AUG.
16.
2019
Benne járunk már a kora őszi estében, de még korántsem az alváshoz készülődöm. Hátam mögött kényelmes párna, az éjjeli lámpa barátságos fényt ad, és a laptopom felnyitott képernyőjét bámulom. Nagyrészt ez maradt az egyetlen kikapcsolódásom. Még szerencse, hogy hogy hagytam magam rábeszélni néhány évvel ezelőtt a modern technika megismerésére. Ha ez nem lenne, akkor lennék csak igazán egymagamban.
Feleségem halála után döntöttem úgy, hogy ide költözöm, ebbe a nyugdíjasotthonba. Gyerekeink, unokáink sajnos nem tették teljessé életünket, s csak nagyon távoli rokonok laknak az ország másik végében. Barátok, jócimborák is fogyatkozóban, közülük is többen szenderültek öröklétre, vagy messze laknak már. Magamra maradtam. El kellett döntenem, hogy maradok-e az évtizedeken át megszokott környezetben, amit a drága feleségemmel építettünk fel és csinosítgattunk, vagy keresek más lehetőséget, hogy ne gyötörjön az egyedüllét,
Albérletben laktam egy családi ház alagsorában akkoriban. A család szeme-fénye a fiuk, Bibi volt, aki ezt a nem éppen férfias becenevet viselte, lehet, hogy még büszke is volt rá, nem tudom. Egyébként egy jó kiállású srác lett volna, csak egy szem férfiasság nem látszott rajta annak ellenére, hogy a szája fölött már évek óta árnyékot vetett a pelyhedző bajusz. Imádták az iskolában a lányok, legalább is az elvontabbja, szerintem mindenkinek ismerős ez a típus. Roppant okos volt, de a világ dolgaival szemben olyan tájékozatlanságot produkált, mint egy nyeretlen kétéves. De más dolgokban koraérett volt és céltudatos. Engem eléggé kedvelt, valószínűleg imponált neki az életvitelem, a tapasztalatom és az erősen maszkulin külsőm. elég sokat beszélgettünk, ha a kertben napozott, vagy csak üldögélt és tanult, de arra egyáltalán nem számítottam, amit most elmesélek.
Esetlen vidéki srácként kerültem fel Budapestre a főiskola után, alig 23 évesen, itt kaptam munkát. Folyton gátlások gyötörtek, így nem mertem a való életben kezdeményezni egy lánynál sem. Megoldásnak tűnt az on-line társkeresés. Elég hamar bele is mélyedtem az ottani közösségi életbe, a naplózásba. Egyre több emberrel beszélgettem és egyre hunczutabb támákról. Leila volt az egyik legjobb beszélgető partnerem, természetesen valami kamu profilképpel, így nem is sejtettem, hogy ki van a másik oldalon.
Egyik reggel felvetette, hogy pont a környékemen jár délután, van-e kedvem találkozni egy ölelésre. Egyből igent mondtam, de persze csak azután kezdtem el gondolkodni. Még képet sem láttam erről a nőről, lehet egy ronda banya, vagy tán egy férfi, meg csak úgy barátkozásilag akar találkozni? …
Késő este volt, éppen egy belvárosi (Budapest) szórakozóhelyről tartottam hazafelé. Csajos este volt, a barátainkat otthon hagytuk. 23 éves orvostanhallgató lány vagyok, és egy utolsó tánc után úgy döntöttünk az évfolyamtársaimmal, hogy ideje hazamenni. Ők a közelben laktak, nekem viszont a 8. kerület vége felé (Orczy-negyed) van az albérletem, és az odáig vezető utat gyalog szándékoztam megtenni.
Út közben nagyon el voltam merülve a gondolataimban. Fekete egyberuha volt rajtam, fekete magassarkúval, és egy vékony fekete tangával. Melltartó nem volt rajtam, ugyanis a ruha felső része nagyon mélyen kivágott, és igénytelenül nézett volna ki. Én pedig szeretem megtalálni az egyensúlyt az elegancia, és a vadítóan szexi öltözködés között. Pedig megvan minden adottságom a ribancosan felöltözéshez is.
