Heni történetei 1. rész

Hát igen. A koronavírus betette a kaput. Nullára redukálódott a találkozások száma a hölgyismerőseimmel. Anyuval is csak telefonon beszéltem, semmi új élményem nem volt amit megírhattam volna és ekkor a véletlen összehozott valakivel. A Baromi jó fogás című sorozatom 9. részének kommentszekciójában válaszoltam Bizse42 hozzászólására és megadtam a mail címemet, hogy írjon. Nem írt, viszont egy másik hölgy jelentkezett és megadta a számát. Felhívtam és elmesélte, hogy évek óta hűséges olvasóm és örül, hogy fel tudta venni velem a kapcsolatot, mert szeretné ha megírnám a vele történteket. Mondtam, hogy megírhatná ő is, de azt mondta nincs írói vénája. Megkérdeztem nem zavarja – e, hogy nekem sincs? Annyit mondott: "Ha – ha! " majd hozzátette, nem fog fényezni engem, a lényeg, hogy sokkal jobb a stílusom, mint neki lenne. Szóval ha van kedvem a rendelkezésemre bocsátja a történeteit. Megbeszéltük, hogy – mivel személyesen most nem tudunk találkozni – skype – on fogunk beszélgetni.
Az első beszélgetésünk alatt kiderült, hogy 54 éves és a szex mindig nagy szerepet játszott az életében. Egy kicsit ismerkedtünk, beszélgettünk, hogy egymásra hangolódjunk, majd mesélni kezdett. Beszélgetéseinkből hat – a szokásostól eltérő – történet bontakozott ki. Némelyik egészen bizarr volt még számomra is, de úgy döntöttem megosztom veletek. Ha valakinek ez a sorozatom nem annyira fog tetszeni, már előre is elnézést kérek.
Na és a fő ok, hogy miért mentem bele: mert az első sztorija egy – szerintem – csodálatos anya – fia történet.
És most jöjjenek Heni, többé – kevésbé saját szavai.

Hogy teljesen megértsd ezt az egész sztorit, nagyon az elején kell kezdenem.
17 évesen lefeküdtem egy pasival egy buliban, persze védekezés semmi és terhes maradtam. A szüleim szerencsére nem zavartak el otthonról, segítettek ahogy tudtak, na meg – oké, kissé korán – lett egy unokájuk akit meg imádtak. Aztán 23 évesen egy nyaraláson megismerkedtem egy férfivel (aki egy igazi orbitális címeres faszparaszt volt, de akkor ez még sajna nem tudatosult számomra) és Karácsonyra már hozzá is költöztünk.
Az apám volt az egyetlen akit nem lehetett átverni. Ő már az elején látta, hogy a pasival nem stimmel valami, de se anyám se én nem hallgattunk rá.