.
– Egészségünkre! – Tony  felemelte a poharát, és mind a négyen koccintottak.
– Egész életemben diák voltam, és most először van munkám – mondta Wendy. – Soha nem jutott eszembe a modellkedés.
– Át kellene gondolni. Hadd készítsek egy portfóliót – ajánlotta Clara. – Nem te lennél az első szupersztár, akit felfedeztem.
– Clara fényképezte az ágy fölötti alkotásokat – magyarázta Tony. – Több tucat különböző galériában vannak kiállítva a munkái szerte a világon. És Wendynek nem csak munkája van, ő a Clandestine Group vezérigazgatója – mondta mosolyogva a meglepett arckifejezésén.
– Már tudod? – kérdezte Wendy.
– Fontosnak tartom, hogy tájékozódjak azokról az emberekről és dolgokról, amelyek érdekelnek – mondta Tony. – és te nagyon érdekelsz. Ő a Fortune 500-as társaságok valaha volt legfiatalabb COO-ja – magyarázta Clarának.
– Ó, ez egyszerűen csodálatos – Clara szélesen rámosolygott. – Már látom is: egy cikk a világ legfényűzőbb szállodamárkájáról és a szépségkirálynői, pompás COO-járól.
– Soha nem tudnám megtenni – Wendy a fejét csóválta. – Ha írsz egy cikket, annak kizárólag Jonathanról, a vezérigazgatóról kell szólnia. Emellett történetesen magas is és hihetetlenül jóképű. Ez az ő cége.
– Erről később még beszélhetünk, ebben biztos vagyok – mondta Sara. – Tudom, hogy Wendy már alig várja, hogy kialudja magát, akkor miért nem kezdjük el?
– Tudod mit fogunk csinálni? – kérdezte Clara.
– Igen – Wendy kissé elpirult.
– Pózoltál már meztelenül? – kérdezte Clara.
– Soha sehogy nem pózoltam, és pont. És még soha senki nem fényképezett meztelenül.
– Hogy érzel ezzel kapcsolatban? – kérdezte Clara.
– Ideges vagyok, izgatott – válaszolta Wendy.
– Amikor ilyen fotókat készítek, szeretek meztelenül dolgozni – mondta Clara. – Kreatívan segít. Ez zavarna?
– Nem – válaszolta Wendy.
– Tony elmagyarázta, hogy azt szeretné, ha a puncidra koncentrálnék – mondta Clara. – Úgy gondolja, tiéd a legszebb punci, amit valaha látott. Tonytól ez egy eléggé fajsúlyos kijelentés.
– Igen, az – értett egyet Wendy elpirulva.
– Én is úgy gondolom – szólt közbe Sara mohó mosollyal.
– Mivel még soha nem pózoltál, és természetesen meztelenül sem, csak általános fotókat készítek, hogy megszokd a kamerát, és eljutunk majd a punciképekhez. Így oké? – kérdezte Clara.
– Oké. – értett egyet Wendy. – Ez egy szokatlan kinézetű kamera.
– Ez egy Matterport Pro2 3D kamera. – magyarázta Clara. – Ez lehetővé teszi számomra, hogy csodálatos dolgokat csináljak az általam készített fotókkal. Felállítottam a világítást az ágy mellé. – rámutatott az állványok lámpáira, amelyeket Wendy az ágy három oldalán vett észre. A lepedő fekete szatén. – Szerintem ez a legjobb hely erre, hacsak Tony-nak nincs valami más ötlete, amit jobban szeretne.
– Nem, az ágy tökéletes – helyeselt Tony.
– Akkor miért nem vetkőzünk le, és kezdjük? – javasolta Clara.
Wendy libabőrös lett, ahogy levetkőzött, és nézte, ahogy Clara is vetkőzik, és látta, hogy a kis melleit nagy, sötét mellbimbók ékesítik. A csiklója és a puncijának sötét árnyalatú belső ajka is kikandikált a külső ajkak közül. Tony és Sara is hagyta, hogy köntösük a padlóra hulljon. Tony kőkemény farka előre meredt.
– Csak ülj le az ágyra, és mozogj – irányította Clara, elkezdett fényképezni, a kamera nem hagyta el a szemét. – Igen, úgy. Szép. Tényleg gyönyörű vagy. Most emeld meg a melleidet. Igen, úgy. És csípd meg a mellbimbókat. Igen. Most nyald meg a szádat. Tökéletes. Tökéletes. Meg tudod érinteni a mellbimbóidat a nyelveddel? Igen? Ó, csodálatos. Most a másik. Szívd meg, ha tudod. Tökéletes. Nagyon szexi vagy.
– Most fordulj az oldaladra – irányította Clara, megkerülve az ágyat, és folytatta a fényképezést. – Hajlítsd be az egyik lábad az ágyon. Közelebb a seggedhez. Igen, csak úgy. Gyönyörű. Most a hátadon. A könyöködre támaszkodva. Igen, tökéletes. Szemek a kamerán. Nyald meg az ajkaidat. Nagyon szép – A gépe folyamatosan kattogott.
– Tedd szét a lábaid. Jobban. Igen, úgy. Most a kezed a felső, belső combodon. Nem, keresztezd őket, ellentétes kezek. Igen, úgy. Tökéletes. Nyisd ki magad egy kicsit. Ó, micsoda gyönyörű punci – mondta, és elindított egy sorozatfelvételt.
– Tony, nagyon igazad van – Clara egy pillanatra leengedte a kamerát, hogy rámosolyogjon. – Egyszerűen rendkívüli. Mit szólnál most a hason fekvéshez? A könyöködre támaszkodva. Keresztbe a bokáid. Most nézz vissza rám. A nyelv hegye a felső ajkakon. Tökéletes. Nagy mosoly. Csodálatos. Csúsztasd az egyik térded maga felé. Igen. Egyik kéz a seggeden. Igen, csak úgy. Most húzd fel a segged, tárd szét egy kicsit. Ez valami tökéletes! Lassan csúsztasd le a kezed, a középső ujj a völgyedben. Csodálatos. Most érintsd meg a rózsabimbódat. Igen! Nem bánod, ha kicsit magadba nyomod az ujjad hegyét? Ó, ez nagyszerű. Most feküdj vissza a hasadra, és támaszkodj a könyöködre. Húzd fel a térded magad alá. Ez az. Tedd őket szélesebbre egymástól. Többet, ha lehet. Istenem, olyan szép.
– Imádom, hogy nedves vagy. Tényleg jól néz ki. Most fordulj meg, a könyöködre támaszkodva. Lábakkal a segged felé. Távolabb egymástól. Igen, egyszerűen tökéletes.
– Tony, szívesen kölcsönkérném az egyik szürke nyakkendődet, egy fényeset, és úgy emlékszem van egy sötét gyöngysorod, Sara. Használhatnám kelléknek?
– Hassan, legyen szíves –   Hassan kiment a szobából.
– Hogy vagy, Wendy? – érdeklődött Clara. Folytatta a fényképezést, és az objektívje alig néhány centire volt Wendy szétnyíló puncijától.
– Minden oké – válaszolta Wendy. – Ez egy egész jó móka.
– Meg tudnád kötni nekem? – kérdezte Clara, amikor Hassan visszatért, és átnyújtotta neki a szürke nyakkendőt és a sötét gyöngysort. Tony felé nyújtotta a nyakkendőt.
– Valami különleges kötést? – kérdezte Tony.
– Teljes Windsor – válaszolta Clara. – Ezek olyan szépek – mondta, miközben a gyöngyöket nézte, (mindegyik akkora volt, mint egy sötétszürke kis madártojás).  
– Tessék – mondta Tony, és átnyújtotta Clarának a nyakkendőt.
– Azt akarom, hogy ez lelógjon a melleid közé – magyarázta Clara, áthúzta Wendy fején és lazán a nyakában hagyta. – És azt akarom, hogy tartsd ezeket a kezedben, de szeretném, ha egy pár benned lenne belőlük. Nem bánod?
– Nem fog fájni? – kérdezte Wendy elpirulva.
– Nem – felelte Sara mosolyogva. – Tony és én sok olyan játékot játszottunk, ahol bennem voltak, mindkét helyen. Ez egy csodálatos érzés.
– Magad szeretnéd megcsinálni, vagy tegyem meg én? – kérdezte Clara.
– Nem bánom, ha megteszed – válaszolta Wendy. – Így olyan lesz, amilyennek szeretnéd.
Tony és Sara szorosan összehajoltak, hogy lássák, amikor Clara a gyöngyöket Wendy puncijába csúsztatja, ujjaival széttartotta hosszú belső ajkait, míg a másik kezével gyengéden belenyomott egy tucatnyit, a többit pedig úgy hagyta, hogy megtarthassa őket.
– Gyönyörű punci, gyönyörű gyöngyök – Clara, és úgy rendezte el kívül a zsinórt, hogy egy gyöngy nyomta a csiklóját. – Tartsd feszesen a zsinórt, és tarts egy gyöngyöt a csiklódhoz – magyarázta. Megnyalta az ujjait, majd felemelte a fényképezőgépét.
– Kérhetek egy jégkockát? – kérdezte Clara. Hassan gyorsan hozott neki egyet, amivel megdörzsölte Wendy nagy, sápadt mellbimbóit és elmosolyodott, amikor látta, hogy azok azonnal kemény csomókká válnak. – Most lassan kezdd el kihúzni őket a puncidból, úgy, hogy a csiklóhoz dörzsölöd őket – irányította, és a szeméhez emelte a kamerát.
Wendy eleget tett a kérésének, a teste remegett, ahogy kéjes érzés hullámzott át rajta. A gyöngyöket lassan csúsztatta ki a puncijából, és érezte, ahogyan azok dörzsölik a csiklója mellett.
– Ez gyönyörű volt – mondta Clara, és felnézett a kamerából. – Ez nagyon-nagyon szexi.
– Csodálatos érzés volt – mondta Wendy.
– Azt hiszem, készen állunk az utolsó részre – mondta Clara. – Tony elmagyarázta nekem, hogy a puncid nagyon beszippant, amikor dugsz. Ez kell az optimális fotóhoz.