Lorena izgatottan zuhanyzott, mivel már nem sok idő volt hátra Laci érkezéséig. Negyed órával később, mikor már teljesen elkészült, látta, ahogy egy ismeretlen autó parkol le a háza előtt. Leszaladt a lépcsőn, közben hallotta megszólalni a csengőt. A kapu felé tartva alaposan szemügyre vette az előtte álló férfit. Nagy örömére nem kellett csalódnia, mert ugyanúgy festett élőben is, mint a képein: széles vállak, izmos felsőtest, milliméteresre nyírt haj, fekete szemek, markáns, határozott arc. A lány mosolyogva, puszival köszöntötte az érkezőt, majd beljebb invitálta.
- Biztos nem kellett volna hoznom az ágyat? - kérdezte Laci, mialatt a konyhában a földre rakta oldaltáskáját.
- Dehogy. Mondtam, miattam nem kell. Jó nekem a sima ágy is - felelte vidáman Lorena, miközben üdítőt töltött kettejüknek.
Már egy éve jártam a Pistával, sokszor szeretkeztünk már, de mindig csak a hagyományos pózban: ilyenkor hanyatt feküdtem, széttárva a combjaimat, ő pedig jól megkefélt. Nem is sejtettem, hogy jókora perverzitás rejlett benne.
Tudtam - elhatározta -, amikor legközelebb meglátogatom, kiéli rajtam hajlamait. De nem tartottam semmitől. Bár tartottam volna...
Vasárnap reggel érkeztem. Csinos, mélyen dekoltált blúzt viseltem, majdnem kilátszottak hatalmas melleim. Kék színű szoknya, testszínű harisnya és magas sarkú fekete cipő volt rajtam.
Karjaiba vont és hosszan csókolt. Nyelveink találkoztak, kezei felfedezőútra indultak a gyönyörű testemen. Benyúlt a blúzom alá, és lassú kéjes mozdulatokkal felhúzta, majd egy hirtelen mozdulattal lerántotta rólam. Ledöntött a kényelmes franciaágyra. Elől kapcsolódó, fehér, csipkemelltartót viseltem. Ajkai lejjebb siklottak az ajkaimról.
Anita fátyolos tekintettel bámulta a reggeli napfényben ébredező várost a busz ablakán keresztül hazafelé utazva. Gondolatai ide-oda cikáztak a fejében, mint nyári viharban a villámok a budai hegyek fölött. Kicsit fázott, nem gondolt a reggeli hűvösebb időre amikor előző nap kora délután elviharzott otthoról, sebtében magára kapott egy lenge nyári ruhát, bugyit, papucsot és már rohant is, ott hagyva Petit a slamasztikában. Hiba volt, hogy a melltartóval nem vacakolt, mert most kissé fázott és mellbimbói hetykén ágaskodva dacoltak a hűvös reggeli levegővel, ami olykor-olykor végig simította a testét amikor a megállóban kinyíltak az ajtók. Nem akart sokáig Anett nyakán lógni, csak egy kis menedéket akart amíg lenyugszanak otthon az indulatok és kiöntheti a szívét a barátnőjének.
42 éves vagyok, amolyan cicis-faros nő, teltebb, nagy mellekkel, hosszú combbal, asszonyos alkat. Férjemmel és fiammal elutaztunk egy hétvégére Németországba, egy focimérkőzés apropóján. Házasságunk kicsit megfáradt, szex ritkán volt, mindkettőnknek volt már kalandja, de alapjába véve nagy általánosságban hűségesek voltunk egymáshoz.
A meccs az első nap estéjén volt, a férfiak elmentek (nem szeretem a focit), én meg lementem a wellness részleghez kényeztetni magam, mit tehettem volna egyedül. Kis uszoda, sok szauna, jakuzzik, kis kert tartozott a szálloda wellness részéhez. Kicsit úszkáltam, aztán elindultam szaunázni.
Nézegettem melyikbe menjek, a legtöbbe meztelenül kellett bemenni, ehhez nem volt kedvem, nem tartottam magam már olyan jó nőnek, hogy mutogassam magam. Egymás mellett voltak a szaunák, a folyosón előtte meg a zuhanyzók.
