Egy fiú babaországban 8. rész

A vasárnap Lee számára csendes napnak bizonyult, a Stacey-vel töltött péntek reggel óta egész hétvégén egyik nővérével sem feküdt le.
Hétfő reggel volt. Kim és Stephanie az egyetemen voltak, és csak későn voltak hazavárhatók. Marie, és Aprilt leszámítva a többi nővér dolgozni volt, így kettesben maradtak otthon.
– Szia, Lee – köszöntötte April vidáman öccsét, ahogy belépett a konyhába. Valamilyen okból az utóbbi pár napban mintha felvillanyozták volna.
– Boldog vagy, mi történt veled? – ölelte meg nővérét Lee a csókja után.
– Ó, semmi, amihez közöd volna – mosolygott April, ahogy öccse farmerja végigcirógatta csupasz lábait.
– Hogyhogy rövidnadrág?
– Tele vagy kérdésekkel ma reggel, mi? – mosolygott April újra. A körülményektől függetlenül imádott incselkedni az emberekkel, ez alól pedig az öccse sem volt kivétel.
– Ó, lehet. Szóval? – Lee-ben egyre erősödött a kíváncsiság.
– Egyszerűen csak nagy a hőség, a nap rövidért kiált. Talán nem tetszik?
– De, nagyon is. Így legalább egész nap csodálhatom a formás lábaidat és a szexi fenekedet – szorította jobban magához nővérét Lee, farka elég nagy dudort képezve ahhoz, hogy April érezhesse azt az ágyékánál.
– Hé, túl korán van még ahhoz. Menj és nyugodj le picit, aztán majd később találkozunk – tolta el magától öccsét April, miután adott még egy csókot.
– Mi az, lekoptatsz, vagy mi? Már jó ideje nem voltunk... tudod – vonta fel szemöldökét Lee mosolyogva; a fogain megcsillant az ablakon beszűrődő napsugár.
– Nos, örülök, hogy előbújtál a kis odúdból, mióta először megtörtént, de nem, nem akarlak lekoptatni, egyszerűen csak nincs most hozzá kedvem. Ezért köszöntem el – hagyta el a konyhát az utolsó csók után April, széles mosollyal a száján.
– Rendben, megértem. És nem gond, ha nincs kedved – kiabált utána Lee.
"Annyira kedves, hogyan is állhattam ellen neki oly sokáig! Olyan aranyos, senkit sem semmi olyasmire, amit az nem akar", gondolta April, ahogy kilépett a kertbe. "Miért kell az öcsémnek lennie! Ha nem volna az, már rég hozzámentem volna. "
Lee kivett egy tálat a konyhaszekrényből, megtöltötte gabonapehellyel és tejjel, majd átment vele a nappaliba.
April vörös haját a rajta átsütő nap csillogóvá festette, ahogy belépett a kertből. Lee majdnem félrenyelte a gabonapelyhét, amikor megpillantotta a szobába lépő szépséget.
– Nem mész ma konditerembe? – mondta ki végül, miután a köhögőroham alábbhagyott.