– Úgy gondoltam, nem bánod, ha ezért most megduglak – nézett rá Tony. – talán Hassan is.
– Pont erre van most szükségem – nevetett Wendy. – Istenem, annyira fel vagyok dúlva. Igen, szeretném, ha most megbasznál, Tony.
– Azt akarom, hogy Clara lefényképezzen minket, így is oké? – kérdezte Tony.
– Amíg dugunk? – Wendy szeme tágra nyílt.
– Igen – válaszolta mosolyogva Tony. – A szavamat adom, hogy rajtunk kívül soha senki nem fogja látni őket.
– Bízom benned – mondta Wendy hátradőlve, és a térdét a mellkasához húzta.
– Persze, soha nem gondolnám úgy, hogy megdugjak valakit anélkül, hogy előbb meg ne kóstolnám – Tony felmászott az ágyra, és a puncijára hajolt. A nyelvét belecsúsztatta, és száját rátapasztotta. Mélyen felnyögött.
Wendy csak homályosan vette észre, hogy Clara az ágy körül mozog, és képeket készít, amint Tony nyalta, és orgazmus orgazmus után hullámzott végig a testén.
– Mmm, igen. Erre van szükségem – sóhajtott Wendy, amikor Tony felemelkedett, és belenyomva a farkát dugni kezdte. – Ó! – zihálta, amikor Sara melléje térdelt, és kinyújtotta a kezét, hogy megdörzsölje a nagy csiklóját.  
– Gyere, Sara, hadd szeretgesselek meg – kérte, és úgy húzta magához, hogy az arcára terpeszkedjen.
– Ó, te édes lány – sóhajtott Sara, amikor megérezte Wendy száját a punciján.
– Ez jobban néz ki – mondta Tony néhány perc múlva, és kihúzta a farkát Wendy puncijából, hogy megnézze, hosszú belső ajkai szétnyíltak, felfedve alatta a lyukat. – Miért nem nézzük meg, hogy Hassan mekkora változást tud elérni? – Félreállt az útból.
Wendy felnyomta a könyökét, amikor Sara leszállt az arcáról, és nézte, ahogy Hassan nadrágja lecsúszik a padlóra. Lenyúlt, hogy kioldja a bokájánál, majd kilépett belőle, vastag farka mereven állt előre.
– Ó, igen – sóhajtott Wendy, és megbűvölten nézte, ahogy a férfi belenyomja a farkát. – Istenem, igen – hátradőlt, amikor a férfi dugni kezdte.
Clara most Wendy feje fölött térdelt és fotózta a testét, miközben Hassan megbaszta. Hátranyúlva Wendy finoman előrehúzta. Clara először kissé ellenállt, majd megenyhült, és hagyta, hogy a helyére húzza az arcán.
– Nem fogok tudni képeket készíteni, ha ezt csinálod – figyelmeztette, majd felnyögött, amikor megérezte Wendy nyelvét a puncijában.
– Hm, jó ízed van – dicsérte meg Wendy, miközben Hassan tovább ostromolta a pináját.
– A mindenit! – zihálta Clara, amikor Wendy lelkesen kinyalta, és megborzongott, ahogy elélvezett. – Állj! Állj! – könyörgött, majd pár perc múlva leszállt Wendy arcáról. – Nekem itt fényképeznem kell.
Hassan kihúzta a faszát Wendy puncijából, és félreállt, hogy Clara jól lássa. A farka megcsillant, ahogy keményen előre meredt.
– Tökéletesen néz ki – Clara fényképezőgépe folyamatosan exponált. – Tudsz ejakulálni? – kérdezte Hasszántól. – Csak a farkad feje legyen benne, oké? És amint végzett, gyorsan félre az útból. Wendy, azt akarom, hogy könyökölve nézd. Nyald meg az ajkaidat. Oké?
– Oké. – mondta Wendy.
– Hajrá, Hassan, élvezz el benne! – irányította Clara.
Mindenki feszülten nézte, ahogy Hassan újra elkezdi dugni, majd úgy tartotta a farkát, hogy csak a feje legyen benne, és morogva elélvezett. Clara közel hajolt a fényképezőgépével. Amint Hassan kihúzódott és félreállt az útból, Clara hason feküdt Wendy puncija előtt, amely hívogatóan tátongott tele spermával. Hosszú belső ajkai megdagadtak és szétnyíltak, ahogy a geci elkezdett kiszivárogni, és egy patakban rohant le a rózsabimbója felé.
– Gyönyörű, egyszerűen gyönyörű – suttogta Clara, miközben folyamatosan fényképezett. – Azt hiszem, megvan, amire szükségem volt – mondta végül a térdére emelkedve. – Hatalmas cucc volt. Nagyon jól néz ki a kamerán keresztül.
– Olyan érzésem volt, hogy örökké ömleni fog – mondta Wendy, a lábai közé nyúlva, és felemelte a szájához a csöpögő ujjait, hogy megkóstolja.
– Vedd ezt is, Clara – kérte Tony, amikor Sara Wendy lábai közé kúszott, és odahajolt, hogy a száját a spermiummal teli puncijára tapassza, és hangosan szürcsölte a szerelmi
k
alf
ok
alf
alf
lt
.
– Ó, Sara, túl sok vagy – nyögte Wendy.
– Nagy élvezet kinyalni a puncidat – Sara felkúszott, hogy Wendy arcába mosolyogjon. – Különösen, ha tele van cumóval – tette hozzá. Lehajolt és gyengéden megcsókolta, Wendy pedig a nyelvén kóstolgatta Hassan spermáját.
– Hát, erre egészen biztosan nem számítottam – mondta Clara mosolyogva, amikor Sara végre felemelkedett az ajkát nyalva, arcán széles mosollyal. – Főleg, hogy az én puncimon nem dolgozol ilyen szépen.
– Kényeztesd magad, kóstold meg Wendy-t – javasolta Tony. – Nincs hozzá hasonló.
– Nem bánod? – kérdezte Clara. – Azóta akarom, amióta megláttam.
– Nem bánom, ha valaki nyalogatja a pinámat – Clara csak ennyi akart hallani, és azonnal belemerült a puncijába.
– A mindenit! – kiáltott fel Wendy csípőjét felívelve. – Mi vagy te... ez nem igazságos – zihálta, miközben teste görcsbe rándult az orgazmustól. – Ó Istenem! – nyögte.
– Ez valóban csemege – Clara, felemelte arcát Wendy puncijáról, és megnyalta az ajkát. – Isteni finom vagy.
– Hát, te biztosan tudod, hogyan kell puncit nyalni. Megbolondítottál.
– Elfogult vagyok a nőkkel. Szeretek időnként megszívni egy jó faszt is, de jobban szeretem a nőket és a puncit.
– Én még nem döntöttem el – sóhajtott Wendy. – Semmit sem szeretek jobban, mint egy jó faszt, amint bespriccel a számba.
– Van egy a számodra, ha szeretnéd – Tony a kezébe szorította a még mindig kemény farkát. – Akarod?
– Tudod, hogy igen
– Ó, kérlek, figyelj rám – élénkült fel Clara, és felemelte a fényképezőgépét. – Állj elé, Tony. Igen, vedd a szádba, de mutass nekem sok nyelvet – irányította.
– Eddig tartott – figyelmeztetett Tony pár perc múlva.
– Nyújtsd ki a nyelved – irányította Clara, a kamerával a szemén. – Tedd a farkad a nyelvére, Tony, de ne a szájába. Igen, úgy. Ó, ez tökéletes – Tony farkából Wendy nyelvére és a szájába ömlött az első adag spermium, amit még egy és még egy követett. – Most szívd meg. Lássunk sok nyelvet. Igen, úgy. Tökéletes. És hagyd, hogy egy része kicsöpögjön a szádból. Ó, igen, tökéletes. Ne nyeld le az egészet. Azt akarom, hogy dugd a nyelved a farkának résébe, miközben a szád még mindig tele van cumóval. Szeretném látni. Istenem, ez az! Jézusom, ez olyan...! Fantasztikusak voltatok mindketten – bókolt nekik. Wendy hátradőlt. Még mindig nyelte Tony örökítő anyagát.
– Minden megvan, amire szükséged volt? – kérdezte Tony Clarától.
– Biztosan – válaszolta Clara. – Rég nem szórakoztam ilyen jól egy forgatáson.
– Jövő héten megyünk Tahitira pár hétre – mondta Tony. – Kidolgozod nekem addigra?
– Holnap átadhatom neked a nyers képeket – válaszolta Clara. – Válaszd ki azokat, amelyeket ki akarsz nyomtatni, és gondoskodok arról, hogy időben meglegyenek.  
– Ez tökéletes – Tony boldogságtól sugárzott. – Remélem, élvezted – fordult Wendyhez.
– Tudod, hogy igen – nevetett Wendy. – Te és Sara nagyon szórakoztatóak vagytok. Neked is köszönöm, Hassan. Istenem, jó, méretes farkad van.
Hassan elvigyorodott, aranyfogai csillogtak, ahogy megnyalta az ajkát. A jelentése világos volt.
– Úgy értettem, amit kérdeztem a modellkedésről, hogy megjelentethetlek-e valamelyik magazinban – mondta Clara. – Tudom, hogy híressé tehetnélek.
– Azt hiszem, utálnék híres lenni – mondta Wendy egy pillanat múlva. – Minden magánéletemet elveszíteném. És ahogy mondtam, minden Clandestine Group-ról szóló cikknek a cégről és Jonathanról kell szólnia, nem rólam.
– Manapság a világon mindenki híres akar lenni – nevetett Clara, miközben összepakolta a felszerelését. – Tik-Tok, Facebook, YouTube, meg a többi, és akkor az egyik legszebb és legszexisebb nő akivel valaha találkoztam, utálja az ötletet. Pedig jó pár emberrel találkoztam már és le is fényképeztem őket. Néhányat híressé is tettem.
– Nem érné meg, ha a magánéletembe kerülne – Wendy a fejét csóválta. – De nagyra értékelem, amit mondtál. Én biztos nem így látom magam.
– Ami az egyik legkedvesebb dolog benned – mondta Sara.
– Azt hiszem, mennem kellene – Wendy a ruháit kereste. – Köszönöm, Tony, Clara. Nagyon élveztem.
