A+ A-

Vera a közösben 7. rész

Az én drága Veronikámnak van egy olyan nehezen érthető szokása, hogy képes irdatlan ideig készülődni, amikor megyünk valahová. Mintha a tükör előtt, vagy a fürdőszobában eltűnne az időérzék, és nem lennének érvényesek a téridő szabályai. Ezekre a szabályokra ilyenkor sok noszogatással kell felhívni a figyelmét. Az olyan forró nyári napokon, mint amilyen Akkor is volt, ez különösen igaz volt, mert izzadósan rotyogó lakásunkban nehéz volt felfrissíteni magunkat, kiváltképp, hiszen egyikünk sem az a nádszál.
- Töltött galamb vagyok - kókadozott Vera a tükör előtt, és kényelmetlenül igazgatta magán a könnyű, igencsak sokat sejtető ruházatát. A szexi fehérneműjére csak könnyű pántos felsőrészt, és egy vékony "közepes" szoknyát vett (a minit az alakja miatt nem szereti). Én hátulról finoman átöleltem, és gyendég puszival a nyakán bíztattam, hogy készüljön már el végre. A "töltött galamb" szexuális hasonlatára meg sem próbáltam rájátszani, pedig tudtam, ezen az estén a "töltött" kifejezés messzemenően igaz lesz.
Némi tanakodás után eldöntöttük ugyanis, hogy visszamegyünk abba a swinger klubba, ahol a múltkor Laciékkal jártunk. Csakhogy most nélkülük, teljesen egyedül, magunkra utalva, belekóstolva ebbe a világba segítség és útmutatás nélkül. Egész héten készültünk rá, napokkal előtte is szinte már csak erről beszéltünk... Vajon milyen lesz, vajon kik lesznek ott? Izgatottan érkeztünk, a csendes, fákkal szegélyezett utcában már kellemesen hűlt az esti levegő. Szándékosan később, jóval nyitás után mentünk oda, hogy ne kelljen a kapu előtt kínosan, másokkal együtt toporogva várni a kezdeti időpontot... Ezt a helyzetet mindenképp szerettük volna elkerülni. Odabent már mindenki lazább.
Befizettük a befizetendőt, majd fehérneműre vetkőzve találkoztunk az öltözők előtt. Én már ekkor megkívántam Verát, az egész hely, a hangulatvilágítás, az ütemes zene és a jólesően fülledt légkör hamar beindította a hormonjainkat. Verával kart karba öltve ültünk le a bár környékén egy kis hűsítőt iszogatva. Meglepetésünkre nem sokan voltak, egy ideig se nem jöttek, se nem mentek emberek, elég csendes estének tűnt a dolog. Az viszont egyből feltűnt, hogy az egyik sötét sarokban egy idősebbnek tűnő, nagydarab úr üldögél és iszogat magában. Verával csak pár percig beszélgettünk, amikor az úr felállt, és hozzánk lépett az italával.
- Sziasztok. Ne haragudjatok, megengeditek hogy csatlakozzam? - A férfi modora meglepően kellemes volt, úgy beszélt, mint valami előkelőség, úgy formálta a szavakat, mint egy nyelvész. Mi barátságosan jeleztük, hogy foglaljon csak helyet. Vera lopva, zavartan mosolyogva pillantott rám. Nem volt az esete a férfi, aki igencsak termetes hasával, kövérkés testalkatával nem tett igazán jó benyomást. Nagyot szusszanva ült le mellénk, még a bőrfotel is nyögött egyet alatta.
Azt viszont meg kell hagyni, hogy ilyen jómodorú, szofisztikált emberre itt nem számítottunk. István, mint kiderült, orvos, és sok éve élvezettel hódol a swinger szenvedélynek. A kérdésre, hogy hol van a felesége, azt válaszolta hogy elvált, amit mi őszintén szólva nem hittünk el, a mit sem sejtő asszony valószínűleg otthon tévézett. De mi ezen is csak jót szórakoztunk, a beszélgetés pedig kellemesen folyt. István nem tűnt rámenősnek egyáltalán, szavakkal és udvarias bókokkal szédítette a barátnőmet. Végül aztán természetesen kibújt a szög a zsákból, meg más is másból.
- Szóval mit gondoltok, lehetne arról szó, hogy másként is csatlakozzak hozzátok?
- A hölgy döntése - mosolyogtam, és Verára néztem, aki haját kezével zavartan fésülgetve pirulgatott a pohara felett. Láttam rajta, hogy zavarban van, mert nem álmai pasija kínálkozott fel neki, ugyanakkor azt is éreztem, hogy izgatott a helyzet miatt. István gondolatai tisztán látszódtak, jókora laza boxerében keményen dudorodott már a farka, és meg kell mondjam, hogy az enyém is. Mindez egy pillanat alatt futott végig az agyamon, mielőtt Vera kimondta volna ennek az egész érzésnek a lényegét:
- Miért is ne - szólt végül.
- Hú, ennek igazán örülök - vágta rá a "doktor úr" (bár, hogy tényleg orvos-e, és Istvánnak hívják-e, sosem fogjuk megtudni) -, akkor mi lenne, ha átvonulnánk itt az egyik szobába?
- Menjünk - vigyorgott zavartan a kedvesem. Amikor felálltunk, megint zavartan pillantgatott rám, mert István tényleg nagydarab ember volt, viszont mindkettőnk farka keményen állt az alsónadrágban, az ő vékony tangáján pedig kis folt tanúskodott róla, hogy piszkosul izgatja a helyzet, bármit is mond. Ketten közrefogtuk a barátnőmet, és bementünk egy még melegebb, még halványabb világítású, puha ágyakkal körberakott helyiségbe. Az egyik sarokban egy pár szeretkezett, anyaszült meztelenül keféltek önkívületben, ügyet sem vetettek ránk. Egy ilyen helyen ezen szinte meg sem lepődik az ember. Mi a másik sarok felé vettük az irányt.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.1 pont (52 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 listike 2013. 11. 10. vasárnap 13:05
Kicsit elgyengült.
#8 A57L 2013. 10. 17. csütörtök 04:36
Nem rossz.
#7 papi 2013. 07. 10. szerda 10:21
Kezd erőltetetté válni a történet, kéne egy jó befejezés.
#6 v-ir-a 2013. 07. 9. kedd 23:03
nem is tudom, nem akarlak megbántani gabriel1981, de nekem ez a rész a színvonal esését hozta:-(
biztos van aki ezt szereti, de nem tudom elképzelni Vera és a párja közti szerelmet már
nem érezni a sorok közt a kettőjük közti szikrát...
ugye érted mire gondolok?
#5 genius33 2013. 07. 8. hétfő 19:13
Ez jó volt. smile
#4 Rinaldo 2013. 07. 8. hétfő 12:32
Jó kis kurva,jól szét kúrják mindig.
#3 zsuzsika 2013. 07. 8. hétfő 11:26
Szeretem ezt a sorozatot.
#2 papi2007 2013. 07. 8. hétfő 08:27
jók a történetek
#1 Törté-Net 2013. 07. 8. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?