Nyári vakáció 3. rész - Hugi baby

Szavazás átlaga: 9.11 pont (384 szavazat)
Megjelenés: 2009. május 25.
Hossz: 18 520 karakter
Elolvasva: 31 619 alkalommal
(Minden résztvevő a képzelet szülötte (így nincs vérségi kapcsolat közöttük), a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve.)
Franciaország gyönyörű és gazdag. A franciák – hmm – nos ez már egy másik kérdés. Nehéz hozzájuk közel férkőzni egy külföldinek. A többségük úgy gondolja, aki nem francia, az nem is egészen ember. Eleinte sokat szenvedtem ettől, mivel én egy eléggé extrovertált fiú voltam, de minden közeledési kísérletem falba ütközött. Maradt hát az iskola.
Az iskola jó volt, a rendkívül szigorú rendszer és magas követelmények ellenére. A gyerekek a világ minden tájáról érkezetek, a legkülönbözőbb társadalmi szintekről. Zömmel magas szintű karrier-diplomaták fiai, lányai, miniszterek, elnökök, uralkodók . A nyelvtanuláson (és nem csak a francia) kívül, az iskola, magas szintű műveltség, valamint a politikai és/vagy diplomáciai pályához szükséges megannyi ismeret tökéletes elsajátíttatását tűzte célul. Büszkén emlegették például, Juan Carlos spanyol király is tanult egykor, ebben az intézményben. Nevelésünk részét képezte az etikett valamint a protokoll szabályainak elsajátítása. Nem akarok ezekkel a részletekkel senkit untatni. Mindössze azért hoztam szóba, mert későbbi viselkedésem némely elemére szolgál magyarázatul.
Értelemszerűen, itt szó sem lehetett a szokásos diákéletről. Az iskola rendezte bálok is, a (elit)társadalmi érintkezés szabályainak oktatását szolgálták. Öltöny-nyakkendős, illedelmesen végig táncolt esték. Udvarias-csevegős ebédek, vacsorák, születésnapi zsúrok. Az ember eleinte berzenkedett, azután, úgy beletörődött, hogy már szinte elhitte ez a normális. Szellemileg, fizikailag (sporttal) oly' annyira kitöltötték minden percünket, hogy a nemiséggel kapcsolatos gondolatok is csak az éjszakai, spontán magömlésekkel járó álmok után jelentkeztek, a reggeli zuhanyozás közben. Ám ott is csak szigorúan elméleti szinten, hisz' még a fürdőben sem voltunk soha teljesen egyedül. Azt mondhatom, hogy valójában két éven át nem volt semmi magánéletünk. Aki volt katona az tudja mit jelent, hogy a vége felé, már "vágtuk a centit".
A záróvizsgák és bemutatók után, szertartásos névjegy-cserék és az egyáltalán nem könnyes búcsú után, végre fent ültem a repülőgépen s akkor hasított belém a gondolat: Vajon mi lehet otthon, mi maradt az én kis világomból, hogyan is lesz, ha hazatértem? És mi van hugival?!??
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 9 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 9.11 pont (384 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
T
Tom57
2024. augusztus 21. 00:36
#46
Jól és szépen felépített sorozat.
1
én55
2023. december 29. 09:37
#45
Remek a folytatás is.
1
v
vasas62
2023. augusztus 1. 07:04
#44
Szinte látni a szépséget.
1
F
FlyEagle
2021. január 16. 21:00
#43
gyönyörűen felépített történet, nem pornó jellegű, lassan kialakult egymás iránti vágy szép megfogalmazása, keretbe foglalása választékos megfelelő helyen ízléses trágársággal túlzásoktól mentes
1
Andreas6
2020. március 3. 08:02
#42
Én nem tudom megérteni, hogyan képes valaki ennyire rákattanni a saját testvérére. Nekem soha nem voltak ilyen vágyaim. Bennem van a hiba? Sokkal jobban vonz egy idegen, akit meg lehet ismerni, esetleg meghódítani, stb. Amúgy az írás nem rossz.
1
Balázs0304
2018. július 3. 00:10
#41
Tisztelt XXIII. István!

Az olyan emberekkel, aki csak annyit jegyeznek meg, hogy "szar" vagy "egy testvér nem így viselkedik, ezért ugyancsak szar a mű" nem is kell foglalkozni! Hiszen a semmit mondó és lényegtelen véleményekre kár pazarolni az energiát... Maga az alkotója sem törődött vele, akkor mi miért is tennénk? Arra kell inkább figyelni aki képes volt energiát bele vinni egy hozzászólás megalkotásába!

