AUG.
7.
2025
Amanda: Élvezetes horgászat
családi, hetero, mélytorok, apa, idős, lánya, nagyapa/nagyanya, tini, szabadban-természetben, humor
Azt mondják, a nyugdíjas évek nyugodtak. Az enyémek olyanok, mint egy akta, olyan mint amiből az utolsó lapot még nem írták meg. Csak ülök itt, a kertben, a diófa alatt, és nézem, ahogy a kert végében nyílnak a növények. 78 éves vagyok. Sok műtéten vagyok túl, két feleségen, négy gyereken, kettő mostoha és több nőn, mint amennyi nevet már nem jegyez az ember ennyi idősen. Voltam nyomozó, hadnagy, alezredes... és voltam hülye is, nem egyszer.
A fiaim szerint túlságosan nosztalgiázom, kos vagyok. A mostoha lányaim szerint meg inkább nem kéne beszélnem a múltról. Hát akkor kinek beszéljek, ha nem magamnak?
A hatvanas évek végén kerültem be a rendőrséghez. Akkor még számított, hogy...
Amikor Éva belépett a rendelőbe kicsit megdöbbent. Juditot feldúltan, kisírt szemekkel találta. Nem tudta mi lelhette, az asszisztensét még csak rosszkedvűnek se látta eddig.
– Mi történt? Mi van veled édesem? – kérdezte tőle érdeklődően, miközben végigsimított a fején.
– Vége. Kidobott. Még egy hetem van arra, hogy elköltözzem tőle.
– Ő dobott ki téged? És miért?
– Azt mondta, amióta itt dolgozom, jelentősen megváltoztam. Már nem élvezte velem a szexet, nem kívánt. Ez igaz, mert amikor ti kimentetek Londonba, abban a hónapban még szexeltünk, azóta nem. De éltünk együtt, mintha mi sem történt volna. Most meg kiderült, hogy bizony történt. Újra összejött azzal a...
Benjamin nászéjszakája Olgával igazi csemege lett. Roger még mindig aludt. Vacsorára sem jött ki a szobájából. Tehát mindketten egyedül voltak, mint két szerelmes fiatal, és azt gondolták, hogy ez csodálatos. Nem kelletthárom emberrel az első este. Így könnyebben megszokhatták egymást. Olga délután elhozta a bőröndjeit a szállodából és beköltözött egy szobába a két férfiszoba közé. Még összekötő ajtók is voltak, így Olga mindig elérhető volt mindkét férfi számára. Ö maga is így akarta. Az övék akart lenni, amikor az egyik vagy mindkét férfinak szüksége volt rá. Tudatosan akart alkalmazkodni hozzájuk. Az ember látná, hogyan működik a háromfős házaszasság. Olgának nem volt tapasztalatai ezzel...
Szilárd vagyok, de mindenki csak Szilinek hív. Negyvenhárom éves építészmérnök, szakági felügyelő, olyan, aki már messziről kiszúrja, ha valami nem stimmel egy újépítésű házon, és nem félek kimondani. Szükség esetén visszabontatni, és újból, helyesen kiviteleztetni, megfelelő anyagból, plusz 10 milliókért, a hibázó kivitelező költségére.
Éppen a 39 napja átadott, nyolcemeletes társasház erkélyén ültem. Egy kormányközeli vállalkozó projektje volt, ismertem a házat, mint a tenyeremet, a félkész konditeremtől a tetőn zúgó hőcserélőig, a napelemektől az inverterig. A ház szinte üres volt még, csak a visszhang járta be a folyosókat. Az erkélyről ráláttam az udvarra, és a szomszédos...
A távoli jövőben járunk... de az is lehet, hogy az ősi időkben... annyi bizonyos, hogy egy ismeretlen és vad bolygón játszódik a következő eszeveszett, forró történet.
A Triluna-bolygó. Hasonlatos a földünkhöz. Kék, végeláthatatlan óceánok fognak közre nagy kiterjedésű szárazföldi területeket, amiket zord és kaotikus hegyláncok, valamint végtelen hosszú sivatagok alkotnak. Az északi féltekén pedig érintetlen, zöld, foszforeszkáló fákból álló erdők voltak. Az égitestnek két napja, és három holdja volt. Ezen a bolygón éltek a frulenok.
A frulenok szinte majdhogynem hozzánk hasonlatos, humanoid lények voltak. A testfelépítésük, az arcszerkezetük, az anatómiájuk szinte teljes...
„Holnap kimondjuk. De ma még csak suttogunk. ”
A szálloda erkélye üres volt. Lent a város fényei lüktettek, valahol messze nevetés hallatszott, de itt fent csak mi voltunk. Zita egy pohár bort tartott a kezében, mezítláb állt a teraszon, a földre terített selyemkendőjén. A haját feltűzte, de már szétesett – pár szál a nyakára tapadt az izgalom és a meleg miatt.
Én mögé léptem, és átöleltem hátulról. A tenyerem a hasára simult, az ajkaim a vállát érintették.
– Holnap hozzám jössz feleségül – mondtam.
– Tudom – felelte halkan. – Ez benne a legfélelmetesebb.
– Miért?
– Mert ez valódi. És én még mindig a sógornőd vagyok.
A mondat ott lógott köztünk. Nem tudtunk...
A szamoai találkozásunkkor nagyon sokat beszélgettem Muriellel. Először a Leone melletti nyaralóban mintegy félórányit, azután a hajóúton több órán keresztül, végül Hawaii szigetén, Konában, időkorlát nélkül. A sok beszélgetésből szép lassan kikerekedett Muriel története.
Amikor elhagyott a szomszéd házban dolgozó henteshez ment, akihez addig, amig nálam lakott, vásárolni járt. Innen kezdve az első időszakról nem volt hajlandó beszélni, csak annyit mondott, hogy túl züllött életet élt ahhoz, hogy elmesélje. A konszolidáltabb időszakáról. Szólt a történet.
1. Jenő
– Megismerkedtem Jenővel, egy festőnövendékkel, aki a Képzőművészeti Egyetemre járt. Nagyon különbözött a...
