Érett, nagy mellű nők megismerése 2. rész - Az érett nő iskolája

– Tudod, fiam, egy érett nő teljesen más... – kezdte apa és a hangja elvesztette a korábbi gúnyos vagy ügyintéző hangnemet.
Most valami őszinte, majdnem tanítói tónus volt benne.
– Egy érett, tapasztalt nőnek nagy tudása van. Tanít, közben figyel is rád, nehéz felcsinálni, nem fenyegetőzik, nem akar gyereket. Örül, ha faszhoz jut, nem fáj a feje, odaadó. Ja, és nem akar bulizni, de téged elenged.
Szünetet tartott, és a szemembe nézett, hogy megbizonyosodjon értem-e. Aztán hozzátette, már egy fokkal személyesebben, de továbbra is mint egy tényközlés.
– Ha testes... nos, anyád csontja hát nyomott mindenhol. Csörgött. Egy testes nőn bárhol tudsz pinát hajtogatni, és a tőgyei közé jó belefulladni, van mit fogni, nyomorgatni. Egyszer majd próbáld ki.
A szavak a levegőben csüngtek. Nem voltak már pornográf képek, amiket a retinámra vetített. Most inkább egy műszaki leírás volt, egy használati utasítás az élethez. Apa nem bűntudatot akart kelteni, hanem útmutatást adni. Úgy éreztem, mintha valami titkos, férfiszövetségbe avatna be, olyasmibe, amit ő maga is csak most, hosszú idő után ismét Klárán keresztül fedezett fel teljesen, de közben valami fájt. A „csörgött” szó, amelyet anyámra használt, hideg és tárgyias volt, mintha eddig is csak egy próbababát ölelt volna és most talált rá az igazi anyagra. És én? Én eddig a próbababa másolatait kerestem.
– Tehát... – kezdtem bizonytalanul. – Te most azt mondod, hogy anya nem volt elég?
Apa mélyet lélegezett, nem kerülte el a tekintetem.
– Nem arról van szó, hogy ki elég és ki nem, hanem arról, hogy mire vágyik az ember. Anyád, ő mást adott, de azt is, hogy mit nem akarok többé.
Értelmeztem a nem kimondottat, azt, hogy a nyitott ajtó, a bejelentett aktus, az egész nyilvánosság talán egyfajta menekülés volt a testek valódi találkozása elől. A vékony, „csörgő” test talán annyira sebezhető volt, hogy csak látványként, előadásként tudta kezelni. A testes nő viszont nem törékeny. Ő elbírja a nyomást, a szorítást, a „hajtogatást”, nem kínos, hanem használható.
– És Klára, ő ilyen? – kérdeztem óvatosan.
Apa vállat vont.
– Klára egy szolgáltatás. De a formája... a formája emlékeztet arra, amit igazán akarok. Segít tisztán látni.
Felállt, és a tányérjához nyúlt, aztán még hozzátette, a mosogató felé fordulva:
– Ne görcsölj annyit a vékonyakon, egy idő után csak csont és melankólia lesz belőlük. Egy érett testben... na, abban van hely élni.