Történet egyébként nagy tettszik, ezért tőlem biztosan 10 pontot érdemel!
1
f
feherfabia
2016. április 9. 07:46
#40
Nagyon jó!
1
zsuzsika
2014. október 13. 09:25
#39
Jó.
1
p
papi
2014. június 8. 07:11
#38
Nem rossz
1
u
ukmukfukk
2014. május 21. 16:18
#37
Szar.
1
l
listike
2014. január 23. 17:40
#36
Csak így tovább.
1
XXIII.István
2013. augusztus 29. 20:26
#35
Óh, (most éppen) "33"-as beszóló! Látom megint megvillantottad mérhetetlen "intelligencsiádat" - hajrá tovább az "egypontozással" is! Szegénykém...háát a frusztráció már csak ilyen.
1
a
A57L
2013. augusztus 21. 03:50
#34
Elég jó.
1
g
gaborthefirst
2013. május 4. 11:40
#33
Nappal húgod, este kúrod ... 2 in 1 ... 😀
Egy férfi, mondom férfi! vigyáz a húgára, nem pedig alantas vágyai kielégítésére használja őt ... :-S
1
sarmos
2009. november 5. 09:37
#32
nekem is kellll ilyen hugi.......
1
XXIII.István
2009. október 9. 17:40
#31
Amennyire az időm engedi dolgozom rajta,és köszönöm az érdeklődésedet.
1
Zoli bácsi
2009. október 9. 17:36
#30
Kedves István!
Igazán sajnálom, hogy nem oszthatod meg velünk, velem a forrásanyagot mer az írásaid nézve biztos, vagyok benne, hogy rendkívül lebilincselő olvasmány lenne.
Megértem indokod és elfogadom. Remélem minél hamarabb, meglepsz minket egy hasonló történettel.
1
XXIII.István
2009. október 9. 15:31
#29
Bocsánat az elgépelésekért,csak közben másra is kellett figyelnem - no nem mentegetőzöm,mert az,hogy ennyi hibát ejtettem(és benne is maradt)a saját lustaságomnak köszönhető s,mint ilyen menthetetlen!
1
XXIII.István
2009. október 9. 15:27
#28
Az igazság az,hogy a témák átbeszélése nélkül nem is tudtam volna ezen a színvonalon megírni ezeket a novellácskákat(most itt nehogy azt gondolja valaki,hogy el vagyok ájulva az írásaimtól,de valahogy bele tudtam a segítségével érezni olyan dolgokba is,ami e nélkül nem ment volna).Az meg hogy a felszín alatt miféle vágyak,álmok munkálnak bennünk(?)nos az akkor is létezik,ha nem beszélünk róla.(Hú,nehéz úgy,hogy nem akarnám felfedni magunkat - szóval elég annyi,hogy nem teljesen "amatőrként",hanem - különböző módokon - de "szakmaszerűen" foglalkozunk ilyen dolgokkal és e miatt rengeteg,úgymond az "életből vett" ismeretet gyűjtöttünk be - no ezt nem ragozom,mert egyre bonyolultabb lesz és esetleg valaki félre is értheti.)Az például,hogy a lányoknak a jelentős része hosszabb-rövidebb ideig szerelmes az apjába(de írhattam volna ennek a tandemjét is),egyáltalán nem azt jelenti,hogy le is fog feküdni vele,Ellenben az tény,hogy amelyik lánynak nem volt ilyen szellemi élménye,annak a későbbi párkapcsolataiban is nagy valószínűséggel gondjai szoktak lenni - ez nem az én kútfejemből fakad!Szóval azt akartam csak mondani,hogy a fantázia szerintem nem gond,Gond akkor szokott bekövetkezni,ha valami fixálódik mert nem tudja magából kiventilálni.Igazából erre teljesen jó az írás,meg talán az olvasás is. Lényeg,hogy sohasem okozott problémát közöttünk ez a téma.(Még erre a honlapra is együtt találtunk rá teljesen véletlenül.)
Más.Zoli bácsi!Sajnos annak jogi és egyéb akadályai vannak,hogy az "alapanyag" bármilyen eredeti részét,bárkinek a rendelkezésére bocsássam.Az anyag eredetéről olvashatsz az első részhez írt utolsó kommentemben.Az a bizonyos első novella és egy általunk megismert élethelyzet hasonlósága,indította be a fantáziánkat és késztetett írásra.No a lényeg, hogy csak ezen a "szűrőn" keresztül ismerheted meg az anyagokat.A kutatás még ugyanis folyik,ahonnan az alapul szolgáló interjúk származnak,és,amennyire én tudom,az eredménye még hosszú évekig nem lesz publikus.
Üdv, a XXIII.
1
pina
2009. október 9. 14:37
#27
Nem is azzal kapcsolatban szerettem volna tudni, hogy mit szól ahhoz hoyg történeteket írsz, hanem ahhoz hogy ilyen történeteket . Mondjuk én is szoktam írkálni, de rajtam kívûl nem tudja senki:) Mert ha én ilyen témájú írásokat olvasnék a páromtól, akkor óhatatlanul is felmerülne bennem a kérdés: vajon ott belül nem kívánja-e azt hogy ez megtörténjék vele? És itt jön elô a tiltás amit írtál, a társadalmi korlát, mert ugye egy gruppentörténet esetén is felvetôdhet a fenti kérdés, és azt mégsem utasítanám el, mintha a bátyja, húga lenne a fôszereplô a történetben.
1