– Az ajtóig elkísérlek – mondta Sara, és megfogta a karját, még mindig meztelenül.
Wendynek szürreálisnak tűnt, amikor a bejárati ajtóban jó éjszakát csókolt Sarának Picasso egyik festménye alatt. Hazafelé végig mosolygott, majd perceken belül ágyba esett és elaludt.
Reggel egy intenzív, nedves álom orgazmusa közepette ébredt, de rájött, hogy nem álom volt, hanem Mary örömködik a punciján.
– Jó reggelt kívánok! – Mary felnézett, nagy mosollyal a puncitól maszatos arcán. – Tetszik az ébresztő szolgáltatásom?
– Azt hittem, egy nedves álmom van – nyújtózott Wendy. – Fordulj meg, hadd viszonozzam...  

– Alig tűntök boldognak ti ketten – fogadta őket Shirelle, amikor együtt bementek az irodába.
– Mary a legjobb ébresztőórám, ami valaha volt.
– Igen, lefogadom, hogy az – nevetett fel Shirelle. – Hozok kávét. Ő vár. Felajánlottam, hogy megszívom a farkát, de azt mondta, hogy bűntudatot érezne, ha megfosztana téged ettől a kiváltságtól, mivel tudja, mennyire élvezed.
– Hú, ez nagyon nagylelkű tőle. Rábeszélem, engedje meg mindkettőnknek; ez így megfelel? – ajánlotta fel Mary.
– Szólok, miután először kiszoptam azt a faszt – ígérte Shirelle.
– Jó reggelt kívánok – köszönt Wendy, és belépett Jonathan irodájába, Mary közvetlenül mögötte.
– Jó reggelt mindkettőtöknek – mondta Jonathan. – Tudod, mit csinált? – kérdezte még mielőtt helyet foglaltak volna.
– Elmondta nekünk – válaszolta Mary. – Nem hiszem el, hogy nemet mondtál.
– Azt hittem, hogy ezt a személyes kiváltságodnak tekinted. – mondta Jonathan.
– Akkor is megkaphatom, ha ő végzett.
– Mi van? És nekem hallgatnom kell, ahogy nyögdécselsz, mert fáj az állkapcsod, a túl sokáig tartó melótól?
– Kezdem azt hinni, hogy nem így szereted – vágott vissza Mary, és Wendy szeme elkerekedett a meglepetéstől, mivel tudta, hogy ez nem így van.
– Kérdezd meg Verát, mennyire nem szeretem így – nevetett Jonathan. – Mostanában visszatekertem vele az órát.
– Megígérem, hogy nem fogok panaszkodni, ha hagyod, hogy ő is megszívja a farkad – fogadkozott Mary. Shirelle belépett a szobába a kávékkal. – Ezzel megkönnyítem a dolgát?
Jonathan csak döbbenten bámult Maryre. Shirelle az íróasztalra tette a kávékat, majd ott állt, és ránézett, mosollyal az arcán.
– Nem válaszolsz neki? – kérdezte Shirelle.
– Wendy! – szólalt meg vádlóan Jonathan.
– Ó, nem – Wendy az ujját ingatta. – Ez határozottan legfőbb vezetői hatáskör, nem COO. Ez a döntés a tiéd.
– Kettőtökre bízom a rendezését – adta meg magát Jonathan. – De semmi vérontás!
– Kié, a tied vagy a miénk? – kérdezte Shirelle nevetve, és megfordult, hogy elhagyja a szobát.
– Mondtam már, hogy ő és én egy érme két fele vagyunk? – nézett rá Mary..
– Van még valami megbeszélnivalónk? – kérdezte Jonathan halványan mosolyogva.
– Ha nem vetted volna észre, készen áll arra, hogy saját lábra álljon – mondta Mary. – Ha bármi közbejön, amit nem tud vagy nem ért, mindig megkérdezheti tőlem. Ott vagyok Wendy irodájában.
– Ez nagyszerű, Mary – mondta Jonathan. – Tudom, hogy hatalmas kincs lesz, de kell hozzá egy kis megszokás.
– A hozzászokás annyi, mint a rabjává válni – figyelmeztette Mary. – Amíg nem ismertem meg Wendyt, Shirelle volt életem legjobb barátnője. Ő a jó emberek megtestesítője.
– Hiszek neked, és szeretem őt magát is, nem csak a szexualitását, ami khmm... eléggé intenzív – zárta le a témát Jonathan. – Wendy?
– Freddel befejeztük az ingatlanok áttekintését, és van egy konkrét listánk az eladandó egységekről. – mondta Wendy. – El fogom küldeni Pamela Grimesnek, hogy az értékbecslői ellenőrizhessék azokat az egységeket, amelyek eladása iránt érdeklődünk. Azt is megállapítottuk, hogy egy szállodai egység takarítása napi 10 dollárba kerül. További költségek a piperecikkek, valamint az ágynemű-, és törölközőmosás, ami körülbelül napi 15 dollárt vagy havi 450 dollárt tesz ki. Úgy gondolom, hogy havi 1000 dollárért inkluzív csomagokat kellene
k
alf
ín
alf
ál
alf
nu
alf
nk
, ami az ágynemű – és törölközőmosást jelenti. Sokkal magasabbak lennének a háztartási gépek beszerelésének költségei. Szükség lenne a mosoda bővítésére is, amiről nem tudom elképzelni, hogy sokan szeretnének ilyet csinálni, bár feltételezem, megtörténhet.
– Te megbékülnél a gondolattal, hogy havi 1000 dollárt kell fizetned a takarításért és a mosásért? – kérdezte Jonathan.
– Tegnap beszéltem Hannah Jonesszal, a Destinations háztartási osztályának vezetőjével, és megkértem, hogy kezdjen el vigyázni az egységemre – válaszolta Wendy. – Nem akarok ezen gondolkodni. Ha nem szeretek valakit, akit felveszek, vagy problémám akadt vele, akkor meg kell küzdenem ezzel a negatív energiával. Így bármilyen probléma van, csak bejelentem a házfenntartásnál, és ők megoldják. Nekem megéri az árát.
– Az is felmerült bennem, hogy a társasház-tulajdonosoknak 20%-os szervízdíjat kellene a számlájukhoz hozzáadni az étteremben vagy a szobaszervizben. Ha az emberek ott élnek, önelégültek lesznek, és vagy kevesebb borravalót adnak, vagy egyáltalán nem. Bizonyos értelemben, ebben én is bűnös voltam, de ez azért volt, mert nem volt pénzem. Fontosnak tartom, hogy megvédjük a szervizben dolgozó munkatársainkat. Ügyeljünk arra, hogy tudják: mögöttük állunk. Ez is a hűség növelése lenne, munkatársaink és ügyfélkörünk körében. Ugyanebben a megvilágításban 20%-os havi szolgáltatási díjat kell fizetnünk mindenkinek, aki házon belüli takarításra szerződött. Ugyanaz az ok. Ezekre a díjakra egyértelműen fel kell hívni a leendő vásárlók figyelmét, hogy elkerüljük a későbbi problémákat. Én már eldöntöttem, hogy a 20%-on felül havi 500 dollárt adok a borravalónak.
– Miért? – kérdezte Jonathan.
– Jó PR – mondta Wendy mosolyogva. – Mostanra mindenki, aki ott dolgozik, tudja, ki vagyok. Ha ott fogok lakni, azt akarom, hogy örüljenek, ha látnak, és ne féljenek tőlem, mert én vagyok a vállalat vezérigazgatója, még ha csak azért is, mert tudják, hogy jó borravalót adok nekik.
– Fogadd el tőlem, amikor azt mondom, hogy bárki, akivel kapcsolatba kerülsz, szívesen lát téged – nyugtatta meg Jonathan. – Szó szerint bevilágítasz minden helyiséget, amelyben tartózkodsz.
– Hát nem ez az igazság? – helyeselt Mary mosolyogva.
– Akármi más? – kérdezte Jonathan.
– Szeretném elvinni Maryt és Shirelle-t vásárolni – mondta Wendy. – Kihasználjuk az ebédidőt, de lehet, hogy nem érünk vissza 13: 00-ra. Gondolod, hogy felveheted egy kicsit a telefonokat, ha elkésnénk?
– Valahogy majd csak sikerülni fog – válaszolta Jonathan jókedvűen.

Délben Wendy megkérte Charlie-t, hogy vigye el őket egy butikba. Shirelle biztosította, hogy ott megkapja, amit keres. Igaza volt, és Wendy mindegyiküknek vett egy lime-zöld műkrepp csőruhát, amely alul és felül állítható volt.
– Szeretném elkápráztatni Jonathant és Verát péntek este – magyarázta. – Sokat jelent nekem. Ők, a munkaadóim, miattuk tartok ott, ahol vagyok. Ma a szálloda séfjével fogok beszélni egy különleges étel elkészítéséről, ami nem feltétlenül szerepel az étlapon. Vagy elkészítheti a földszinten, és felhozhatja, vagy használhatja a konyhámat, amit én jobban szeretnék. Megkérem az ebédlő igazgatóját, hogy segítsen néhány felszolgálójával.
– Fel kellene kérned Darylt és Chris-t – javasolta Shirelle. – Most mindketten pincérként dolgoznak a 'Kanári Szigetek”-ben.
– Ó, milyen nagyszerű ötlet – mondta Wendy mosolyogva. – Kíváncsi voltam, hogyan fog Jonathan megbirkózni négyünkkel, és ez biztosan megoldja ezt a problémát.
– Nem bánják? – kérdezte Shirelle.
– Vera teljesen odavan a fekete farkakért – mondta Mary nevetve. – A háztartási alkalmazottai csak feketék, és mindegyiküknek nagy a farka. Ettől lesz jó az éjszakája.
– Igaza van – értett egyet Wendy. – Gondolod, hogy Daryl és Chris megtenné? Talán péntek este dolgoznak. Ez a hét legforgalmasabb éjszakája.
– Egy esélyért, hogy újra a seggedbe dugjanak, azonnal felmondanának – nevetett fel Shirelle.
