A+ A-

Egy fiú babaországban 4. rész

Kim aközben ébredt fel, hogy Lee felvitte őt a szobájába.
- Mennyit aludtam? - kérdezte öccsét, miközben az épp a lépcsőn ment fel, és úgy vitte őt, mint a menyasszonyt szokás.
- Egy órát. A többiek nemsokára hazaérnek, úgyhogy gondoltam, ágyba teszlek, hogy kényelmesen alhass - válaszolt Lee, miközben felért a lépcső tetejére.
- Köszönöm, kisöcsém. Köszönök mindent - mondta Kim, miután Lee lefektette az ágyára és adott a homlokára egy csókot.
- Szívesen, Kim. Pihenj. Szeretlek - súgta a fiú, majd kiment és becsukta maga mögött az ajtót. Azon kapta magát, hogy újra élete csodálatos fordulatán mereng.
- Szia, öcsi. Jó napod volt? - Ez Dawn. Hazaért a munkából.
- Úristen, ez közel volt! - suttogta Lee.
- Hogy mondtad? - kérdezte Dawn. Tudta, hogy öccse mondott valamit, de nem igazán értette.
- Azt mondtam, aha. És a tiéd? - hazudott Lee. Egyre jobban ment neki az utóbbi időben. Sosem rossz szándékú, csakis kegyes hazugságokat engedett meg magának, amik nem bántják igazán az embereket.
- Nem volt rossz, de örülök, hogy hazaértem a melóból. Dögunalom mindennap tíztől hatig vágni az emberek haját - panaszkodott Dawn, és kivett egy szendvicset a hűtőből.
- Unalmas? Ne már! Hiszen szereted a munkád, nem? - kérdezte Lee. Aggódni kezdett. Sosem hallotta még Dawnt negatívan nyilatkozni a munkájáról, most meg szemmel láthatóan ellene beszél. Ha kilépne, az újabb akadályt jelentene Aprilhez fűződő kapcsolatában, mert tíztől ötig sem lehetnének egyedül a hét nagy részében.
- Igen, az utóbbi időben egyre erősebben érzem ezt, csak eddig nem szóltam anyának és a többieknek, mert nem akartam, hogy aggódjatok amiatt, hogy találok - e másik munkát, ha kilépek - magyarázta rémült testvérének.
- Kilépni? Dawn, te sosem hagysz félbe semmit! - próbálta kissé sután jobb belátásra bírni nővérét, csak hogy az akadály ne gördüljön April és közé.
- Tudom, Lee, de már öt éve fodrászkodom - mondta Dawn, és beleharapott a szendvicsbe. - Csak úgy érzem, kell lenni másnak is számomra odakinn. - Egy salátadarab kiesett a két kenyér közül és egyenesen a dekoltázsába hullott a mellei közé.
Lee megigézve bámulta a nővére mellén megpihent kis zöld levéldarabot. Szemei rászögeződtek Dawn varázslatos dekoltázsára. A lánynak csodálatos mellei voltak, de nem szívesen mutogatta őket apró felsőkkel. Sokkal szégyenlősebb volt a többieknél, bár járt már pár fiúval. Nem igazán szerette a testét annak ellenére, hogy tökéletesen formált volt, hála az edzőteremben töltött óráknak és nagy melleinek. És mivel nem volt megelégedve magával, általában olyan ruhákban járt, melyek keveset mutattak.
A mai nap azonban kivétel volt. Annyira melege volt (ahogy mindenki másnak is), hogy kénytelen volt többet mutató felsőt felvenni. A top vörös volt és rendkívül szűk. Anyaga szorosan követte Dawn testének vonalát, és épp egy kicsivel a köldöke fölött ért véget, közszemlére téve a lány keskeny csípőjét. Ujjatlan darab volt, csak két igen vékony pánt tartotta a vállon, a mély kivágás pedig eszményi rálátást biztosított a mellekre. Dawn testhezálló kék farmert viselt még, mely ölelte lábait és kiemelte feszes fenekét. Minden férfit elbűvölt látványa.
- Lee... Lee...
Hallotta, hogy nővére a nevét mondja, rájött, hogy a lány végig beszélt hozzá, míg ő bámulta.
- Mi? - kérdezte visszazökkenve, tekintetét elkapva nővére melleiről.
- Mit néztél?
- Kiesett egy kis saláta a szendvicsedből - mutatott rá a zöldségre nővére kivágásában.
- A francba! - kiáltott fel Dawn, majd megpróbálta kivenni a salátát, de csak mélyebbre tuszkolta a mellei képezte völgybe.
Lee csak nézte, amint nővére egyre lejjebb húzta a felsőjét a kezével, és azt kívánta, bárcsak az ő keze érinthetné ott Dawnt. Aztán eszébe jutott April, Stacey és Kim, és úgy érezte, igazán elégedettnek kéne lennie. Ettől azonban a vágya megmaradt.
- A szarba! Képtelen vagyok megfogni. Ugye nem bánod, ha leveszem a felsőm? - kérdezte még mindig a saláta után kotorászva.
- Ööö... nem, Dawn, csak nyugodtan - mondta, és úgy érezte, megnyerte a főnyereményt, hogy a szexi nővére levetkőzik előtte.
Dawn mosolygott, majd megragadta a felső alját, és áthúzta a fején, de a karjait nem bújtatta ki belőle. A melltartója maradt az egyetlen dolog a mellei és öccse dülledő szemei között.
Nem érezte, hogy Lee bámulja, benyúlt a melltartóba és kihúzta a salátalevelet.
- Mindjárt más. Nem tudtam volna nyugodtan enni a tudattal, hogy ott van - mondta, és ránézett öccsére, aki meredten bámulta a mellét, kezével pedig az ágyékát takarta. - Valami baj van?
Lee gyorsan lehunyta a szemét. "Megint rajtakaptak", gondolta, aztán nővére szemébe nézett.
- Nem, semmi. Nézd, most fel kell mennem. Van még hátra néhány tennivalóm - hadarta, és elviharzott testvére mellett a lépcső irányában.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.6 pont (176 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 listike 2015. 02. 21. szombat 13:33
Jobbat kívánni sem lehet.
#6 davee10 2015. 01. 1. csütörtök 15:53
Szuper!
#5 feherfabia 2014. 08. 1. péntek 18:24
10P
#4 papi 2014. 02. 13. csütörtök 15:51
Nagyon jó
#3 A57L 2013. 08. 6. kedd 04:16
Egész jó.
#2 Bratyó 2006. 05. 1. hétfő 19:34
Már nagyon vártam!Remélem a többi részre nem kell enyit várnunk.
#1 Törté-Net 2006. 05. 1. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?