JÚN.
1.
2025
A szexéhes tanárnő
gruppen, hetero, anál, dp/szendvics, mélytorok, diák, MILF, néger, tanár, megcsalás, CGI/számítógéppel generált
Pista, a közpénzek jámbor őre
Pista, a Polgármesteri Hivatal szolgálatvezetője már 25 esztendeje vigyázta a linóleumpadlók nyugalmát, 8 éve vezetőként. Ő volt a hivatal láthatatlan hőse, akinek a teljes nevét ugyan senki sem ismerte, de mindenki úgy hívta: „A Pista”.
Ha valaki éppen nem látta, csak ennyit kérdezett a biztiknél: „Ott van a Pista? ” Ha „Igen” volt a válasz, mindenki tudta, hogy biztonságban van nem csak a költségvetési hiány, de még a klotyókulcs is, nem beszélve az irattárban elrejtett a pénzszámláló gépről.
A polgármester, akit csak „Polgi”-nak hívtak (de a háta mögött inkább „Hisztis Hadúrnak” nevezték), még országgyűlési képviselő is volt valaha, – ha...
Flinn Ashton az ebédlőben ült egy csomó másik rabbal együtt. Az étkező, ahol az ablakok rácsozottak voltak, ahol minden be és kijáratot őrök ellenőriztek, és ahol az étel minősége förtelmes volt.
Már rengetegen rávetették volna a hálójukat az új fegyencre a régiek közül, kiéhezett hiéna tekintetek kísérték minden lépését, akkor is, amikor a rabosítottakat a szabadtérre citálták, vagy amikor közös zuhanyzáson vettek részt (főleg akkor), és amikor az ebédlőben voltak. Már az 1. napon képesek lettek volna amerikai pitét csinálni a seggéből bármelyik helységben, ha a börtön legrettegettebb bikája, Bull nem követte volna mindenfelé, mint egy óriási, védelmező árnyék. Az első éjszaka a...
A heti két-három városi fuvart kellett beiktatni ügyintézés céljából. A szomszédos városháza recijébe mindig ugyanaz a lány fogadott, Petra. Huszonvalahány lehet, karcsú felsőtest, markolni való mell, kedves pofi, dús száj és olyan hang, amitől az embernek még a jegyzőkönyv is megmelegszik a kezében. A plexibe épített mikrofon eleinte szűrte a hangját, de aztán megszoktam. Megszerettem. Az első pár alkalommal csak a szokásos formaságok mentek.
– Átvenné ezt, Petra?
– Persze, Robi, hozza csak! – De ahogy teltek a napok, a köztünk lévő plexifal inkább csak díszlet lett. Elkezdtem figyelni, hogy melyik nap milyen sminkben van, meg amikor direkt olyan pólót vesz fel, amiben kicsit...
Békesség veletek, jó olvasók! Én, Katalin nővér, az Irgalmas Rend szent kerítésein belül élem mindennapjaimat, ahol az Úr dicsősége mellett néha az emberi gyarlóság is megjelenik, még ha reverendában, vagy habitusban is vagyunk.
Tegnap este rám került a sor, hogy az esti imát József atyával közösen mondjuk el a paplak szobácskájában, melyben annyi gyertya lobogott, hogy még a Szentlélek is hunyorogva jött volna be. Az atya rám nézett, oly szelíden, ahogy a bárány a leölő hentes kése előtt, s így szólt:
– Katalin nővér, az imádság szavait a szív mélyéről kell mondani! És néha a kezet is oda kell tenni, ahová a Lélek kívánja. – Megfogta a kezemet, és mintha csak kulcsot keresne,...
– Kim hálószobája: 2012. január 7. szombat
– Jaj, istenem! – Bukott ki a szó Sarah szájából szinte sikoltva. Odanéztem.
– Micsoda? – Kérdezte Nikki, mielőtt én megtehettem volna.
– A saját péniszét szopja – mondta Sarah, miközben az ölében heverő számítógépre mutatott.
– Ki az? – Kérdezte Megan, képtelen volt elfojtani a kuncogást a hangjában.
– Hatalmas... nézd csak – mondta Sarah, miközben Megan és Nikki felé fordította a számítógépet, akik mindketten a franciaágyam másik oldalán ültek. Még mindig nem láttam semmit.
– Mit nézzek? – Kérdeztem, miközben nyújtózkodtam, és megpróbáltam Sarah körül kukucskálni.
– A nagy farkát!
– Kinek a nagy faszát?...
1.
Soha nem lehet tudni, hogy egy baj tovább fejlődik-e egy még nagyobb bajjá, vagy valami jó sül ki belőle. A most következő történet ez utóbbira példa.
Egy nagy hurrikánban tönkrement az egyik hajónk. A nagyon gyakorlott matrózainknak majdnem sikerült az egyik északi tongai sziget kikötőjébe bevinni a hajót a viharban, de végül egy hirtelen széllökés a kikötő mólójának lökte. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy néhány könnyebb sérülttel megúszták a dolgot és a hajó is javítható maradt. Csak kiesett vagy 3 hónapra a szállításból. A másik hajónk nem győzte egyedül a szépen megnövekedett áruforgalmunkat, kölcsön hajót meg nem lehetett szerezni, mert sok hajó járt pórul abban a...
Októberhez képest csodaszép idő van, süt a nap, nincs túl meleg, épp alkalmas a klíma a házasságkötéshez. Alan utálja a nagy meleget, míg szerelmének teljesen mindegy. Több mint két év jegyesség után eljött az idő, hogy egybekelljen a még mindig szerelmes két férfi.
Persze, ha minden a terveik szerint alakult volna, és nincs a tragédia, már rég túl lennének rajta.
Kai a hátán feküdt, kezét felemelve csodálta a feketeköves karikagyűrűt, amit egy percre sem vett le azóta a nap óta...
Eljött a nagy nap! – gondolta, hiszen már azt hitte, nem lesz esküvő soha. Viszont szerelmét, emiatt sem hibáztatta volna, mert a lényeg, hogy együtt vannak. Lassan kelnie kéne, mert a saját...
