Hírek

MÁJ.
17.
2025

Szingli pörgés 4. fejezet - Elvadult vágyálmok 24. rész

– Ma van az utolsó napja. Hiányozni fognak a benti kávézgatások meg a flörtölgetések – utalt Lorena Viktorra, a barna hajú, sötétbarna szemű, huszonéves gyakornok srácra.
– Akkor miért nem búcsúzol el tőle rendesen? – kérdezte Timi.
– Mármint? Hogy rendesen?
– Na szerinted? Kapd el és baszd meg! Mióta húzzátok már egymás agyát?
– Végül is igazad van. Na figyelj! – mondta mosolyogva Lorena, azzal felállt székéből.
Viktort a szokásos helyén, az egyik félreeső irodában találta, ráadásul egyedül, mint ahogy a legtöbbször.
– Szia! – köszönt rá, miután becsukta az ajtót – Siess, nincs sok időnk – mondta, majd felült a fénymásológépre, ezáltal feljebb csúszott szürke...


Tanítvány 1. rész

Amióta az eszemet tudom, ebben a húszezres kisvárosban élek. Itt születtem, itt nőttem fel, és valahogy sosem jutottam messzebb. Az ovis és az iskolás évek gyorsan elrepültek, nem volt bennük semmi különös – ment minden a maga útján.
Már akkor is elég egyértelmű volt, hogy nem pont úgy viselkedem, mint a többi lány. Inkább a fiúkkal lógtam, mert velük lehetett focizni, fára mászni, meg hülyeségeket csinálni. A lányos játékok valahogy nem kötöttek le. Ha balhé volt, szinte biztos, hogy én ott voltam a közepén. Sőt, ha őszinte akarok lenni, gyakran én voltam a felbujtó. Előfordult, hogy elsőként ugrottam bele a verekedésbe, ha valakit piszkáltak, vagy ha csak egyszerűen unatkoztam. Nem...


MÁJ.
16.
2025

Megdugott a barátom apja

Eddig nem sok embernek meséltem erről, mert őszintén szólva, nem olyan dolog amivel az ember dicsekedni szokott. De úgy döntöttem kivételt teszek és ezt az egy sztorit megosztom veletek. A férfit egyszerűen „a barátom apjának” fogom hívni a történetben. Ez még a tinédzserkoromban történt, az első komoly kapcsolatom idején (a pontos koromat nem árulom el). A barátom szülei akkoriban váltak el, de a barátom az apjával szeretett volna maradni, így ketten laktak együtt egy kertes házban. Az apja egyébként a legnagyobb nőcsábász volt, akit valaha láttam. Igazi nőfaló volt, még az anyámat is nyíltan ostromolta.
Mindegy, én bírtam őt, mert szórakoztató volt, és határozottan egy „dögös apuka”....


A sors adta szerető 3. rész

Február végével beköszöntött a tavasz. Igaza lett apám örök szólásának, „Január, február – és itt a nyár. ” A mezők még harmatosak voltak hajnalban, de a levegő már másként illatozott, friss föld, kibomló rügyek, nedves fű szaga keveredett benne. Nem volt tovább halogatás, eljött az idő, hogy elkezdjem a földmunkákat. Reggelente még csípős volt a levegő, de délre már le kellett vetni a vastag kabátot. Szántottam, boronáltam, vetettem, a motorok zúgtak, a traktor alatt remegett a föld. Sándor az ablakból figyelte mindezt míg a közelben dolgoztam, néha kiintegetett, vagy jelezte, ha valami nem úgy állt, ahogy szerette volna. És Enikő ott állt mellettem. Nemcsak figyelt, tanult is. Megfogta a...