– Istenem – sóhajtott Wendy szemeit forgatva. – Ha megteszik, fizetek nekik egyenként 250 dollárt, és mindketten a seggembe bújhatnak. Ez szörnyen hangzik. Úgy hangzik, mintha fizetnék nekik, hogy a megdugjanak.
– Ott lesznek – biztosította Shirelle.
– Jonathan és Vera eltávozása után seggbe dughatnak – mondta Wendy.
– Lehet, hogy te még Marynél is őrültebb vagy? – nevetett fel Shirelle.

Amikor Wendy és Mary másnap reggel munkába érkeztek, Shirelle arcán széles mosoly ült, és ruhája is meghökkentő volt; egy ultrarövid fehér miniszoknya fehér felsővel valami gézből készült anyagból ami akár ne is lett volna, annyira kevés volt, hogy elrejtse a hatalmas melleit és a nagy, sötét mellbimbóit.
– Megcsináltad! – kiáltott fel Mary, és felragyogott az arca.
– Azt hinné az ember, hogy még soha nem szopták le rendesen – Shirelle szélesen vigyorgott. – Csak feküdt remegve mint egy partra vetett hal amikor végeztem vele.
– A mindenit! – bámult Wendy.
– De szép farka van és finom a cucca is – szögezte le Shirelle. – Tökéletes méret egy komoly szopáshoz. Hozom a kávét. Talán már felépült – vigyorgott kajánul.
Amikor Wendy és Mary belépett Jonathan irodájába Wendynek nagyon meg kellett erőltetnie magát, hogy fel ne nevessen, amikor látta ahogy Jonathan próbál normálisan viselkedni – de nyilvánvaló volt számára, hogy csak próbál.
– Jó reggelt kívánok – és leült a helyére, Mary pedig mellé.
– Jó reggelt kívánok – viszonozta Jonathan mosolyogva. – Mit kaptunk ma?
– Meg fogom kérni Marge-t, hogy alkosson egy házvezetési szolgáltatási szerződést – válaszolta Wendy. – Része lehet az eladási csomag papírmunkájának.
– Akármi más? – kérdezte Jonathan, amikor Shirelle belépett a kávéval, odajött, letette a csészéket az asztalra, és nem szólt semmit, csak mosolygott. – Köszönöm, Shirelle – mondta, és Wendy megesküdött volna, hogy egy kicsit elpirult.
– Örömmel – mondta Shirelle, majd megfordult és kiment az irodából.
– Én figyelmeztettelek – nézett rá Mary, amikor a lány kiment. – Ha most úgy gondolod, hogy a szopása világszínvonalú, várd meg, amíg megkóstolod a pináját is. Eddig azt hittem, hogy neki van a legfinomabb puncija a világon, aztán találkoztam Wendyvel.
– Krisztusom! – Jonathan a szemeit forgatta.
– Függőségesen finom – csatlakozott Wendy, miközben felálltak. Jót mulatott a Jonathan képére kiülő döbbeneten.
– Igen, képzeld el – húzta tovább Mary. – Wendy gyönyörű arca Shirelle combjai között... Na, az egy látvány.
– Oké, elég – Jonathan felállt. – És most kifelé! – és Wendy irodájának ajtajára mutatott.
Marynek és Wendynek is könnyek csorogtak le az arcán, ahogy lerogytak a székükre.
– Ó, ez túl sok volt – Marynek végre sikerült kimondania. – Azt hittem, elájul, amikor ezt mondtad. Mi ütött beléd?
– Azt hiszem, kiakadt tőle – törölgette a szemét Wendy. – De érdekes volt. Soha nem felejtem el.
– Az ikrek azt mondják, hogy tőle kapták a valaha volt legjobb szopást – mondta Mary.
– Szinte azt kívánom, bárcsak lenne farkam – nevetett fel Wendy.

Miután beszélt Marge-el a háztartási szolgáltatásokról szóló szerződésről, Wendy egy unalmas kutatást bízott Maryre a luxusutazások trendjeiről, és elment Jonathan-nel beszélgetni.
– Mi a helyzet? – kérdezte Jonathan.
– Utoljára körülbelül nyolc éve szereztél ingatlant – mondta Wendy. – Miért van ez?
– Ha nagyobbak lennénk, az kezelhetetlen lenne a jelenlegi vezetői csapattal – magyarázta Jonathan. – Növekedni kellene hozzá. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt szeretném. Tetszik, hogy most nálam minden keresztnév alapon van. Aggódom, hogy elveszíteném ezt a családias érzést, ha nagyobbra nőnék. Emellett már több pénzt kerestem, mint amennyit valaha is el tudnék költeni, szóval ez már nem ösztönöz. Miért kérdezed?
– Mert ha ránézek a térképre, annyi nagyvárost látok, ahol nem vagyunk jelen. – válaszolta Wendy. – Bizonyos értelemben a Clandestine Group egy különlegesség a
p
alf
ia
alf
co
alf
n
: butik, luxusszálloda és üdülőhely. Nevünket és hírnevünket ismeri a társadalomnak az a társasági-gazdasági szintje, amely azt keresi, amit mi
k
alf
ín
alf
ál
alf
un
alf
k
. Csak nekem úgy tűnik, hogy a teljes
p
alf
ia
alf
c
nagyobb részét tudnánk megszerezni, mint a mostani. Azokban a városokban, ahol jelen vagyunk, mi vagyunk a domináns luxusmárka.
– Nem gondolod, hogy van már elég a válladon? – kérdezte Jonathan.
– Igaz – ismerte be Wendy. – Leginkább arra voltam kíváncsi, hogy miért hagytad abba a növekedést.
– Nézzük meg, hogyan alakul az összes változtatás amelyet most végzünk, azután elkezdünk gondolkodni a növekedésről – javasolta Jonathan.
– Kifogásolnád, ha azért nyitva tartanám a szemem? – kérdezte Wendy.
– Ha szeretnéd, de nem szánnék rá sok energiát – válaszolta Jonathan. – Még ha úgy is döntünk, hogy új ingatlant vásárolunk, az első lépés, hogy megtaláljuk és megvásároljuk, és ez drága, több száz millió dollár. Aztán fel kell újítani, hogy megfeleljen a színvonalunknak, még pár száz millió dollár. És egy-két évbe telik, amíg egy ingatlant átalakítanak, mielőtt még az első szobát kiadnánk. Tehát ez egy nagy befektetés és sok munka.
– Amikor a cég számait tanulmányoztam, azt vettem észre, hogy a bevételek növekedése nyolc éve lassulni kezdett – mondta Wendy. – Aztán stagnált, és így is maradt az elmúlt 4-5 évben. Annak ellenére, hogy uralod azokat a
p
alf
ia
alf
co
alf
ka
alf
t
, amelyeken versenyzel. Szerintem ez nem véletlen. Ahogy mondtad, hatalmas tőkére, időre és energiára van szükség egy új ingatlan hozzáadásához. Ez élesebb odafigyelést jelent. Amikor elégedett lettél azzal, amid van, minden lenyugodott egy kicsit. Ez teljesen normális dolog.
– Ez nagyon érdekes, és soha nem is gondoltam rá – Jonathan, valami áhítathoz hasonló arccal nézett rá. – De figyelembe véve, hogy most – bizonyos értelemben – mindent fenekestül felforgattál, azt mondanám, hogy most mindenki sokkal jobban koncentrál a jelenre, nem?
– Valószínűleg – értett egyet Wendy. – Csak kíváncsi voltam, és hallani akartam, mit szólsz ehhez, hogy mit gondolsz a növekedés lehetőségéről.
– Wendy, te nem csak egy rendkívüli fiatal nő vagy, hanem egy rendkívüli ember is – nézett rá Jonathan. – Tartsd a szemed az üzleten, és ha találsz valamit, meghallgatom a mondanivalódat. Ez hogy tetszik?
– Nagyszerű – bólintott rá Wendy mosolyogva.
– Elnézést, hogy közbeszólok – mondta Shirelle, és bedugta a fejét az irodába. – Tony Riletto telefonon keresi Wendyt.
– Ismered Tonyt? – kérdezte Jonathan meglepetéssel az arcán és a hangjában.
– Ó, igen – válaszolta elpirulva Wendy. – Hallottak rólam Carltól és Sonia-tól és... Nos, végeztünk?
– Menj, vedd fel a hívásodat, aztán gyere vissza hozzám – mondta Jonathan.
– Tony, szia – Wendy felvette a telefonját.
– Sajnálom, hogy munkahelyeden hívlak, de nem vetted fel a személyes telefonodat, ezért megragadtam a lehetőséget – kezdett bele Tony.
– Találkozón voltam Jonathan-nal – mondta Wendy.
– Akkor nem tartalak fel sokáig. Clara elhozta nekem a képeket a fotózásról, és azt hittem, szeretnéd látni őket.
– Ó, nagyon is – értett egyet Wendy, érezve, hogy dobog a szíve.
– Tiltakoznál, ha meglátogatnálak és elhoznám őket ma este? – kérdezte Tony. – Sara ma este néhány barátjával lesz, így nem tud csatlakozni hozzám.
– Örülnék, ha átjönnél – válaszolta Wendy. – Reméltem, hogy egy este meghívhatlak téged és Sarát vacsorára, megmutatni az új otthonomat.
– Milyen időpont lenne jó neked? – kérdezte Tony. – Nem akarom félbeszakítani a vacsorádat.
– Mit szólnál 8 órához? – javasolta Wendy.
– Akkor majd találkozunk – mondta Tony, majd a vonal megszakadt.
– Ki az a Tony? – kérdezte Mary.
– Uh, később – mondta Wendy, és visszament Jonathan irodájába.
– Ülj le – mondta Jonathan, majd felvette a telefont. – Shirelle, hoznál nekem és Wendynek kávét? – Köszönöm. Mit tudsz Tonyról és Saráról? – kérdezte hátradőlve a székében.
– Azt hiszem, nem sokat – válaszolta Wendy. – Velem szemben laknak, és remek ízlésük van a művészethez. Szerintem meglehetősen gazdagok. Mindketten egyszerűen imádni valók.
