Hajtsd a Kakukkot 2. rész

– Elég furcsán fészkelődsz. Biztos jól vagy? – kérdezte Szandra, miközben keresztülautóztak a városon.
– Ühüm. – Dünnyögte Gréti és beharapta a szája szélét.
Az autóban az ülés még mélyebbre nyomta a puncijába a játékszert. Valahányszor a kocsi zökkent egyet az úton, a cucc vége pont eltalálta a G-pontját.

– Egész nap ültem. Rám fér egy kis mozgás.
– Elhiszem. A hétfő neked mindig hosszú, mi? Egymás utáni órák... de holnap legalább sokáig alhatsz.
– Ja. Meg hát április elseje van, résen kell lenni a szívatások miatt. – Kuncogott Gréti, miközben Szandra beállt a végeláthatatlan sorba a parkolónál.
– Hát, mindjárt vége a napnak, és lazíthatunk a zenére. Idén talán rájövünk, melyik banda kamu. – Szandra bólintott az egyik parkolóőrnek, aki mutatta az irányt. – Tényleg, köszi, hogy összehoztad ezt az egészet.
Beálltak a fűre a többi kocsi közé. Mindenhonnan emberek rajzottak elő, székeket, pokrócokat, kajás-piás szatyrokat cipelve. Hűvös este, barátok, kaja és zene. Ideális!

– Tényleg sajnálom, hogy ilyen nehéz eset voltam az elmúlt hetekben. Csak tudod, a diploma, meg minden... – Könny szökött Gréti szemébe, ahogy elöntötte a bűntudat.
– Semmi baj, édesem – Szandra megszorította a kezét a sebváltó fölött. – Tudom, hogy sok teher van rajtad, és nagyon sokat jelent nekem, hogy ezt leszervezted.
– Köszönöm. A barátságod sokat jelent nekem. Remélem... – Gréti megvonta a vállát – remélem, nem fogunk elsodródni egymástól, mint olyan sokan.
Szandra elvigyorodott.

– Esélytelen. Mi országos cimborák maradunk örökre.
Ahogy kiszállt, Gréti hatalmas megkönnyebbülésére a játék elcsúszott a G-pontjáról. Az emberek szigetekbe rendeződtek a pokrócaikkal a mezőn. A távolból, a sátrak felől, érezni lehetett a vásári édességek illatát. A tömeg egyszer csak szétnyílt előttük, és hirtelen ott termett a „smárolós Máté”, kezében egy piros műanyag pohárral.

– Szia, Szandra!
Na, ez a nyálgép volt az utolsó, akire Gréti vágyott.

– Szia! – Szandra rámosolygott, a srác pedig átkarolta a derekát.
Máté egy önelégült pillantást vetett Gréti felé, mintha azt mondaná: „Szandra az enyém. ” Vajon tudta, hogy Gréti bele van zúgva a lányba? Soha senkinek nem mondta el, szóval nem hitte. Vagy ennyire átlátszó lenne?

– Megyek, keresek egy helyet – ajánlotta fel Gréti, és gyorsan elvegyült a tömegben.