MÁJ.
15.
2025

Vízvezeték szerelők 3. rész

Az ominózus éjszaka után, az akkor történtekről nem beszéltünk. Bennem a gondolatok megöltek valamit. Több pozitív, de éppen elég negatív érzés is kavargott bennem. Nem tudtam másra gondolni. Nem féltékenység, nem düh vagy harag és nem bosszú volt bennem. A „hogyan tovább” volt a fő kérdés, hiszen láttam, hogy az általam még az életemnél is jobban szeretett két nő között vibrált a levegő, ahogy egymás aurájában voltak. Nem voltam képes beszélni az érzéseimről, gondolataimról.
A negyedik éjszaka érkezett meg a traumám megoldása. Az elmúlt napokban nem beszéltünk arról a dologról. Semmit. Nem kérdezett egyik nő sem, én meg nem kezdtem, nem volt merszem és konkrét gondolatom az egészről, de...


Ülj rá az arcomra

A hálószoba félhomályában csak a kinti utcai lámpák halvány fénye szűrődött be a függönyök résein keresztül. Az ágyon szétterített takaró még melegen ölelte a testünket, ahogy a feleségemmel, Anitával, szorosan egymáshoz bújva feküdtünk. Az éjszaka csendje szinte tapintható volt, csak a légzésünk és a halk beszélgetésünk törte meg. Anita azt ecsetelte, hogy a hétvége előtt, a munkám és az ő ciklusa miatt, nem igazán lesz lehetőségünk szeretkezni. A szavai lassan elhaltak, és egy pillanatra csend telepedett ránk, de éreztem, hogy a beszélgetésünk hamarosan más irányt vesz.
– Figyelj, Tomi, ha már így szóba került... – kezdte Anita, és a hangjában volt valami kacér, amitől azonnal...


Bukta van

Kótyagos fejem a kanapé támlájának döntöttem, próbáltam kizárni a hangokat, amik folytak mellettem. Ezek nem egyszerű beszéd foszlányok, zene vagy gépek hangjai. Azok talán nem is zavartak volna annyira, mint ami mellettem épp folyik.
Egy orgia a vele járó hangjaival. Kéjes nyögések, néhol hörgés bőr csapódás, cuppogás.
A másik szobából pedig orbitális nevetés hangja töri meg annak kontrasztját. Ha a hangzavar nem lenne elég az egész lakást a szex intenzív szaga vagy illata tölti be. Én marha pedig próbálom magam ezekből teljesen kirekeszteni. Persze az előbbi jelzőt már a haverjaim is mondták rám, hogy ilyen alkalmakkor nem élek a lehetőséggel legalább. Viszont nekem elég ebből az...


MÁJ.
14.
2025

Én, a férjem és az anyukám

A férjemmel tizenévesek voltunk, amikor összejöttünk, most már a harmincas éveink elején járunk, szóval egész jól megvagyunk! Vele vesztettem el a szüzességemet és fordítva, de anyám és köztem mindig volt szexuális vonzalom. Anyám 19 éves korában szült engem, és 37 éves volt, amikor ez először megtörtént. Amikor elkezdtem nővé fejlődni, más megvilágításban kezdtem el nézni anyámra. A teste, a hajlatai felizgattak. Sokszor megdörzsölném a csiklómat miközben anyámról fantáziálok. Viszont arra is rájöttem, hogy ő is más megvilágításban vett észre, és ez beigazolódott, amikor 18 éves voltam, és "véletlenül" leejtettem a törölközőmet, amikor kijöttem a fürdőszobából. A melleim és a borotvált...


Üres a fészek 4. rész

– El sem hiszem, milyen cuki vagy – mosolygott Lori, miközben lazán az ágy mellett állt.
– Akkor miért nevetsz? És „cuki”? Tényleg ezt akarja hallani egy srác?
Lori tovább nevetgélt. Talán mégsem bírta olyan jól a piát mint gondoltam. Rob úgy nézett ki mint aki még elég jól zümmög. Azt hiszem, mindannyian gyorsabban ittuk meg az utolsó két italunkat mint a szokásos sebességünk, alig várva, hogy visszatérjünk a „munkához”.
Lori kuncogása folytatódott. Tiltakoztam:
– Nem vagyok cuki. Puha vagyok és unalmas. Ez egyébként az egyetemi alma materem jelmondatának első két sora.
Lori akkorát nevetett, hogy felhorkant. Imádni való volt.
Összeszedte magát:
– De aranyos...