– A 'meglehetősen gazdag' kifejezés súlyos alábecsülés – nevetett fel Jonathan. – Tony valószínűleg a világ 25 leggazdagabb embere között van. Ő és Sara már legalább 15 éve a barátaink.
– Igen, említette – mondta Wendy, miközben Shirelle belépett a kávékkal.
– Köszönöm – mondták mindketten, majd megvárták, míg elmegy, hogy folytathassák a beszélgetést.
– Tony a világ egyik legjelentősebb művészeti magángyűjtője – folytatta Jonathan. – Az általa birtokolt darabok a világ legtöbb nagy múzeumában vannak kiállításra kölcsönözve.
– Akkor ez megmagyarázza az otthonát – mondta Wendy. – Olyan volt, mint egy múzeumban.
– Pár éve nem jártam ott – mondta Jonathan. – de emlékszem. Semmit sem tudok a művészetről, így nem igazán jelentett számomra semmit azon kívül, hogy tetszett vagy nem.
– Pontosan így is kell lennie. Túl sok embernek tetszik egy adott darab azért, mert ki csinálta, nem pedig azért, ami. Elég hülyeség, ha engem kérdezel. Olyan lemming-szerű. Követni a falka mentalitását.
– Ő az egyik legravaszabb ember, akivel valaha találkoztam – mondta Jonathan. – Hedge fund menedzserként kereste a pénzét. Már egy ideje nyugdíjas. Szerintem az 50-es évei elején jár. Adott néhány tanácsot régebben, és ezzel sok szívfájdalomtól kímélt meg.
– Nem ismerek itt senkit, csak téged és Verát, most pedig Maryt és Shirelle-t – mondta Wendy. – Amikor találkoztam velük, azonnal olyan volt, mint a család.
– Tisztában vagy velük... az életmódjukkal? – kérdezte Jonathan.
– Ó, határozottan – mosolyodott el Wendy. – Szeretem Sara becenevét, az „Energizer-nyuszi”. Annyira találó.
– Ő és Vera órákon át dugták egymás mellett az összes jelentkezőt – mondta Jonathan. – Mindketten telhetetlenek. Hassan még mindig velük van? – kérdezte.
– Igen – válaszolta Wendy. – Ő valami más.
– Az egyetlen dolog, amit elárulok neked, hogy ha Tony-nak és Sara-nak tetszel, akkor a két legjobb barátot szerezted meg, akiket valaha is remélhettél – mondta Jonathan. – Nem jut eszembe senki, akiket többre becsülnék.
– Hú, ezt tényleg te mondtad? – döbbent meg Wendy.
– Üdvözlöm őket, ha legközelebb találkoztok – mondta Jonathan. – Néhány hónapja nem láttuk őket, és úgy gondolom, hogy tennem kellene valamit.
– Átadom – tett ígéretet Wendy.

Wendy tudta, hogy Mary-t furdalja a kíváncsiság, de addig halogatta, amíg vissza nem értek a Destinations-be, és úgy döntött, hogy az étteremben vacsorázik, ahol elmesélte, hogyan ismerkedett meg Tonyval és Sarával azon az estén, és miért jön ide.  
– Nem tudom, miért vagyok ilyen ideges – mondta Wendy. – De azt akarom, hogy ők is jót gondoljanak rólam, Sara-val.
– És miért ne tették volna? – kérdezte Mary. – Úgy értem, azon kívül, hogy az vagy, aki-, ami csodálatos-, mindkettejüket megdugtad már.
– Ez a lényeg – mondta Wendy sóhajtva. – Több szeretnék lenni számukra, mint egy szexjáték.
– Túl sokat aggódsz – gúnyolódott Mary. – Ráadásul szexjátéknak lenni szórakoztató.
– Lehetetlen vagy. Jobb, ha felmegyünk az emeletre. Hamarosan itt lesz, és biztos akarok lenni abban, hogy minden szépnek tűnik.
– A hely kifogástalan – nyugtatta meg Mary, miközben felálltak. – Nem is használtunk semmit, csak a hálószobánkat és a medence területét. Takarítás volt ma reggel, igaz?
– Feltételezem, hogy igen, de mindenképpen meg akarok bizonyosodni – mondta Wendy.
Úgy volt, ahogy Mary gondolta, Minden makulátlan, de Wendy továbbra is idegroncsként viselkedett.
– Megőrjítesz – mondta Mary. – Ülj le és hadd foglalkozzak egy kicsit a punciddal. Az mindig megnyugtat.
– Semmi ilyesmit nem csinálsz – szólt rá Wendy, bár nem állt ellen amikor Mary egy székbe lökte és a rövid szoknyáját feljebb tolta, lábát pedig a szék szélére emelve feltárta csepegő punciját.
– Istenem, milyen nedves vagy! – kiáltott fel Mary, és áthúzta a nyelvét a punciján, mielőtt belesüllyesztette, majd folytatta, Több orgazmusig nyalogatta, mielőtt megszólalt a telefon.
– Miss Rose – mondta a recepciós a lentről. – Mr. Riletto van itt, hogy találkozzon önnel. Szeretné ha felküldeném?
– Igen, kérem, és mindig küldje fel, ha ő keres – válaszolta Wendy, majd letette és lesimította a szoknyáját.
– Jobban érzed magad? – Mary megcsókolta, Wendy pedig Mary nyelvén ízlelgette magát.
– Igen. Kösz. De menned kell arcot mosni. Be vagy borítva a puncimmal.
– Kedvenc parfümöm – és elment.
Wendy a lifthez ment, és idegesen várta, amíg kinyílnak az ajtók, és meglátja Tonyt.
– Ó! Jóképű vagy – megcsodálta az öltönyét.
– Soha nem hagyom el a házat anélkül, hogy fel sem öltöznék rendesen – Tony belépett az előcsarnokba és lágyan megcsókolta. – Te is nagyon jól nézel ki.
– Valójában most értem haza a munkából – mondta Wendy. – Jonathan szereti, ha az irodájában dolgozó összes nő így öltözködik.
– Persze, hogy igen – nevetett Tony. – bár az, hogy ő hogyan csinál bármit, az nem rám tartozik. Íme, egy kis házmelegítő ajándék – kezében egy ajándékba csomagolt üveget tartott.
– Ó, nem kellett volna – szabadkozott Wendy, és elfogadta. – Kérlek fáradj be. Hadd mutassam meg a helyet.
– Miért nem teszed be azt az üveg
p
alf
ez
alf
sg
alf
őt
a fagyasztóba, amíg megteszed, utána élvezhetjük – javasolta Tony. – Már hideg volt, de ide sétálva kicsit felmelegedett.
Wendy bevezetett a konyhába, Tony követte és körülnézett.
– Ez egy gyönyörű otthon – kommentálta, miközben a lány a fagyasztóba tette az üveget.
– Ezt így vettem – nevetett Wendy. – Nem fogadhatok el elismerést érte.
– Helló – köszönt Mary, amikor megjelent frissen mosott arccal.
– Hát szia – fogadta mosolyogva Tony.
– Tony, ő a szobatársam és a legjobb barátnőm, Mary – mutatta be Wendy.
– Imádni való – mondta Tony, és kezet csókolt.
– Ismét csak „imádni való” – sóhajtott Mary elkeseredetten. – Kösz. Te magad is nagyon jóképű vagy.
– Nem szereted, ha imádni valónak gondolnak? – kérdezte Tony.
– Az aranyos kisgyerekek imádni valóak – válaszolta Mary. – A kis kölykök és cicák is azok. Soha senki nem vádolta Wendy-t azzal, hogy imádni való, ő mindig gyönyörű, vagy csodaszép.
– Igen, biztosan az – helyeselt Tony. – de én történetesen szeretem az imádni valót. A feleségem is imádni való.
– Tényleg az – értett egyet Wendy.
– Hát, legalább jobb, mint a csúnya, azt hiszem – Mary kicsit megenyhült.
– Tony hozott egy üveg
p
alf
ez
alf
sg
alf
őt
.
– Remek! Imádom a
p
alf
ez
alf
sg
alf
őt
.
– Megmutatom neki a lakást – mondta Wendy. – Miért nem készítesz elő néhány
p
alf
ez
alf
sg
alf
ős
alf
poharat
és a jégvödröt? Leülhetünk a nappaliban.
– Ez lesz az első, hogy megtesszük – nevetett Mary.
– Igazából csak a hálószobánkat és a medencét használtuk eddig – magyarázta Wendy, miközben egy gyors körútra vezette Tonyt, meg sem említve a 3 gyűrűs iratgyűjtőt amit hozott. – Még mindig csak kezdek hozzászokni ehhez a sok térhez, és fogalmam sincs, mit kezdjek vele.
– Rendkívül kényelmesnek tűnik – állapította meg Tony, miközben végig mentek a különböző szobákon. – Hogy tetszik a falakon látható művészet?  
– Rendben van azt hiszem, bár én nem ezeket választanám.
– Biztos vagyok benne, hogy hamarosan hozzáadod a saját vonásaidat, így a te tered lesz.
– Eddig ez a kedvenc helyünk – magyarázta Wendy, és kinyitotta a medence területére vezető üveg tolóajtókat.
– Értem, miért – nézett körül Tony. – Gyakran néztem le, és féltékenyen láttam ezt az egységet. Nincs saját úszómedencénk.
– Nagyon szeretem – Wendy visszavezette a nappaliba. – Lent, a szálloda medencéjénél fürdőruhát kell viselnem. Nos, itt nem hordok semmit.
– Akkor jobban kell majd figyelnem – kacsintott rá Tony. – Van egy csodálatos távcsövem.
– Foglalj helyet – Wendy a mellette lévő kanapén ült, és a dohányzóasztalra helyezett iratgyűjtőre pillantott.
– Kíváncsi vagy rá? – Tony nem hagyta ki a pillantást.
– Igen, és rémült – ismerte be Wendy.
– Hozzam az üveget? – Mary megjelent, és az asztalra tett három
p
alf
ez
alf
sg
alf
ős
kelyhet, valamint egy vödört jeget.
Tony látta, Wendy habozik. – Ha ízlik, szívesen küldök belőle. Ez a kedvenc mindennapi
p
alf
ez
alf
sg
alf
őn
alf
k
.
– Clara csodálatos munkát végzett – mutatott Tony a dohányzóasztalon lévő iratgyűjtőre. – Csak a szerinte legjobbnak tartott próbanyomatokat küldte.
– Még mindig nem tudom túltenni magam, ha így fotóznak – mondta Wendy. – Izgalmas volt, de egy kicsit csúnya is, ha érted, mire gondolok.
– Ó, igen – nevetett Tony. – Véletlenül szeretem a csúnya dolgokat, ha nem vetted volna észre.
– Azt mondanám, hogy nagyon tetszett – nevetett Wendy, amikor Mary megjelent a becsomagolt üveggel.
– Ki kellene bontani – és átnyújtotta neki.
– Krug Grande Cuvée Brut – olvasta Wendy, miután eltávolította a csomagolást.
– Inkább én? – Tony az üvegért nyúlt.
– Kérem – értett egyet Wendy. – Még soha nem nyitottam ki
p
alf
ez
alf
sg
alf
ős
alf
üveget
. Utálnám elrontani.
– Nincs benne semmi kunszt – Tony demonstrálta a műveletet. – A legfontosabb dolog az, hogy ne pattanjon ki hirtelen a dugó. Ettől valóban megcsillan majd. A legjobb, ha fokozatosan, így – mondta halk sziszegéssel, ahogy a nyomás kiegyenlített, és a parafa kijött.
A három kelyhet teleöntve Tony az egyiket Wendynek, a másikat Marynek nyújtotta, mielőtt egyet magának vett volna.
– Az új otthonodra – emelte a poharát. – Adjon neked mindig békét és örömet.
– Szeretem az élvezeti részét – mondta Mary nevetve, miközben koccintottak.
– Ó, ez finom! – Wendy ivott egy kortyot.
– Örülök, hogy ízlik – biccentett Tony.
– Mmm, nagyon jó – dicsérte meg Mary is.
– Szeretnéd most látni őket? – nézett a mappára Tony.
– Azt hiszem, igen.
– Biztos vagyok benne, hogy tetszeni fognak – Tony magához húzta az iratgyűjtőt, és kinyitotta, hogy felfedje az első fotót egy pergamen borításban.
– Azta! – kiáltott fel Mary, amikor meglátott, egy fényképet Wendyről, amint hátradőlt a könyökére, a puncija szélesre terült, tele spermával, aminek egy része a rózsabimbójáig csöpögött. A felvétel az egész lányt elkapta, a telt melleit, a nagy, sápadt mellbimbóit keményen és kiugróan. Az arca kissé életlen volt, így nem volt nyilvánvaló, hogy ki az, de a szemében látszott, az intenzív élénk kékség.
– Ez a kedvencem – mondta Tony, miközben Wendy és Mary bámult rá. – Felnagyíttatom és a falamra tesszük.
– Wendynek van a legszebb puncija – sóhajtott Mary.
– Teljesen egyetértek, bár még soha nem láttam olyat, amit ne tartottam volna szépnek – mondta Tony.
– Az enyém olyan normálisan néz ki – sajnálkozott Mary.
A következő fényképre lapozva Wendy lélegzete elakadt.
– A fenébe! Ez valami szuper! – lelkesedett Mary. A fényképen Wendy a kezén és térdén látható, a puncija szétterült, kiszivárgott a tátongó lyukból, lefutott, és a nagy csiklójáról leesett, egy csepp. A középső ujja félig a fenekében, és ahogy hátranézett a válla fölött, a nyelve hegye a felső ajkát érintette.
– Jaj nekem! – mondta Wendy, amikor lapozott, hogy megmutasson egy fényképet nyitott szájjal és vastagon spermával borított kinyújtott nyelvvel. A geci-folyamot repülés közben rögzítette, ahogy farok a nyelvén nyugodott, és néhány csepp lecsorgott az állán. A szemei mintha közvetlenül a kamerába néznének.
– Mmm, ez az én képem – mondta Mary. – Elakad a lélegzetem.
– Ó?! – húzta fel a szemöldökét Tony.
– Imádom a spermát – magyarázta meg Mary. – Kinek a farka?
– Enyém volt ez a kiváltság – mosolyodott el Tony.
– Mmm, szép. Talán egyszer nekem is megteszed. Lássuk a többit – kérte Mary mohón.
Összesen csak egy tucat volt belőlük, köztük az egyiken Sara, Wendy arcán ült, nyelve láthatóan a puncijába nyúlt. Egy pedig felülről, a fotós Wendy feje mellől lenézett a testére, mellbimbói kemények, a puncija Hassan farkára tapadt.
– Ez egy remek fasz – jegyezte meg Mary. – Lefogadom, hogy jó érzés volt. Ő a feleséged? – kérdezte, és visszafordult a Wendy arcán ülő Sara felé.
– Igen, ő az – válaszolta Tony.
– Úgy néz ki, mint én, csak a mellbimbóim nagyobbak – jegyezte meg Mary. – Nagyon szép – és azt a fényképet nézte, amelyen Sara kinyalta Wendy spermával telt punciját és egy nagy tócsa terült el a nyelvén.
– Szeretnéd, ha nyomtatnék egyet az ágyad fölé? – kérdezte Tony.
– Istenem, annyira zavarban lennék – pirult el Wendy.
– Ne hülyéskedj – figyelmeztette Mary. – Mind nagyszerűek. Az egyiket gondolatban már az ágyam fölé tettem.
– Melyiket választanád? – kérdezte Tony.
– Az első megérzésem ez – Mary gyorsan visszalapozott a Wendy nyelvére élvező Tonyhoz. – de szerintem ez is hihetetlenül szexi – és odalapozott ahhoz, ahol Wendy az ujja a fenekében volt, és visszanézett a kamerába. – Nagyon jól látszik rajta a puncija, és én imádom Wendy punciját. Állandóan nedves álmaim lennének, ha ez az ágyam fölött lógna, hogy felnézzek rá.
– Nem vennél szívesebben inkább egyet magadról? – kérdezte Tony.
– Ó, persze, szívesen látnék ilyen képeket magamról is, de inkább egy Wendyt az ágyam fölé. Már csak a puncijára gondolva is csucsogok.
– Istenem, Mary – Wendy mélyen elvörösödött.
– Ne haragudj rá – kérte nevetve Tony. – A puncid gondolatától is könnybe lábad a szám. Mary nagyon hasonlít Sara-ra. Pontosan azt mondja, ami a fejében jár.
– Azt hiszem, tetszene Sara – vélte Mary.
– Ő is biztosan szeretne téged. El kellene jönnöd hozzánk Wendyvel. Ha szeretnéd, megkérem Clarát, a fotóst, aki ezeket készítette, hogy fotózzon le téged is.
– Igazán!? Megtennéd? – Mary izgalma kiült az arcára. – Istenem, de örülnék, ha lennének olyan képek, amelyeken nyaljuk egymást.
– Mary! – zihálta Wendy.
– Ez az a látvány, amit én is szívesen megnéznék – mondta mosolyogva Tony.
– Miért ne? – Mary belelkesedett. – Mondd, hogy nem vagy csurom nedves. Mondd, hogy nem, akarnád ha becéznék, vagy megdugnák a pinádat. Tudom, hogy pokolian tetszene.
– Tiltakozol az ellen, hogy Mary is csatlakozzon a kis csoportunkhoz? – kérdezte Tony.
– Dehogy! Persze, hogy nem – válaszolta kipirulva Wendy. – Ez csak...
– Mi? – kérdezte Tony. – Azok után, amiket már megosztottunk és tudtunk egymásról, mi zavarhat?
– Azt szeretném, hogy jót gondolj rólam, mint emberről – válaszolta Wendy. – Nem akarom, hogy azt hidd, csak egy szex-őrült vagyok.
– De hát nem vagy az? – Tony szélesen mosolygott. – Tudom, hogy én az vagyok, és hogy Sara is az, és elmondhatom, hogy most Mary is felkerült a listára.
– Kedvelem őt – Mary csillogó szemekkel nézett Wendy-re.
– Nagyon is csodállak mint embert – folytatta Tony. – olyan valaki vagy, aki különösen ismeri és értékeli a képzőművészetet. A Fortune 500 történetének legfiatalabb COO-ja. A rejtett és nyilvánvaló szexualitásod az egyik legvonzóbb tulajdonságod. Ez egy bók. Semmit sem kell titkolnod előlem a szexualitásoddal kapcsolatban, csak mert attól tartasz, hogy emiatt negatívan ítéllek meg. Negatívan ítélsz meg engem azok után, amit megtudtál rólam?
– Hé, ez mit jelent? – kérdezte Mary, mire Wendy halk hangon nemet mondott.
– Wendy látta, ahogy megszívom Hassan farkát, miután megbaszta – nézett Tony Maryre.
– Tényleg!? A francba! –   Mary szeme tágra nyílt. – Pokolian menő lehetett. Még soha nem láttam pasit szopni. Felizgatott? – fordult Wendy-hez.
– Ez olyan... meglepő volt – válaszolta kipirulva Wendy. – Túlságosan elképedtem. Különben is, már attól be voltam gerjedve, ahogy Hassan megdugott. A farka majdnem olyan nagy, mint Renéé.
– Jonathan és Vera házának major domo-ja? – kérdezte Tony mosolyogva.
– Te... ismered? – kérdezte Wendy.
– Elég jól – nevetett Tony. – Sara szeret vele dugni, én pedig párszor már megszívtam a farkát. Látod, nincs félnivalód tőlem azzal, hogy az igazi önmagad vagy – mondta halkan Wendynek.
– Gyerünk, Wendy – kérlelte Mary, és lecsúszott a kanapéról, hogy letérdeljen elé. – Tudom, most azt akarod, hogy valaki foglalkozzon a punciddal – felcsúsztatta a kezét hosszú lábai külsején, és megpróbálta feljebb tolni a szoknyáját.
– Talán azt szeretnéd, hogy megnyalogassam a puncidat? – javasolta Tony.
– Vagy az enyémet – jelentkezett Mary azonnal. – Kérem. Szeretem a nyelvet a lábaim között. Engem is megdughatsz. Ez az egész nagyon felkavart.
– Te mindig olyan kanos vagy – Wendy döntött. – A fenébe is! Igen, azt akarom, hogy kinyaljátok a puncimat, Mary is, és te is, Tony.
– Ez már jobban tetszik – Mary felállt és levette a blúzát, feltárva a vastag rubin mellbimbóit, majd a szoknyáját is ledobta.
– Miért gondolod, hogy nincs szép cicád? – Tony kinyújtotta a kezét, hogy megérintse, középső ujját felcsúsztatta a finom belső ajkai közé a nedvességbe, és maga felé húzta. – Gyönyörű szép – megnyalta az ujját és az ölébe húzta.  
– És ők csak úgy könyörögnek, hogy figyeljenek rájuk – kezeit a kemény mellbimbója köré fonta, majd előrehajolt, hogy a szájába vegye az egyiket.
– Mmm – sóhajtott Mary a fejét fogva. – Megharaphatod őket – mondta, majd felsikkantott, amikor megtette. – Tönkreteszem az öltönyöd – eltartotta az arcát magától, és rámosolygott. – Tényleg elázok.
– Ne törődj vele. Van másik is.
Wendy nézte, ahogy Tony szopja Mary melleit, majd felállt és levetkőzött. Visszaült a kanapéra, hátradőlt, egyik lába a kanapé háttámláján pihent, a másik a földön, szélesre tárva a punciját. Lenyúlt, hogy jobban szétnyissa és megsimogassa a nagy csiklóját.
– Így már jobb – Mary mosolyogva nézte. – Akarod kezdeni?
– Tiéd az elsőbbség. – ajánlotta fel Tony. – Addig levetkőzöm és gyönyörködök bennetek.
Mary kimozdult Tony öléből, hogy ráfeküdjön Wendyre. Arcát a puncijára hajtotta, a sajátját pedig Wendy kinyújtott nyelvére eresztette. Wendy kicsit meglepődött, amikor érezte, hogy Tony a feje fölött térdel a kanapén, majd látta, hogy a farka átcsúszik a homlokán és az orrán. Mindkét kezével széttárta Mary seggét. A lélegzetét visszafojtva nézte, ahogy Tony becsúsztatta a farkát, majd felemelte a fejét, hogy a farka előre-hátra csússzon a nyelvén, amikor dugni kezdte a barátnőjét. Wendy újra és újra érezte magában, ahogy Mary kinyalja, és megízlelte a lányt Tony farkán, ahogy az ide-oda csúszott a nyelvén.
– Csodálatos pinád van – Tony, lelkesen dugta Maryt. – A farkam egyszerűen imádja.
– Ő is imádja a farkad – viszonozta Mary a bókot.
– Hogy vagy odalent, Wendy? – kérdezte Tony.
– Nagyon jó! – válaszolta Wendy. – Soha nem láttam még senkit baszni ebből a nézőpontból. Hihetetlen nézni. Bele fogsz élvezni?
– Szeretnéd?
– Egyértelműen – válaszolta Wendy.
– Azta! – lihegte Mary, amikor érezte, hogy Tony farka megduzzad a testében, majd pulzálni kezdett, ahogy beleélvezett.
Wendy látta ahogy Tony farka feje körül szivárog ki a gecije. Ez volt az egyetlen része ami még Mary pinájában volt, és felhajolt, hogy ajkát a farka és Mary puncijának találkozási pontjához ragassza. Megízlelte a férfi és a barátnője közös fűszeres leveit. Aztán Tony egészen kihúzta a farkát a punciból, és Wendy nyitott szájába eresztette. Ajkai köré fonódtak, az arca behorpadt szopás közben, a torka rángatózott, ahogy kortyolta. Amikor teljesen kiszívta, a férfi hátralépett, és nézte, amint Wendy felemeli a fejét, hogy rátapassza a száját Mary kiszivárgó puncijára, és kiszürcsölje.
– Ez nagyon szép volt – Tony lemosolygott Wendy-re, aki megnyalta az ajkát, de még mindig nyelt, és visszafeküdt. – Miért nem iszunk még egy pohár
p
alf
ez
alf
sg
alf
őt
, akkor én is megízlellek?
– Ez az élet, remek szex és remek
p
alf
ez
alf
sg
alf
ő
– összegezte Mary. Tony a maradék italt a poharukba töltötte. Wendy is felült.
– Mindig is azt hittem, hogy a szex a legjobb
p
alf
ez
alf
sg
alf
ő
– csatlakozott Tony, és koccintottak.
– Ha ez a
p
alf
ez
alf
sg
alf
ő
nem lenne olyan jó, akkor azt mondanám, hogy vétek volt kimosni a számból Wendy ízét – mondta Mary mosolyogva.
– Túl sok vagy, de szeretlek – Wendy magához húzta egy gyors, nyelves-párbaj csókra. – És szeretem, ahogy te mindent olyan egyszerűnek látsz – fordult Tony-hoz. Az ölébe nyúlt, hogy a még mindig kemény farka köré fonja a kezét.
– Ez azért van, mert ha szexről van szó, az valóban egyszerű – mondta Tony. – Valamiért úgy tűnik, az emberek megnehezítik a saját dolgukat.
– Tanulom az elengedést – mondta Wendy. – Nehéz hirtelen megváltoztatni egy életre szóló szokást.
– Mérföldeket tettél meg azóta, hogy először találkoztunk. – szólt közbe Mary. – Te az elfojtott vágy olyan kérges, parázsló vulkánja voltál. Szeretem nézni, ahogy túlléped a megrögzött korlátaidat, és egyszerűen elengeded magad.
– Soha nem voltak ilyen problémáid? – érdeklődött Tony.
– Nem – válaszolta mosolyogva Mary. – Amikor felfedeztem a szexet, az azonnali teljes ribanckodás volt számomra. Mindent ki akartam próbálni, aztán újra és újra megtenni.
– Te és Sara remekül kijöttök majd – állapította meg Tony. – A főiskola első évében jöttünk össze. Meghívtam egy kávéra, de azt mondta, hogy szívesebben szopná a farkam. Azóta is együtt vagyunk. Akkoriban szegény voltam, mint a templom egere – elmélkedett. – Tudományos ösztöndíjjal kerültem be az egyetemre, Sara pedig éppen azért jött oda, hogy elszabaduljon a szüleitől, és kiélje a szexuális vágyait. A vele való találkozás volt a legjobb dolog, ami valaha történt velem.
– Azt mondtad, hogy szopsz is? – kérdezte Mary. – Miért?
– Miért? Hogy érted? – kérdezte Tony.
– Nos, én azért szopom a bránert, mert szeretem, és a gecitek ízét is – válaszolta Mary.
– Ugyanezt mondhatnám. – mondta mosolyogva Tony. – Furcsának találod?
– Igen, nagyjából, de azt is gondolhatnám, hogy meleg vagy – bólintott Mary. – De miért csináltad először?
– Mary! – mentegetőzött Wendy.
– Nem, minden rendben – mondta Tony. – Sara kért meg egyik este. Egy másik férfival voltunk... Sokat csináltunk ilyesmit, már az elejétől fogva. Az egyik első dolog, amit elmondott nekem, az volt, hogy őt egyetlen férfi nem tudja szexuálisan kielégíteni, és el kell fogadnom, hogy más férfiakkal is baszni fog. Annyira függő voltam tőle, hogy nem érdekelt. Mindenesetre dugtak egyet, és megkérdezte tőlem, hogy megszívnám-e a farkát, mert szeretné látni hogyan csinálom. Így hát megtettem.
– Tetszett neked?
– Nagyon tetszett – ismerte el Tony. – Fekete volt, és a farkán ott volt Sara íze. Aztán beleélvezett a számba, és ez olyan volt, mint hab a tortán. Soha nem néztem vissza.
– Ez annyira klassz – Mary szeme csillogott.
– És most... – Tony, elvette Wendy üres poharát, és letette a dohányzóasztalra. – Nagyon szeretném megkóstolni a csodás ízedet.
– Remélem, nem csak ennyit fogsz tenni – Wendy visszafeküdt a kanapéra, és a térdét átfogta a kezeivel. Tony a szétnyitott puncija elé helyezkedett.
– Ez nagyon szórakoztató lesz – Mary, Wendy hasára borult és elragadtatva figyelte Tony alapos munkálkodását.
– Sara csalódott lesz, amiért ezt kihagyta – Tony hosszú percek után feljebb mozdult és Wendy puncijába csúsztatta a farkát.
– Újra kell csinálnunk, amikor ő is csatlakozhat hozzánk – ajánlotta fel Mary. – Alig várom, hogy találkozzak vele.
– Arra... sajnos... kicsit... várni kell – Tony kényelmes ütemben baszta Wendyt.
– Isteni nézni, ahogy dugsz – ismerte el Mary sok hosszú perccel később, miközben Tony ki-be pumpálta a farkát Wendy puncijából. – Úgy értem, már nem vagy fiatal srác.
– Mint egy finom bor, bizonyos dolgok javulnak az életkorral – nevetett Tony. – Évekig tanultam a káma szútrát és a tantrikus jógát, hogy megtanuljak jobban uralkodni magamon.
– Ezeket minden srác számára kötelező tanulmányokká kellene tenni. Mindig olyan kiábrándító, ha egy srácnak hamar kiég a biztosítéka, hacsak nem szopom éppen. Akkor nem bánom.
– Szeretnéd befejezni? – kérdezte Tony. – Készen állok.
– Úristen, igen – válaszolta Mary, és addig helyezkedett Wendy testén, amíg az arca elég közel nem került Tony ki-be csúszó farkához, hogy a nyelvét kinyújtva megérintse.  
– Mmm – nyögte ki, amikor a férfi kihúzta kilövellő farkát Wendy puncijából, és a nyitott, várakozó szájába dugta. Ajkát a férfi rúdjára feszítette, és megszívta. Könnyedén a szájába vette az egész hímtagot, és lenyelte a kilövellő férfinedveket.
– Ez... ez... csodás tehetség vagy – dadogott Tony, amikor Mary letisztította, és ő visszaült a sarkára.
– Imádom a szopást – szögezte le határozottan Mary. Kipirult arccal lemászott Wendyről, hogy felülhessen. – Minden adandó alkalommal gyakorolok.
– Nos, ez biztosan nem az az este volt, amire számítottam, bár nem tagadom, hogy reménykedtem benne – vallotta be Tony.
– Ami engem illet, bármikor átjöhetsz amikor csak akarsz, még akkor is, ha csak egy gyors menet a vágyad – mondta Mary mosolyogva. – Wendynek igaza van, könnyű veled együtt lenni. Nagy puncifaló és egy igazi erőgép vagy.
– Sara az Energizer-nyuszijának hívja – árulta el neki Wendy.
– Ez tökéletesen illik rád – nevetett Mary.
– Talán most illene távoznom – állt fel Tony. – Tudom, hogy holnap reggel dolgoznotok kell.
– Megígéred, hogy máskor is jössz? – kérdezte Mary. – Hé, nem ez volt a lényeg?
– Ígérem, jövök még. Minden tekintetben – válaszolta nevetve Tony.
– Olyan kedves – állapította meg Mary, amikor Tony elment.
– Tényleg az. És Sara az ikertestvére. Szeretni fogod őt. Ez bizonyos értelemben nagyon zavaró számomra. Érzem ezt az egész anyai kapcsolatot vele mintha az anyám vagy a nagymamám lenne, vagy ilyesmi, aztán kinyalja a spermát a pinácskámból miután Tony vagy Hassan megbaszott.
– Nos, a testvéred vagyok, és én sem tudom a puncidon kívül tartani a nyelvem – mutatott rá Mary.
– Lehetetlen vagy – korholta Wendy mély szeretettel a hangjában. – Gyerünk, feküdjünk le.
Bot-ok részére nme engedélyezett a szavazás!
Szavazás átlaga: 8.38 pont (37 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
t
tibee72
2024. május 8. 10:16
#13
Nekem is az ugrott be, hogy ez egy igazi pornó film. Tetszik, izgalmas!
1
Titti
2024. április 9. 14:33
#12
A hedonizmus nem a pénzről szól. Gondolj csak bele milyen lehetett Wendy előélete? Nem e sztori során alakult benne ki ez az életérzés, mert ennyire spontán nem történhetett. Ha úgy lett volna, más részleteket írt volna a szerző. Viszont tényként láttatja Wendy szeretetét az élvezetek iránt, tehát muszáj hogy előbb alakuljon az ki. Ha meg már előzőleg is ilyen volt, akkor amikor még egyetemen tanult és nem lehetett túl sok pénze, akkor már meg is dőlt, hogy csak a pénzes emberek hódolhatnak ennek. 
Persze a pénz sok mindenhez kell és sok mindenre lehet felhasználni is. Inkább ilyenre használnák az oroszok és ukránok is mint arra, amire most költenek.  Sokkal boldogabbak lennének az állampolgárok, bármilyen nemzethez is tartozzanak. Ebbe ugyanis ritkán lehet belepusztulni. 😀
1
Ez egy válasz salsa 2024. április 9. 13:28-kor írt üzenetére.
salsa
2024. április 9. 13:28
#11
Kedves Titti és Éva!
Még egy fordításomat sem elemezték ki ennyire. Köszönöm. (Nemrég Miriam valami ilyesmit emlegetett és hiányolt a fórumon)
Arra nagyon kíváncsi lennék hogyan változnának meg a történet súlypontjai illetve a felvonultatott karakterek, ha egy nő is lefordítaná a nulláról indulva. Biztosan nagyon tanulságos lenne mennyire más szemszögből közelítene ő a történethez. És ha még alapos (amerikai) angol tudása is lenne hozzá, na az lenne az igazi. De nem várhatom el, hogy valaki egy már megjelent sztorit duplikáljon, főleg ha az ilyen hosszú.
Ami a hedonizmust illeti a folytatásban a szerző kiterjeszti a szexen túl az életmód más területeire is, így teljesebb képet ad a fogalomról (gasztronómia, italok, érdeklődési kör, utazás). És persze az üzlet, hogy mindezt legyen miből finanszírozni mert a hedonizmus remek dolog lehet - ha van rá fedezeted.
3
Ez egy válasz Titti 2024. április 9. 03:49-kor írt üzenetére.
Éva596
2024. április 9. 10:43
#10
Teljesen egyetértek az általad kifejtettekkel. Bár előző hozzászólásomban én is pornót emlegettem, de igazad van -csak az állandó szex miatt érzi az ember pornósnak - valóban ez egy életfelfogás, és tökéletesen illik rá a hedonizmus által  kifejezettek. Egy amerikai anyagnál annyi olyan kifejezés van, amit magyarítani nehéz és sok kifejezés ragasztható rá. Így természetes, hogy aki olvassa, időnként mást szeretne az ott leírt helyett olvasni. De Salsa fordítása, az itt olyan gyakran feltőnő szinte alig javított gépi fordításoktól fényévre van, ha időnként itt is lehet apróbb botlásokra bukkanni.
Ha meg rossz kislány voltál, vigyázz mert előkerül a nyeles vágódeszka.
3
Ez egy válasz Titti 2024. április 9. 03:49-kor írt üzenetére.
Titti
2024. április 9. 03:49
#9
Ennek e műnek az értékelése is eléggé szubjektív. Műnek merem nevezni, mert van célja, mondanivalója és a karakterek ábrázolása is ennek megfelelő. A célja egy életfelfogás ábrázolása amit sokan hedonizmusnak neveznek. A hedonizmus a szex élvezete önmagáért, amihez nem fűződik más érdek. A pornográfia egy üzleti kategória, a szex pénzzé tétele a célja. Irodalmi műfajként pedig (ha elfogadjuk, hogy létezik ilyen műfaj) ennek leírása, vagyis a szex, az aktus tömény, akár forgatókönyvszerű elbeszélése. Irodalmiságot ebbe csupán az érzelmek beleszövésével, ábrázolásával hozhatunk. A pornográfiát művelőket nem érdekli annak háttere, az okok, amiért közösülnek, basznak. Ezért nem is tartom én igazi műfajnak, ha mégis, akkor inkább egyfajta könnyed leírásnak, amit durvává éppen az tesz, hogy nincs háttere és az is, hogy esetenként nagyon durva, a köznapi életben nem használatos szavak szerepelnek benne. 
Ez a mű viszont nem olyan. Wendy karaktere éppen aztért „sápadtabb”, mert sokat dolgozik, és a munkában fáradtabb elme és test szex iránti vágya is kissé visszafogottabb. A hedonizmust éppen az hivatott kifejezni nála, hogy még így is mindig készen áll a szexre, de nem akarja keverni az üzlettel, a munkával és emiatt nem hajlandó a munkahelyén sem szexelni Johnnal, a főnökével; pedig egyébként nagyon is ízlik neki, amit az nyújtani tud az élvezetek terén. Mary a beosztásánál fogva nincs annyira leterhelve munkával és emiatt tűnhet az ő karaktere vadócnak. A sztori végén közelednek majd az álláspontok és Wendy is hajlandó lesz valamiképpen bevetni a szexet fegyvertényként az üzletbe, de nem akarok előre szaladni a történetben.
Szóval ez a mű nem pornó, csupán erotika és a karakterei a hedonizmus ábrázolásának szerintem teljesen megfelelőek. 
Én a fordításnál több helyen másként fogalmaztam volna éppen ennek a szellemét erősítve, de ezt csupán a stílusunk miatti különbségnek tudom be. Vagy csak irigykedni akartam ezzel? 🙂 Ha rossz kislány voltam akkor ma biztosan meglesz a büntetésem emiatt. ;)
1
salsa
2024. április 8. 15:57
#8
Lentebb válaszoltam, de mindig elfelejtem bekapcsolni. 🙂
1
Ez egy válasz Éva596 2024. április 8. 15:38-kor írt üzenetére.
salsa
2024. április 8. 15:54
#7
Lesz néhány fejezet ahol megfordul az arány és jóval több lesz a munka meg a történet is. Itt pl. azért érzed úgy, mert az eredetileg összefüggő fejezetet kettébontottam. De ha egyben hagyom azért szólnak meg mert túl hosszú. 
Szívem szerint 12 helyett 3 maratoni szakaszban töltöttem volna fel, de itt az nem megszokott. Ennyi kompromisszumot be kellett vállalnom. Jutalom-nap vonzata nincs, mert szabad hozzáférésű sorozatként kerül fel. Olvasókat szeretnék vele gyűjteni, nem napokat. Abból van elég, és olvasószámban sokkal jobban járok.
Köszönöm a dicséretet. Kicsit több mint egy évnyi tevékenység után ezt amolyan "vizsgamunkának" tekintem, ezért erősen odafigyelek. Már csak azért is mert ki tudja  mikor találok még egy ilyen történetet.
2
Éva596
2024. április 8. 15:38
#6
Ebben már egyre kevesebb a munka, és egyre több a szex. De mit is kell feltenni egy olyan oldalra, ami nyíltan reklámozza magát szexoldalként? Veterán szerint nagyon kemény pornó, én azt mondanám tömény pornó. De manapság, szemben a 15-20 évvel ezelőtti pornókkal, nincs történet, csak valaki bemegy valahová, és onnan már csak a szex folyik a képernyőről. Itt azért van történet is, de részekről részekre egyre kevesebb, és egyre több szex. Salsának igaza van, Mary figurája, a  szexfüggő, mindenkit kielégítek, mindegy, hogy hogyan, szinte az egyetlen élettel teli figura. A többi vagy nagyon gazdag, vagy néha belepirul, ha szexről van szó, de orrba, szájba csinálja, mint például Wendy.
Viszont megint csak gratulálok Salsanak, aki MAGYARRA fordította az írást, szemben a többi fordítás nagy többségével, amik Google bácsival készültek, és úgy is maradtak, magyarítás nélkül.
1
veteran
2024. április 7. 04:12
#5
Ez nagyon kemény pornó.
1
Lolamacko
2024. április 6. 13:16
#3
Wendy és Mary barátsága, egymás iránti rajongása annyira szép.
2
didide
2024. április 6. 13:16
#2
Egy kemény profi porno. Mint írtam ez egy regény.
1
T
Törté-Net
2024. április 6. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1